Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Az embercsempészés és az irreguláris migráció az egyik legnagyobb kihívást jelenti az Európai Unió és a világ számos országa számára. A rendészeti hatóságoknak ezért kiemelt feladata az irreguláris migrációhoz kapcsolódó jogsértések felderítése. Jelen kutatás célja a Grant Detection s.r.o. által fejlesztett MMD01 kézi detektor magyar rendészeti környezetben való alkalmazhatóságának vizsgálata volt.
Módszertan: A szerzők alkalmazhatósági vizsgálatot végeztek 2023 novembere és 2024 januárja között. Az eszköz vizsgálatát valós rendészeti és laborkörnyezetben végezték.
Megállapítások: Az MMD01 típusú eszközzel végrehajtott mérések ideje átlagosan 23,87 másodperc (SD = 3,17; CI 95%: 23,00–24,73) volt. A valós környezeti mérések során a detektor az esetek többségében (64,8%) helyes jelzést adott. Az eredmények azt jelzik, hogy már gyenge szél esetén is 8,2-szer nagyobb az esélye annak, hogy a detektor téves jelzést fog adni (OR = 8,2; p = 0,001). Szélcsendben viszont a helyes jelzések aránya 85,7% volt. Az eszköz pontosságát tehát a valós környezeti tesztek során tapasztalt csapadékosság és az ellenőrzött járművek típusa nem befolyásolta.
A detektor magas megbízhatósággal alkalmazható a rendészeti gyakorlatban. A valós környezeti és a labormérések összesített eredményei szerint a detektor a vizsgálatok 75,9%-ában pontos jelzést adott. Ha a mérések eredményeiből kizártuk a szándékosan alkalmazott torzító körülményeket, akkor az eszköz mérési hatékonysága 85,5%-os volt.
Érték: A tanulmány a magyar rendészeti gyakorlatban nem használt kézi detektor alkalmazhatóságát mutatja be. A kutatás eredményei segíthetik a hazai rendészeti szerveket az eszköz jövőbeni használata kapcsán.
Hivatkozások
Abdullayev, I., Begishev, I., Limareva, Y., Hajiyev, H., Yumashev, A., & Prodanova, N. (2023). Impact of International Migration on the Internal Security of the State. Migration Letters, 20(S4), 424-433.
Achilli, L. (2016). Irregular migration to the EU and human smuggling in the Mediterranean: the nexus between organized crime and irregular migration. In IEMed (ed.), IEMed Mediterranean yearbook 2016: mobility and refugee crisis in the Mediterranean (pp. 98-103). IEMed.
Antonova, E. Y. (2023). Terrorist Crimes in the Era of Digitalization: Forms of Activity and Measures for Counteraction. Journal of Digital Technologies and Law, 1(1), 251-269. https://doi.org/10.21202/jdtl.2023.10
Azamatova, G. (2021). Illegal Migration and Human Trafficking. Journal of Contemporary Issues in Buisness and Government, 27(2), 3541-3545. https://doi.org/10.47750/cibg.2021.27.02.364
Balla J. (2017a). Határőrizeti intézkedések a migrációs válság kezelésére és megszüntetésére. In Tálas P. (Szerk.), Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság. Tanulmányok (pp. 83-100), Dialóg Campus Kiadó.
Balla J. (2017b). A schengeni elvek szerinti határforgalom-ellenőrzés tartalmi elemei Magyarországon 2016-ban. Magyar Rendészet, 17(3), 13-30.
Balla J. (2018). Határforgalom-ellenőrzés és útiokmány-hamisítás 2005-2017 között. Magyar Rendészet, 18(3), 39-57. https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.3
Balla J., Kui L., Szatmári A., Szele T., & Vájlok L. (2017). A határellenőrzés ideiglenes visszaállításának követelményrendszere. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Boda J., (Szerk). (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus Kiadó.
Buskó T. L. (2014). Az államhatárok átjárhatóságáról– politikai földrajzi vázlat. Acta Humana: Emberi Jogi Közlemények, 2(4), 21-38.
Chronowski N., & Petrétei J. (2020). Szuverenitás. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (pp. 5-20). ORAC Kiadó. http://ijoten.hu/szocikk/szuverenitas
David, F. (2012). Organised Crime and Trafficking in Persons. Trends & Issues in Crime and Criminal Justice, 436, 1-12. https://doi.org/10.52922/ti253900
Donato, K. M., & Massey, D. S. (2016). Twenty-First-Century Globalization and Illegal Migration. The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science, 666(1), 7-26. https://doi.org/10.1177/0002716216653563.
Éberhardt G. (2019). A közúti teherforgalom költséghatékony, biztonságos határrendészeti ellenőrzése. Határrendészeti Tanulmányok, 16(1), 87-124.
Fergusson, J. (2014). Twelve seconds to decide. In search of excellence: Frontex and the principle of best practice. Publications Office of the European Union.
Fleischer T. (2017). A migráció és társadalmigazdasági összefüg gései: az MTA KRTK vándorszemináriuma. Tér és Társadalom 31(1), 147-157. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2834/4923
Friebel, G., Manchin, M., Mendola, M., & Prarolo, G. (2024). International migration and illegal costs: Evidence from Africa-to-Europe smuggling routes. Journal of International Economics, 148, 103878, https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2024.103878
FRONTEX (2021). Annual Implementation Report 2020. Publications Office of the European Union.
FRONTEX (2024). Annual Risk Analysis 2024/2025. Publications Office of the European Union.
Gaál Gy. (2005). Az embercsempész tevékenység megjelenési formáinak és módszereinek változásai a Magyar Köztársaság államhatárán 1991-2003 között. Doktori (PhD) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola.
Granger, R. P., Balaban, B., Bartholomew, D. L., Marzette, R. K., Daly, R. W., White, M., & Dress, W. (2009). Improved Heartbeat Detector system for non-intrusive concealed passenger detection. In 2009 IEEE Conference on Technologies for Homeland Security (pp. 227-233). https://doi.org/10.1109/THS.2009.5168039
Gsir, S. (2008). Report from Belgium. In Doomernik, J., & Jandl, M. (Eds.), Modes of Migration Regulation and Control in Europe (pp. 45-62). Amsterdam University Press. https://doi.org/10.1515/9789048501366-006
Hupe, O., & Ankerhold, U. (2007). X-ray security scanners for personnel and vehicle control: dose quantities and dose values. European journal of radiology, 63(2), 237–241. https://doi.org/10.1016/j.ejrad.2007.04.029
Hutzinger Z., Hegedűs J., & Klenner Z. (2014). A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
IOM (2024). Ukraine & Neighbouring Countires 2022 – 2024: 2 Years of Response. International Organization for Migration.
Jandl, M. (2008). Report from Austria. In Doomernik, J., & Jandl, M. (Eds.), Modes of Migration Regulation and Control in Europe (pp. 27-44). Amsterdam University Press. https://doi.org/10.1515/9789048501366-005
Jordan, B., & Düvell, F. (2002). Irregular Migration. Dilemmas of Transnational Mobility. Edward Elgar. https://doi.org/10.4337/9781781950456
King, R. (2012). Theories and typologies of migration: an overview and a primer (Version 1). University of Sussex. https://hdl.handle.net/10779/uos.23446544.v1
Koslowski, R. (2012). Immigration, Crime, and Terrorism. In. Rosenblum, M. R., & Tichenor, D. J. (Eds.), Oxford Handbook of the Politics of International Migration (pp. 511-531). Oxford Academic. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195337228.013.0021.
Kumar, R. (2020). The Role of Security and Defence Companies in EU Migration and Border Control and the Impact on the Protection of the Rights of Refugees, Migrants and Asylum Seekers. Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights (OHCHR). https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Mercenaries/WG/ImmigrationAndBorder/kumar-submission.pdf
Kurihara, Y., & Watanabe, K. (2011). Development of Sensing Device to Detect Persons Hiding in a Car. IEEE Sensors Journal, 11(9), 1872–1878. https://doi.org/10.1109/JSEN.2010.2100080
Luthra, R., Platt, L., & Salamońska, J. (2018). Types of Migration: The Motivations, Composition, and Early Integration Patterns of “New Migrants” in Europe. International Migration Review, 52(2), 368-403. https://doi.org/10.1111/imre.12293
Metcalfe, P., Dencik, L., Chelioudakis, E., & van Eerd, B. (2023). Risking Lives: Smart Borders, Private Interests and AI Policy in Europe. Data Justice Lab – Cardiff University – ERC.
Mateos, R. M., Sarro, R., Díez-Herrero, A., Reyes-Carmona, C., López Vinielles, J., Ezquerro, P., Martínez-Corbella, M., Bru, G., Luque, J. A., Barra, A., & et al. (2023). Assessment of the Socio-Economic Impacts of Extreme Weather Events on the Coast of Southwest Europe during the Period 2009–2020. Applied Sciences, 13, 2640. https://doi.org/10.3390/app13042640.
Mikuriya, K. (2019). Towards technology-driven organizations. WCO News, 89, 16-17.
Molnár Á., & Peczöli Á. (2016). Az embercsempészés új trendjei. Magyar Rendészet, 16(1), 97-114.
OECD (2024). International Migration Outlook 2024. OECD Publishing, https://doi.org/10.1787/50b0353e-en.
OSCE, & UNECE (2012). Handbook of Best Practices at Border Crossings – A Trade and Transport Facilitation Perspective. Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE), United Nations Economic Commission for Europe (UNECE).
Papp Cs., Solymosi K., Horváth L., & Hullám I. (2010). A biztonság fokozása a Magyar Köztársaság schengeni külső határszakaszán. Hadmérnök, 5(2), 391-403.
Prytula K., Kalat Y., Kurowska-Pysz, J., Melnyk, M., Maksymenko, A., Leshchukh, I., & Toca, C-V. (2024). Study of the functioning of transport and logistics infrastructure for freight transport in the EU-Ukraine border zone. Journal of Infrastructure, Policy and Development. 8(7), 4494. https://doi.org/10.24294/jipd.v8i7.4494.
Patyi A. (2020). Rendészet és jogalkalmazás (néhány gondolat egyes alapfogalmakról). Magyar Rendészet, 20(3), 197-214. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.12
Paus, A. (2021). Human smuggling at EU-internal transit points: strengths of a disorganised illegal market and how to effectively reduce it. Global Crime, 22(3), 171-204. https://doi.org/10.1080/17440572.2021.1888720
Rádi N. (2016). Az illegális migrációval kapcsolatos bűncselekmények nyomozásának tapasztalatai. Belügyi Szemle, 64(12), 64-76. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.12.6
Ritecz Gy. (2005). Félreértések és téves nézetek a schengeni határok kapcsán. Szakmai Szemle, 1, 29-41.
Santiago, J. M. (2022). Addressing Migrant Smuggling in the European Union. Challenges for a Non-Criminalized, Coordinated and Effective Response. Cuadernos Europeos de Deusto, 67, 1-10.
SELEC (2019). Report on Illegal Migartion in Southeast Europe 2019. Southeast European Law Enforcement Center.
Szép F. (2017). Helyzetkép a déli határszakaszon bekövetkezett tömeges migráció rendészeti kezeléséről. Magyar Rendészet, 17(5), 39-49.
UNODC (2018). Global Study on Smuggling of Migrants 2018. United Nations Office On Drugs and Crime.
Vájlok L. (2016). Az illegális migrációs folyamatok változása 2012 és 2016 között Magyarországon. Belügyi Szemle, 64(12), 25-41. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.12.3.
Van Liempt, I. (2016). A Critical Insight into Europe's Criminalisation of Human Smuggling. Swedish Institute for European Policy Studies, 3, 1-12.
Varga J. (2016). A magyar határrendésezti rendszer működése a tömeges méretű migráció kezelése során. Határrendészeti Tanulmányok, 13(3), 94-108.
Vogel, H. (2007a). Search for persons. European Journal of Radiology, 63(2), 220–226. https://doi.org/10.1016/j.ejrad.2007.03.038
Vogel, H. (2007b). Vehicles, containers, railway wagons. European Journal of Radiology, 63(2), 254–262. https://doi.org/10.1016/j.ejrad.2007.03.041
Vogel, H. (2010). X-ray control of borders and of internal security. JBR-BTR : organe de la Societe royale belge de radiologie (SRBR) = orgaan van de Koninklijke Belgische Vereniging voor Radiologie (KBVR), 93(4), 210–214. https://doi.org/10.5334/jbr-btr.318.
Weissenfeld, A., Kriechbaum-Zabini, A., & Szklarski, L. (2014). Security Components in a One-Stop-Shop Border Control System. In Proceedings of 2014 IEEE Joint Intelligence and Security Informatics Conference (pp. 228-231). https://doi.org/10.1109/JISIC.2014.42
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle