Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja bemutatni a közszolgálati paradigmaváltás lényegét és következményeit, különös tekintettel arra, hogy a közjogi dereguláció és a magánjogi eszközök térnyerése miként növeli a humánerőforrás-menedzsment (HRM) integritási kockázatait. Ezzel összefüggésben cél egy, a közszféra számára alkalmazható integritáskockázat-kezelési megközelítés kidolgozása a HRM-folyamatokhoz.
Módszertan: A szerző nemzetközi és hazai kontextusban elemzi a paradigmaváltás folyamatát és annak HRM-hatásait, majd egy kanadai mintára (Secréteriat du Conseil du trésor Québec, 2016) támaszkodva módszertani javaslatot dolgoz ki. A javaslat egy strukturált integritáskockázat-kezelési eszközt és tervezési logikát ad a közszféra szervezeteinek.
Megállapítások: A közjogi dereguláció miatt csökken az egységes, mindenkire kötelező foglalkoztatási szabályok szerepe, miközben nő a megállapodások, szerződések és belső szabályzatok jelentősége, ami a szabályozást a munkáltatói mérlegelés felé tolja. Ennek következtében a HRM-folyamatok (toborzás, kiválasztás, előmenetel, díjazás, értékelés, fejlesztés stb.) szervezetenként autonóm módon alakulnak, és mivel a munkáltató ezeket bármikor módosíthatja, a rendszer stabilitása és kiszámíthatósága gyengülhet. A legsúlyosabb kockázat akkor jelentkezik, ha belső eljárásrendek és szabályok sem születnek, és a mérlegelés diszkrecionális jogkörként épül be a HRM-be. A speciális közjogi garanciák lebontása továbbá gyengítheti a közszolgálat hagyományos értékeit (pártatlanság, jogszerűség, közérdek szolgálata, lojalitás), ami a szervezeti integritás csorbulásához vezethet, ha nem épülnek be kiegészítő, „puhább” kockázatkezelési mechanizmusok.
Érték: A tanulmány értéke, hogy azonosítja és rendszerezi a deregulációból fakadó HRM-integritási kockázatokat, és egy adaptálható, nemzetközi mintára épülő módszertant kínál ezek felismerésére és kezelésére. Gyakorlati hozzájárulása, hogy a közszféra szervezetei számára konkrét eszközt ad a várható integritási kockázatok feltérképezéséhez és saját integritáskockázat-kezelési tervük elkészítéséhez, támogatva ezzel a jogszerű működés és a közszolgálati alapértékek fenntartását a rugalmasabb szabályozási környezetben.
Hivatkozások
European CAF Resource Centre – European Institute of Public Administration (2020). Közös értékelési keretrendszer – Az állami szervek önértékelés útján történő fejlesztésének európai modellje. https://www.eupan.eu/wp-content/uploads/2023/03/CAF-2020-English.pdf
Hazafi Z. & Hazafi Á. (2024). A közszolgálat mint pénzügyi befektetés a közép- és újkori Franciaországban. In Barna A. et al. (Szerk.), Ünnepi tanulmányok a 65 éves Horváth Attila tiszteletére (pp. 221–233). Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/01249_22
Hazafi Z. & Ludányi D. (2022). Egy befejezetlen törvény margójára. A közszolgálati HRM fejlesztési keretrendszere. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (10)1, 78–104. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.5
Hazafi Z. (2023). A legújabb fejlődési irányok a brit közszolgálatban. In Csóka G. & Ludányi D. (Szerk.), Főbb közszolgálati modellek Európában (pp. 18–25). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hegyesi Z. & Juhász D. (2021). A kormányhivatalok kormánytisztviselői (270. §, 277. §). In Hazafi Z. & Ludányi D. (Szerk.), Kommentár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényhez (pp. 770–790). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hegyesi Z. & Ludányi D. (2021). Az államigazgatási szervekre és a személyi állományra vonatkozó szabályozás differenciálódása a Kit. hatálybalépésével. Új Magyar Közigazgatás, (14)4, 15–29.
International Organization for Standardization (2009). ISO 31000:2009. Management du risque – Principes et lignes directrices. https://www.iso.org/obp/ui/#iso:std:iso:31000:ed-1:v1:fr
International Organization for Standardization (2022). ISO 31073:2022. Management du risque – Vocabulaire. https://www.iso.org/obp/ui/fr/#iso:std:iso:31073:ed-1:v2:fr
Kiss Gy. (2019). A közszolgálati életpálya („career”, „Laufbahn”, „carriere”) jogi szabályozásának alapja. In Kiss Gy. (Szerk.), Közszolgálati életpályák jogi szabályozása (pp. 19–26). Dialóg Campus.
Köttgen, A. (1928). Das deutsche Berufsbeamtentum und die parlamentarische Demokratie. De Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783111542478
Mártonffy K. (1935). A közszolgálat utánpótlása és a gyakorlati közigazgatási vizsgáról szóló törvény magyarázata. Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda.
Michaud, N. et al. (2017). Secrets d’États? Les principes qui guident l’administration publique et ses enjeux contemporains. Presses de l’Université du Québec.
OCDE (1998). Recommandation du conseil sur l’amélioration du comportement éthique dans le service public incluant les principes propres à favoriser la gestion de l’éthique dans le secteur public. Conseil de l’OCDE. https://legalinstruments.oecd.org/public/doc/129/129.fr.pdf
OCDE (2008). L’emploi public: un état des lieux. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/fr/publications/reports/2008/11/the-state-of-the-public-service_g1gh9d58/9789264055902-fr.pdf
OCDE (2008). Les composantes de l’intégrité: Données et références pour le suivi des évolutions au sein des administrations publiques. Comité de la gouvernance publique.
OCDE (2009). Vers un cadre pour l’intégrité solide: Instruments, processus, structures et conditions de mise en oeuvre. Forum mondial sur la gouvernance publique. https://documentation.insp.gouv.fr/insp/doc/SYRACUSE/146502/vers-un-cadre-pour-l-integrite-solide-instruments-processus-structures-et-conditions-de-mise-en-oeuv?_lg=fr-FR
OCDE (2013). Confiance à l’égard des pouvoirs publics : Données concrètes, politiques et prise de décision – Un programme d’action pour l’avenir. Conseil de l’OCDE.
OCDE (2020). Manuel de l’OCDE sur l’intégrité publique Towards a sound integrity framework. Instruments, processes, structures and conditions for implementation (pp. 167-188). Paris. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/fr/publications/reports/2020/05/oecd-public-integrity-handbook_598692a5/84581cb5-fr.pdf
OCDE (2025). Panorama des administrations publiques 2025. Éditions OCDE. https://doi.org/10.1787/758a7905-fr
OECD (2017). Recommandation du Conseil sur l’intégrité publique. https://legalinstruments.oecd.org/fr/instruments/OECD-LEGAL-0435
Project Management Institute (2017). A guide to the project management body of knowledge (PMBOK Guide) (6th ed.). Newtown Square.
Secréteriat du Conseil du trésor Québec (2016). La gestion des risques à l’intégrité pour les organisations publiques. https://cdn-contenu.quebec.ca/cdn-contenu/gouvernement/SCT/carriere/ethique/gestion-risque-integrite-organismes-publiques.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle