Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The purpose of the study is to investigate the possible historical antecedents of emergency legislation, with a view to presenting some theories of the exercise of power and their possible application, as well as the possible applicability of the above in governmental coordination.
Methodology: The author reviews the connections and correlations arising in the subject matter by using domestic literature and legal bases.
Findings: The existence of extraordinary legal order rules already appeared during ancient legal development. After the fragmentation of the Middle Ages, the connection between the modern application of the institutions present in the period following the Age of Enlightenment and the period following the Reformation can be seen in action, although the particularities of emergency legislation caused by the pandemic and then the war undergo a continuous evolution, which is ongoing. The government coordination must adapt to these processes.
Value: The study presents the possible historical antecedents, reflects on them with regard to the present, and also highlights that the role of coordination in the aforementioned processes is necessarily extremely important.
References
Balogh E. (2021). Az európai jogtörténelem fősodrában: a magyar Aranybulla. In Mezey B. (szerk.) Az Aranybulla a joghistóriában (pp. 19-54). Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. https://doi.org/10.47079/2022.mb.aranybulla.1_2
Diós I. & Viczián J. (2010). Magyar Katolikus Lexikon. Szent István Társulat.
Földi A. & Hamza G. (1996). A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Hamza G. (2017). Szent István törvényei európai összefüggésben. Polgári Szemle, 13(1–3), 269–279. https://doi.org/10.24307/psz.2017.0923
Hoffmann T. (2022). Az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi jogi dimenziói I. – Az államközi erőszak alkalmazásának nemzetközi jogi kérdései. Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA Kiválósági Kutatóhely Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Kádár P. & Hoffman I. (2021). A különleges jogrend és a válságkezelés közigazgatási jogi kihívásai: a „kvázi különleges jogrendek” helye és szerepe a magyar közigazgatásban. Közjogi Szemle, 14(3), 1–11.
Kilényi G. & Hajas B. (2008). Fejezetek az alkotmányjog köréből – A magyar államszervezet. Szent István Társulat.
Lapsánszky A. (2020). Közigazgatási jog. Szakigazgatásaink elmélete és működése. Wolters Kluwer Hungary.
Locke J. (1986). Második értekezés a polgári kormányzatról. Gondolat Kiadó.
Mezey B. (2014). A Hármaskönyv büntetőjoga. In Máthé G. (Szerk.). A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 év múltán. (pp. 291–314). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Mezey B. (1998). Magyar alkotmánytörténet. Orisis Kiadó.
Paczolay P. (2014). A király igazsága: A hatalom gyakorlása és korlátai Werbőczy művében. In Máthé G. (Szerk.). A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 év múltán. (pp. 38–42). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Pap M. (2021). Alkotmányos felhatalmazás és kivételes állapot: John Locke a prerogatív hatalomról. In Koltay A. & Török B. (Szerk.). Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. (pp. 123–138). Ludovika Press.
Petrétei J. (2020). Kormányzás és alaptörvény. Dialóg Campus.
Salgó L. P. (2020). A hazai veszélyhelyzeti jogalkotás a kodifikátor szemével. Fontes Iuris, 6(2), 8–18.
Sárközy T. (2017). Kormányzástan (Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz). HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Stumpf I. (2021). Kormányzati cselekvés és alkotmányos korlátok járványban. In Koltay A. & Török B. (Szerk.). Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. (pp. 58–80). Ludovika Press.
Szente Z. (2020). A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái. MTA Law Working Papers.
Tóth K. (2021). Az 1831-es kolerajárvány politikai eszmetörténeti tanulságai. Koltay A. & Török B. (Szerk.), Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül (pp. 96-110). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Trócsányi L. & Schanda B. (2012). Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs