Abstract
Aim: The aim of the study is to explore why large-scale (so-called monstrous) criminal proceedings for budgetary fraud are delayed for excessive periods of time and what factors prevent the timely and efficient closure of proceedings.
Methodology: The research is based on a normative analysis of current legislation and related judicial, prosecutorial and investigative practice, complemented by a critical evaluation of the relevant literature. The study highlights, by means of examples, the structural and practical problems encountered in the fight against budgetary fraud. The study also builds on the experience gained by the first author as a member of the Ministry of Justice’s working group investigating delays in criminal proceedings.
Findings: The study concludes that the prolongation of budgetary fraud prosecutions is mainly caused by an over-expansion of the unity of offences, leading to a forced merging of offences and an increasing volume of cases. This results in structural overload, particularly at the investigation stage, as the complexity of the facts, the large number of sub-actions and the growing volume of evidence require an excessive amount of time and capacity. In the judicial phase, while the trial concentration function of the preliminary hearing could in principle help to streamline proceedings, in practice the lack of a material and procedural framework to encourage cooperation on the case load is a major obstacle. At the same time, the excessive use of expert evidence and the technical shortcomings of digital case management slow down proceedings. The timeliness of proceedings is also often jeopardized by changes in personnel (e.g. changes of judge or defense counsel) which necessitate a repetition of the procedure. The study concludes that timely and efficient administration of justice can only be ensured through complex and coordinated reform measures, covering legislation, administration of justice, infrastructure and human resources management.
Value: The value of the study lies in its systemic approach to the problems of prosecuting budget fraud and in the concrete reform directions it suggests for legislation and enforcement. The proposals can contribute to increasing efficiency, reducing procedural overload and achieving timely and fair criminal justice.
References
Felhasznált irodalom
Baran B., Czobor P., Fekete Sz., Somogyi A., & Gazdag G. (2023). Hogyan lehetne az igazságügyi pszichiátriát vonzóbbá tenni? A kritikus igazságügyi pszichiáter szakértő hiány okai és megoldási lehetőségei. Orvosi Hetilap, 164(35), 1373–1380. https://doi.org/10.1556/650.2023.32829
Balláné Szentpáli E. (2019). Költségvetési csalás – előkészítő ülés. Magyar Jog, 66(11), 628–636.
Balláné Szentpáli E. (2020). A költségvetési csalás a statisztikai adatok tükrében a rendszerváltozástól napjainkig. Belügyi Szemle, 68(1), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.4
Bérces V. (2012). A védői szerepkör értelmezésének kérdései – különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra (Doktori disszertáció). Pázmány Péter Katolikus Egyetem. https://jak.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/Berces-Viktor-_leadott-PhD-dolgozat_.pdf?u=1bOTyU
Bérces V. (2023). A terhelt vallomásának értékelése és a beismerő vallomás jelentősége, különös tekintettel a hazai joggyakorlatra. Kúriai Döntések, 71(1), 179–186.
Czédli G. (2019). A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben. Büntetőjogi Szemle, 8(1), 15–34.
Deres P., & Kármán G. (2025). Az okozott vagyoni hátrány megtérülése a költségvetési csalás miatti bűnügyekben. Belügyi Szemle, 73(6), 1257–1285. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i6.pp1257-1285
Elek B. (2015). Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, 4(1–2), 10–17.
Elek B. (2022). A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében. Büntetőjogi Szemle, 11(2), 18–24.
Fázsi L., & Stál J. (2012). Észrevételek a büntető ítéletek szerkesztésének kultúrája körében. Büntetőjogi Szemle, 1(2), 3–14.
Fejes P. (2021). A kétszeres kötelezés még nem kétszeres elvonás. Jogtudományi Közlöny, 76(7–8), 334–339.
Fodor B. G. (2024). Konszenzus és szankciók a költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásokban. Magyar Jog, 71(7–8), 411–422.
Holé K. (2022). Opportunitás a gyakorlatban. In Bodzási B. (Szerk.), Jogászegyleti értekezések 2022 (pp. 55–73). Magyar Jogász Egylet.
Ibolya T. (2024). Ötéves büntetőeljárási törvényünk néhány gyakorlati tapasztalata. Magyar Jog, 71(3), 129–133.
Jacsó J. (2017). A költségvetési csalás. In Hollán M., & Barabás A. T. (Szerk.), A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései (pp. 267–296). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Országos Kriminológiai Intézet.
Kelemenné Csontos L. (2024). Egyszerűsítés és gyorsítás az új büntetőeljárási törvényben – törekvések és ellenhatások a gyakorlatban (Doktori disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://doi.org/10.15476/ELTE.2024.002
Király T. (1997). Kódexjavaslat a büntetőeljárási jogról I. Collega, 1(1), 8–10.
Kiss A. (2002). A sértett eljárásjogi helyzetének erősítése, különös tekintettel a pótmagánvád intézményére. In Irk F. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 39. (pp. 162–178). Országos Kriminológiai Intézet.
Kuhl A. (2025). Az igazságügyi könyvszakértői szakkérdésekről a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán a büntetőeljárásban. Debreceni Jogi Műhely, 21(3–4), 37–59. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/3-4/2
Lengyel T. (2020a). „Adócsaló orgazda” (?) avagy a költségvetési csalás és az orgazdaság elhatárolási kérdései. Magyar Rendészet, 20(1), 77–91. https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.5
Lengyel T. (2020b). A ne bis in idem elv gyakorlati érvényesülésének korlátai Magyarországon az igazgatási és a büntetőjogi szankciók tükrében. Belügyi Szemle, 68(5), 53–70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.5.4
Lengyel T. (2021). Törvényi egység a költségvetési csalásban és annak érvényesülési lehetőségei a gyakorlatban. Magyar Rendészet, 21(2), 29–46. https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.2
Ludányi Z. J. (2017). Az előmenetel, mint a bírák jobb munkára ösztönzésének eszköze. In Ábrahám M. (Szerk.), Mailáth György Tudományos Pályázat 2017 (pp. 928–967). OBH.
Mészáros P. (2021). Az elektronikus ügyintézés egyes kérdései a polgári perrendtartással kapcsolatban. In Szilovics Cs., Bujtár Z., Ferencz B., Szívós A. R., Breszkovics B., & Gáspár Zs. (Szerk.), Gazdasági kihívások a XXI. században. Konferenciakötet (pp. 32–40). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Nagy A. (2007). Eljárást gyorsító rendelkezések a büntetőeljárás bírósági szakaszában (Doktori disszertáció). Miskolci Egyetem. http://193.6.1.94:9080/JaDoX_Portlets/documents/document_5656_section_1104.pdf
Polt P. (2018). A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai. Belügyi Szemle, 66(9), 29–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.2
Róth E. (2020). A digitalizáció hatása a büntetőeljárásra. Miskolci Jogi Szemle, 15(Suppl. 3), 165–174.
Schmidt P. (2017). A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata. Büntetőjogi Szemle, 8(2), 104–115.
Schmidt P. (2024, november 15). Ez az egység kétség [Konferencia-előadás]. Gazdasági Bűnözés 2024, Budapest. https://www.youtube.com/watch?v=uxvMxLR7yyY
Szabó J., & Hornyák Sz. (2020). Az új büntetőeljárási kódex hatása a bírósági igazgatásra. Bírósági Szemle, 1(1), 26–37.
Tóth M. (2015). A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja. Magyar Jog, 62(1), 1–10.
Wang, W. (2025). Research on criminal sampling forensics under the background of big data. Scientific Journal of Humanities and Social Sciences, 7(3), 107–118. https://doi.org/10.54691/89zrwr54
A cikkben szereplő online hivatkozások
URL1: Bűnözés és Igazságszolgáltatás 2014–2023. https://ugyeszseg.hu/az-ugyeszsegrol/statisztikai-adatok/bunozes-es-igazsagszolgaltatas/
URL2: Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika. https://bsr.bm.hu/Document
URL3: Az előkészítő ülés gyakorlata, különös tekintettel a beismerés feltételeire. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/jelentes-kivonat.pdf

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Academic Journal of Internal Affairs
