Absztrakt
Cél: A jogalkotó a jogsértő magatartások szankcionálását jogpolitikai, célszerűségi, hatékonysági elvek alapján, de saját belátása szerint helyezi el az egyes jogterületeken. A bűncselekményi szintet el nem érő, csekélyebb társadalomra veszélyességgel bíró magatartások hagyományosan a szabálysértési jog territóriumába tartoznak. Az egyes jogterületek között azonban vannak mozgások. Egyes magatartások átkerülnek a szabálysértési jog területéről a közigazgatási bírságolás hatálya alá. Nem ritkán a szabálysértési tényállások egyes elkövetési magatartásai megmaradnak a szabálysértési jogon belül, míg ugyanazon tényállás másik elkövetési magatartása átkerül a közigazgatási jog hatálya alá. Kapcsolatba hozható-e ez a jelenség a két jogterület szankciórendszerével? Milyen szankciók találhatók az egyes jogterületeken és ezek mennyiben hatékonyak adott jogsértő magatartások szankcionálásában? Ezen kérdések megválaszolása a szabálysértési jog továbbfejlődésének az irányát adhatja meg, illetve beigazolhatja azt a tézist, amit a szakirodalom már megfogalmazott, hogy a szabálysértési jog fokozatosan leépülő közigazgatásvédelmi funkcióját az ágazati szabályozás veszi át, és a szabálysértési jog egyre inkább a büntetőjog árnyékképévé válik.
Módszertan: A kérdések megválaszolása érdekében a szabálysértési törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat vetette össze, elemezte a szerző.
Megállapítások: A szerző az elemzés során arra a megállapításra jutott, hogy a két jogterület szankciói a vizsgálat fókuszát képező közlekedési szabályszegések szankcionálásában erős hasonlóságot mutatnak, ezek önmagukban nem eredményezhetik a két jogterület közötti mozgásokat. A jelenség megértéséhez szükséges a jogpolitikai indokok, a gazdaságossági, hatékonysági kérdések figyelembevétele.
Érték: Az elemzés megmutatta az egyes szankciók közötti hasonlóságokat, eltéréseket, és rámutatott arra, hogy adott magatartások esetén melyek jelenthetnek adekvát megoldást a szankcionálásra. A tanulmány megállapításai beépítésre kerülnek A közigazgatás büntetőhatalma című doktori értekezésbe.
Hivatkozások
Kis N. (2005). A bűnösségi elv hanyatlása a büntetőjogban. Unio.
Árva Zs. (2014). A modern magyar közigazgatási büntetőjog. Jog, állam, politika, 6(2), 49–65.
Árva Zs. (2021). In memoriam szabálysértési jog? In Peres Zs. & Pál G. (Szerk.), Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Semper ad perfectum. (pp. 21–32). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Balla Z. (2023). A közigazgatás alapintézményei. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Beccaria, C. (2012). A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Kiadó.
Belcsák R. F. (2009). A bírságkiszabás jogállami garanciáinak hiányáról. In Sulyok G. (Szerk.), Optimi Nostri. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok (pp. 8–41). Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Bisztriczki L. & Kántás P. (2017). A szabálysértési törvény magyarázata. HVG-ORAC.
Bittó M. (1982). A közigazgatási büntetőjog kialakulása. Állam- és Jogtudomány, 25(2), 225–249.
Gerencsér B. Sz., Varga Á. & Bérces V. (2023). A szabálysértési jog: a büntetőjog és a közigazgatási jog határán. Közigazgatási szankciótan. Egyetemi jegyzet a PPKE JÁK hallgatói számára 5.2. kiegészített verzió. Pázmány Press.
Haspel O. (2024). A közigazgatási bírság egyes kérdései. Megjelenés alatt.
Király T. (1955). A szabálysértések. Állam és Igazgatás, 1955(9), 549.
Kis N. (2008). Közigazgatási szankciótan. In Gyurita E. R. (Szerk.), Közigazgatási jog III. Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Kis N. (2014) A közigazgatási büntetőhatalom alkotmányossági és jogpolitikai dilemmái. In Ruzsonyi P. (Szerk.), Tendenciák és alapvetések a bűnügyi tudományok köréből (pp. 167–185). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.
Kis N. (2015). A közigazgatási büntetőhatalom hatékonysági és jogbiztonsági dilemmái. Belügyi Szemle, 63(12), 49–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.12.5
Kis N. (2016). Mérföldkő vagy határkő? Mérlegen az új szabálysértési törvény. Magyar Rendészet, 16(3), 81–87. http://hdl.handle.net/20.500.12944/6493
Kis N. (2019). A szabálysértési jog kialakulása, fejlődése és elméleti alapjai. In Hollán M. &Nagy J. (Szerk.), A szabálysértési jog tankönyve (pp. 25–33). Dialog Campus – Wolters Kluver. http://hdl.handle.net/20.500.12944/12760
Madai S. (2022). A szankcióalkalmazás nehéz útján: közlekedési szabályszegések a büntetőjog, a közigazgatási jog és a szabálysértési jog határán. Magyar Jog, 59(5), 279–285.
Máthé G. (2022). A megoldhatatlan felelősségi problematika meghaladása. In Koltay A. & Gellér B. (Szerk.), Jó kormányzás és büntetőjog. Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára (pp. 453–469). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Nagy M. (2010). Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy M. (2012). Meddig növelhető a közigazgatási jogérvényesítés hatékonysága a szankcionálás szigorításával? Iustum Aequum Salutare 8(8), 123–129.
Nagy M. (2016). A kihágástól a kihágásig. In Hack P., Horváth G. & Király E. (Szerk.), Kodifikációs kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére (pp. 185–201). ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy M. (2018). Dogmatikai alibi megoldások – a közigazgatási szankciós törvényről. Jogtudományi Közlöny, 73(5), 252–259.
Nyerges É. (2016). Az anyagi jogi bírság a közigazgatási szankciórendszerben. Államtudományi Műhelytanulmányok, 1(11), 2–15.
Patyi A. (2017). A közigazgatás működésének alapjai. Dialog Campus Kiadó.
Skorka T. (2023). A szabálysértési szankciók – kiemelten a pénzbírság – végrehajtása. In Kovács I. (Szerk.), A kor szellemében: tudományos válaszok a világban jelentkező különböző veszélyforrásokra. Tanulmánykötet (pp. 88–102). MRTT Hallgatói Tagozat.
Skorka T. (2022). Az (új) általános szabálysértési hatóság és a pandémia. Belügyi Szemle, 70(6), 1293–1319. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.9
Skorka T. & Buzás G. (2022). A szabálysértési törvény első tíz éve konferencia tudományos előadásai dióhéjban. Magyar Rendészet, 22(3), 209–215. https://orcid.org/0000-0002-2408-6158
Tamás A. (2020). Közigazgatási felelősség és szankciófajták. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 8(3), 276–287. https://doi.org/10.32575/ppb.2020.3.15
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle