Egy be nem váltott remény margójára? – avagy a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés és a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelensége

Absztrakt

Cél: A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés tényállását illetően tapasztalt alacsony hazai statisztikai mutatók, annak fényében, hogy a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok tekintetében az utóbbi tíz évben megduplázódott a nemzeti hatóságok segítségkérése az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (European Union Agency for Criminal Justice Cooperation, a továbbiakban: Eurojust) részéről, arra vezettek rá, hogy jelen tanulmányban a deliktum dogmatikai szempontból történő – egyébként természetesen nem elhanyagolható – elemzése helyett a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelenségét annak összefüggéseiben vizsgáljam. Tanulmányomban tehát a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok hazai idegenrendészeti gyakorlatban való jelenlétének és kérdéseinek, valamint a jelenségbe annak a szervezett bűnözéssel fennálló szoros kapcsolata folytán vegyült „új színeknek” a közelebbi vizsgálatára vállalkoztam.
Módszertan: Az eredmények elérése érdekében a vizsgált témát illető, szerteágazó szakirodalom feldolgozása mellett a vonatkozó ítélkezési gyakorlat, valamint a statisztikai adatok értékelésére is támaszkodtam.
Megállapítások: A kutatás során hipotézisem igazolást nyert, a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelenségének feltárása messze túlmutat ugyanis az annak csak egy szeletére reflektáló tényálláson.
Érték: A jelenség épp azért rejt különös veszélyeket, mivel látszólag kisebb súlyú bűncselekményekhez kapcsolódik csupán, a felszín alatt azonban kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek kihasználására épülő, a szabad mozgás jogával való, közvetlen visszaéléseket célzó, a szervezett bűnözéssel erősen összefonódó kép bontakozik ki, amely egyben további kutatási lehetőségeket is magában hordoz. A mélyebb rétegek feltárásának igényét erősítette az a tény is, hogy a magyar érintettség különösen erősnek mondható: az Egyesült Királyság statisztikai adatai szerint már 2012-ben is, saját állampolgáraikat követően magyar „menyasszonyok” voltak leginkább érintettek a migrációs vonatkozású érdekházasság gyanúját felvető esetekben.