A szakértői elfogultság a büntetőügyekben - I. rész
PDF

Kulcsszavak

forenzikus tudományok, igazságügyi szakértő, kognitív elfogultság, kontextuális elfogultság

Hogyan kell idézni

A szakértői elfogultság a büntetőügyekben - I. rész. (2024). Belügyi Szemle, 72(12), 2349-2364. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i12.pp2349-2364

Absztrakt

Cél: A kétrészes tanulmány szerzői ismertetik a Science cikkét Itiel Dror munkásságáról, majd ebben az első részben részletesen elemzik a daktiloszkópiával kapcsolatos tanulmányait, összevetik más szakcikkekkel, részletesen bemutatják az ujjnyomszakértői munka legnagyobb tévedését, illetve ismertetik saját kísérletüket.

Módszertan: A tanulmány a Science cikk első felének ismertetése után számos külföldi szakcikk és néhány releváns hazai szakcikk feldolgozásával azok szintézisét végzi el. A Mayfield-ügyet – a széles körben feldolgozott USA kormányzati jelentések mellett – a kevésbé közismert polgári bírósági ítélet felhasználásával mutatják be a szerzők. Saját empirikus kísérletük tapasztalatait a tanulmány végén összegzik.

Megállapítások: A szakértők kognitív elfogultsága komoly hatással lehet az igazságszolgáltatásra, mégis a téma részletes kutatása az ezredforduló utáni hírhedt justizmordok után indult csak meg. Itiel Dror szerepe ebben úttörő és megkerülhetetlen, bár egyes állításait a tanulmányban pontosítják a szerzők, illetve más szerzőkkel egyetértve vitatják. A hírhedt Mayfield-ügyben a jogtalanul őrizetbe vett jogász által indított per kevésbé közismert iratait egybevetve a többször feldolgozott kormányzati jelentésekkel, gyanú merült fel a szerzőkben arra vonatkozóan, hogy az ügy nem a szakértők kognitív elfogultságáról szólt, hanem klasszikus koncepciós per volt. Saját empirikus kísérletük az IAI által lefolytatott kísérlettel egyezően, Dror eredményeivel ellentétben, nem támasztotta alá a kontextuális elfogultság érdemi hatását a daktiloszkópiai azonosításra.

Érték: A tanulmány átfogó képet nyújt Itiel Dror munkásságán keresztül a szakértői elfogultság problémájáról, továbbá használható megoldási javaslatokat kínál.

PDF

Hivatkozások

Cole, S. A. (2005). More than zero: Accounting for error in latent fingerprint identification. Journal of Criminal Law & Criminology, 95(3), 985–1078.

Cuellar, M., Luby, A. & Mauro, J. (2021). A probabilistic formalization of contextual bias in forensic analysis: Evidence that examiner bias leads to systemic bias in the criminal justice system. CrimRxiv. https://doi.org/10.21428/cb6ab371.db951e6a

Czebe, A., Kovács, G. (2015). The impact of bias in latent fingerprint identification. 6th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom), (pp. 569–574). https://doi.org/10.1109/CogInfoCom.2015.7390656.

Dror, I. E., Peron, A. E., Hind, S. L. & Charlton, D. (2005) When emotions get the better of us: the effect of contextual top-down processing on matching fingerprints. Applied Cognitive Psychology, 19(6), 799–809. https://doi.org/10.1002/acp.1130

Dror, I.E. & Charlton, D. (2006). Why experts make errors. Journal of Forensic Identification, 56(4), 600–616.

Dror, I. E., Charlton, D. & Peron, A. E. (2006). Contextual information renders experts vulnerable to making erroneous identifications. Forensic Science International, 156(1), 74–78. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2005.10.017

Dror, I. E. & Rosenthal, R. (2008). Meta-analytically quantifying the reliability and biasability of forensic experts. Journal of Forensic Sciences, 53(4), 900–903. https://doi.org/10.1111/j.1556-4029.2008.00762.x

Dror, I. E. & Mnookin, J. L. (2010). The use of technology in human expert domains: challenges and risks arising from the use of automated fingerprint identification systems in forensic science. Law, Probability and Risk, 9(1), 47−67. https://doi.org/10.1093/lpr/mgp031

Dror, I.E., Wertheim K., Fraser-Mackenzie P. & Walajtys J. (2012). The impact of human-technology cooperation and distributed cognition in forensic science: biasing effects of AFIS contextual information on human experts. Journal of Forensic Science, 57(2), 343–352. https://doi.org/10.1111/j.1556-4029.2011.02013.x

Dror, I. E. & Langenburg, G. (2018) “Cannot decide”: the fine line between appropriate inconclusive determinations versus unjustifiably deciding not to decide. Journal of Forensic Sciences 64(1), 10–15. https://doi.org/10.1111/1556-4029.13854

Dror, I.E. (2020). Cognitive and Human Factors in Expert Decision Making: Six Fallacies and the Eight Sources of Bias. Analytical Chemistry, 92(12), 7998–8004. https://doi.org/10.1021/acs.analchem.0c00704

Edmond, G., Tangen, J. M., Searston, R. A. & Dror, I. E. (2015). Contextual bias and cross-contamination in the forensic sciences: the corrosive implications for investigations, plea bargains, trials and appeals. Law, Probability and Risk, 14(1), 1–25. https://doi.org/10.1093/lpr/mgu018

Kassin, S. M., Dror, I. E. & Kukuczka, J. (2013): The forensic confirmation bias: Problems, perspectives, and proposed solutions. Journal of Applied Research in Memory and Cognition, 2(1), 42–52. https://doi.org/10.1016/j.jarmac.2013.01.001

Kovács G. & Czebe A. (2017). Egyes kognitív, emberi tényezők szerepe a szakértőivélemény-alkotásban. Beügyi Szemle, 65(10), 89–103. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.10.7

Kunkler, K. S. & Roy, T. (2023). Reducing the impact of cognitive bias in decision making: Practical actions for forensic science practitioners. Forensic Science International: Synergy 5(7), 100341. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2023.100341

Langenburg, G., Champod, C. & Wertheim, P. (2009). Testing for Potential Contextual Bias Effects During the Verification Stage of the ACE-V Methodology when Conducting Fingerprint Comparisons. Journal of Forensic Sciences, 54(3), 571–582. https://doi.org/10.1111/j.1556-4029.2009.01025.x

Langenburg, G. & Champod, C. (2011). The GYRO System – A Recommended Approach to More Transparent Documentation. Journal of Forensic Identification, 61(4), 373–384.

Lynch, M. (2003). God’s signature: DNA profiling, the new gold standard in forensic science. Endeavour, 27(2), 93–97. https://doi.org/10.1016/S0160-9327(03)00068-1

Mnookin, J. L. (2008). The Validity of Latent Fingerprint Identification: Confessions of a Fingerprinting Moderate. Law, Probability and Risk, 7(2), 127–141. https://doi.org/10.1093/LPR/MGM022

Petrétei D. (2020). Gondolatok a kriminalisztikai azonosításelméletről. Belügyi Szemle 68(2), 7–22. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.1

Petrétei, D. (2023). The Siege of the Fingerprint Comparison. In Czenczer, O., Kovács, G. & Mészáros, B. (Eds.), I. Ludovika International Law Enforcement Research Symposium Conference Proceedings. (pp. 165–173). Hungarian Association of Police Science.

Romanek J., Solymosi J. & Tauszik N. (2004). Daktiloszkópia 1904-2004. BM Duna Palota Kiadó.

Stacey, R. B. (2004). A Report on the Erroneous Fingerprint Individualization in the Madrid Train Bombing Case. Journal of Forensic Identification, 54(6), 706–720.

Starr, D. (2022). The Bias Hunter. Itiel Dror is determined to reveal the role of bias in forensics, even if it sparks outrage. Science, 376(6594), 686–690. https://doi.org/10.1126/science.adc9480

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.