Talentmenedzsment jelenléte a hierarchikus struktúrájú szervezetek mindennapjaiban egy empirikus vizsgálat eredményei alapján
PDF

Kulcsszavak

hierarchikus struktúrájú szervezet, humánerőforrás-menedzsment, talentmenedzsment, tehetség

Hogyan kell idézni

Talentmenedzsment jelenléte a hierarchikus struktúrájú szervezetek mindennapjaiban egy empirikus vizsgálat eredményei alapján. (2025). Belügyi Szemle, 73(1), 143-157. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i1.pp143-157

Absztrakt

Cél: Jelen tanulmány célja a humánerőforrás-menedzsment egyik fontos szegmensét képező talentmenedzsmentre való figyelemfelhívás, mely a hierarchikus struktúrájú szervezetek mindennapjait sem hagyja érintetlenül. A tehetségekkel való foglalkozás, az értő odafigyelés nem csupán a tehetség számára fontos, hanem az őt foglalkoztató munkáltatónak is fontosnak kell lenni.

Módszertan: A vizsgált téma szakirodalmi áttekintését követően kvantitatív kutatási módszerrel, írásbeli kikérdezéssel és kérdőív eszközével került megvalósításra az empirikus kutatás. A kérdőív kitöltése önkéntes volt, anonim módon történt az adatfelvétel. A kutatási célhoz kapcsolódóan megfogalmazott hipotézisek igazolását, elvetését jellemzően egyszeres vagy többszörös feleletválasztásos kérdésekre kapott válaszok mentén vizsgálta a szerző. A kapott eredmények számítógépen végzett összesítését követően az adatok statisztikai számításokkal kerültek értékelésre, elemzésre.

Megállapítások: Az empirikus felmérés eredményeiben közel azonos arányban vannak a válaszadók között azok, akik ismerik a talentmenedzsment kifejezést (55%), és azok, akik még nem hallottak róla (45%). Azok közül, akik hallottak már a kifejezésről, 31%-uk nem ismeri a szó pontos jelentését, mindössze a minta 24%-a ismeri a talentmenedzsment fogalmát és annak tartalmát is. A válaszadók mintegy 14%-ának van ismerete arra vonatkozóan, hogy a szervezetén belül van talentmenedzsment, 18% egyértelműen úgy válaszolt, hogy nincs ilyen fejlesztési irány jelenlegi munkahelyén. A megkérdezettek 67%-ának nincs tudomása saját munkahelyi tehetséggondozásról. A minta több mint a fele, 51%-a úgy véli, hogy fontos a tehetségekkel való foglakozás, és 37%-uk nagyon fontosnak tartja a humán erőforrás ezen szegmensét. 12% gondolja úgy, hogy nincs jelentősége annak, hogy a szervezeten belül a kimagasló munkavállalókkal foglalkoznak-e vagy sem.

Érték: A tanulmány legfontosabb értékét az empirikus kutatás során kapott valós munkavállalói visszajelzések adják, és annak megismerése, hogy a felmérésben részt vevők munkahelyén a talentmenedzsment hogyan realizálódik a mindennapokban. A tehetséges munkavállalók humánerőforrás-menedzsment szempontjából összetett feladatot jelentenek. Az állásinterjún való sokszor kimagasló szereplésüket követően a munkáltató számára az igazi kihívást ezen tehetségek megtartása jelenti.

PDF

Hivatkozások

Armstrong, M. & Taylor, S. (2014). Armstrong’s handbook of human resource management practice (13. kiadás). Kogan Page.

Bachmann-Matisa, J. (2022). Piaci szervezetek képzés-fejlesztési gyakorlata. Tudásmenedzsment, 23(2), 56–67. https://doi.org/10.15170/TM.2022.23.2.5

Balogh G. (2021). Tehetséggondozás, -menedzsment, -áramlás. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.

Balogh M. (2022). Szakmai, módszertani fejlesztéseken belül kutatási, pilot eljárási és tanulmányírási feladatok elvégzése. Javaslattételi tanulmány.

Balogh M. (2024). Munkahelyi képzésekről való vélekedés egy empirikus kutatás eredményeinek tükrében. Belügyi Szemle, 72(4), 657–683. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i4.pp657-683

Bőgel Gy. & Tomka J. (2010). Tudás és tehetség. CEO Magazin, 11(3), 27–28.

Fehér I. & Lappints Á. (2002). Pedagógiai fogalomtár. Comenius Bt.

Fodor Sz. & Olajos T. (2021). Az új rendvédelmi tehetségmenedzsment-rendszer tudományos megalapozása II. A munkahelyi tehetségmenedzsment pszichológiai alapjai. Belügyi Szemle, 69(8), 1449–1468. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.8

Gyarmathy É. (2012). A tehetség háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Eötvös Kiadó.

Heinen, J. S. & O’Neill, C. (2004). Managing talent to maximize performance. Employment Relations Today, 31(2), 67–82. https://doi.org/10.1002/ert.20018

Holbeche, L. (2009). Aligning human resources and business strategy (2. kiadás). Butterworth-Heinemann. https://doi.org/10.4324/9780080941424

Klajkó D., Kázmér-Mayer Sz., Fejes N., Csapó Gy., Bakurecz B., & Czibor A. (2021). Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(2), 455–476. https://doi.org/10.1556/0016.2021.00011

Konczosné Szombathelyi M. (2012). Tehetségmenedzsment, avagy a HR felelőssége. In Róbert P. (Szerk.), Gazdaság és morál: Tiszta társadalom, tiszta gazdaság (pp. 1–11). Széchenyi István Egyetem.

Malét-Szabó E. (2017). A KOMP rendszer, mint a jövőtudatos humánerőforrás gazdálkodásának egyik hatékony eszköze. KÖFOP-2.1.5-VEKOP-2016 A3 KKTKR alprojekt szakmai előadás anyaga.

Pusztai F. (2021). Magyar értelmező kéziszótár + NET. Akadémiai Kiadó Zrt.

Renzulli, J. S. (2021). The enrichment triad model: A guide for developing defensible programs for the gifted and talented. In Renzulli, J. S. & Reis, S. M. (Eds.), The schoolwide enrichment model: A how-to guide for talent development (3rd ed., pp. 423–456). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003238904

Rókusfalvy, P. (2002). A vezetés lélektana. MR Komplex Nyomdaipari Bt.

Tóth, L. (2000). Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó Kft.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.