Absztrakt
Az agresszív magatartás létrejöttében és szabályozásában meghatározó szerepet töltenek be a hormonok, különösen a tesztoszteron és a kortizol, amelyek egymással is kölcsönhatásban állnak. A tesztoszteron és a kortizol a stresszre adott hormonális válaszreakcióban is kulcsszerepet játszanak, és genetikai szinten befolyásolják az idegrendszer működését, amely következmény adott esetben akár tartósan is kihathat a szervezet későbbi életvitelére. Az úgynevezett kettős-hormon hipotézis szerint a magas tesztoszteronszint és az alacsony kortizolszint együttes fennállása az agresszivitás megnyilvánulásának hormonális alapja, jóllehet az összefüggés férfiak vizsgálata során mutatkozik megalapozottnak, nők esetében az eredmények hiányosak vagy ellentmondóak.
Cél: A tanulmány az agresszivitás hormonális hátterén belül a tesztoszteron és a kortizol szerepére hívja fel a figyelmet. Az erőszakos viselkedés biológiai okain belül a hormonális tényezők vizsgálata kiemelt figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy a hormonrendszert nemcsak a genetikai alapok, hanem a környezeti hatások is erőteljesen befolyásolják.
Módszertan: Az ismertetés a szakirodalmi adatok elemzésén és tanulmányozásán alapszik.
Megállapítások: A szerző az agresszivitás hátterében meghúzódó tesztoszteron- és kortizolszint eltérésekre és a két hormon közötti kölcsönhatásra mutat rá a tanulmányban. A két vizsgált hormon egymásra hatása az úgynevezett kettős-hormon hipotézisben mutatkozik meg, amellyel kapcsolatosan az eddigi vizsgálatok nem teljesen egyértelműek. Mindazonáltal a kísérletek alapján kimutatható egyfajta tendencia, amely arra enged következtetni, hogy a tesztoszteron és a kortizol nem független egymástól, hanem egymás hatását befolyásolni képesek.
Érték: A folyóiratcikk rávilágít az agresszivitás hátterében meghúzódó biológiai, hormonális okok fontosságára és az e témában való további kutatás szükségességére.
Hivatkozások
Dekkers, J. T., van der Veld, W. M., & Engelen, C. (2019). A meta-analytical evaluation of the dual-hormone hypothesis: Does cortisol moderate the relationship between testosterone and status, dominance, risk-taking, aggression, and psychopathy? Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 96, 250–271. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2018.12.004
Denson, F. T., Mehta, P. H., & Ho Tan, J. (2013). Endogenous testosterone and cortisol jointly influence reactive aggression in women. Psychoneuroendocrinology, 38(3), 416–421. https://doi.org/10.1016/j.psyneuen.2012.07.003
Fromm, E. (2001). The anatomy of human destructiveness. Háttér Kiadó.
Haller J., Farkas J., Fogarasi M., Kováts D., & Malét-Szabó E. (2020). Biological factors of crime. In Haller J. (Ed.), The criminal’s mind (pp. 2–14). Ludovika University Publishing House.
Hárdi I. (2000). Az agresszió világa. Medicina Könyvkiadó.
Igyártó Horváth Zs. (2009). Behavioural characterization of context-dependent aggressive behaviour in dogs (Doktori disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék.
Ludányi A. (Szerk.). (2011). A fehérjekutatás modern módszertana. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Mehta, P. H. & Josephs, R. A. (2006). Testosterone change after losing predicts the decision to compete again. Hormones and Behavior, 50(5), 684–692. https://doi.org/10.1016/j.yhbeh.2006.07.001
Popma, A., Vermeiren, R., Geluk, C. A. M. L., Rinne, T., van den Brink, W., Knol, D. L., Jansen, L. M. C., van Engeland, H., & Doreleijers, T. A. H. (2007). Cortisol moderates the relationship between testosterone and aggression in delinquent male adolescents. Biological Psychiatry, 61(3), 405–411. https://doi.org/10.1016/j.biopsych.2006.06.006
Tamási E. (Szerk.). (2015). „Különös kegyetlenséggel”. Országos Kriminológiai Intézet.
Terburg, D., Morgan, B. E., & van Honk, J. (2009). The testosterone–cortisol ratio: A hormonal marker for proneness to social aggression. International Journal of Law and Psychiatry, 32(4), 216–223. https://doi.org/10.1016/j.ijlp.2009.04.008
Zilioli, S., Ponzi, D., Henry, A., & Maestripieri, D. (2015). Testosterone, cortisol and empathy: Evidence for the dual-hormone hypothesis. Adaptive Human Behavior and Physiology, 1(4), 421–433. https://doi.org/10.1007/s40750-014-0017-x

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle