Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A szerző arra kíván rámutatni, hogy – átfogó nemzeti közbiztonsági stratégia híján – miként tükröződik a kormányzati kriminálpolitika és a demokratikus támogató irányítási modell által biztosított folyamatosság az elmúlt húsz év bűnmegelőzési stratégiáiban.
Módszertan: A megfogalmazott célt a rendszerváltozás óta a közbiztonsági stratégia megalkotására tett kísérletek vázlatos bemutatásával, az elmúlt tizenkét év kriminálpolitikájának ismertetésével, majd a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia összehasonlításával kívánja elérni, melyhez felhasználja a rendszerváltozás óta született stratégiákat, a hazai rendészettudomány vonatkozó eredményeit és a témához kapcsolódó jogszabályokat. Mindez kiegészül a 2024-től hatályos Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia rövid áttekintésével.
Megállapítások: Az elemzett stratégiákban tetten érhető az átfogó rendészeti stratégia hiányát pótló törekvés. Az államszemléletek különbözősége és a represszív intézkedések felé tolódó kriminálpolitikai súlypont ellenére a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiákban biztosítottak a kollektív, konzultatív és kooperatív bűnmegelőzés lehetőségei. Az első Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia előremutató szándékai mellett céljait csak részben érte el, azonban a stratégiák szellemisége érezhető a rendészet, ezen belül a rendőrség működésében is. Az átfogó közbiztonsági stratégia a jövőben nem megkerülhető.
Érték: A tanulmány hozzájárulhat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia működésének értékeléséhez, az ebből szerzett tapasztalatok az új bűnmegelőzési stratégia alkalmazása során is hasznosulhatnak.
Hivatkozások
Buza G. A. (2014). Hatékony bűnmegelőzés? Jogi Tanulmányok – Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján – 20 éves a doktorképzés az ELTE jogi karán (pp. 350–355). ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Christián L. (2015). Rendészeti politika. Magyar Tudományos Akadémia.
Finszter G. (2008). A rendészet átalakulásának húsz esztendeje (1988–2008). In Sándor, P., Stumpf, A., & Vass, L. (Szerk.), Magyarország politikai évhuszadkönyve: Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában 1988-2008 (pp. 1–11). Osiris Kiadó.
Finszter G. (2018). Rendészettan. Dialóg Campus Kiadó.
Finszter G. (2020). A modern rendészet – A rendészettudomány hazai kísérletei. Magyar Rendészet, 20(3), 91–118. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.6
Krémer F., Molnár K., Szakács G., & Valcsicsák I. (2010). A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása – stratégiai koncepció. Belügyi Szemle, 58(ksz), 269–299.
Molnár K. (2019). A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 2. rész, Interjúelemzés. Magyar Rendészet, 19(2–3), 163–205. https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.9
Molnár K. (2020). A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 1. rész. In Hegedűs, J. (Szerk.), Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében (pp. 89–104). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Molnár K. (2021). Police Café módszertani kézikönyv. Szerzői kiadás.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle