Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: Work diagnostic examinations are carried out to assess aptitude, job selection, pre-rehabilitation assessment and follow-up, career guidance. Work diagnostic tests include aptitude tests, various questionnaires, work practice tests and instrumental examinations. For instrumental testing, portable work psychology testing instruments or so-called ‘work-simulators’ can be used. Work simulators have been used for selection, assessment of aptitude, training for jobs requiring a high level of attention and with an increased risk of accidents.
In the author’s opinion, work diagnostic instrumentation, work simulator tests (e.g. ErgoScope) can be well integrated into the protocol of primary and specialised occupational health care tasks.
Methodology: The author conducted an online questionnaire survey among occupational health specialists working in Hungary to find out whether they use work diagnostic tools, and if so, which ones, and whether they would be willing to send workers for instrumental work diagnostic tests. 272 second-level medical fitness for work examinations were reviewed for their inclusion in the instrumental work diagnostic tests.
Findings: It is clear from the questionnaire responses that very few occupational health specialists have the opportunity to use occupational diagnostic instrumentation in their work, but 60.62% of them would be happy to send patients for instrumented skills testing. From the documentation of the second level medical fitness for work examinations, the author selected those where aptitude tests had been carried out and those where an instrumental aptitude test would have assisted the assessment.
Value: It can be concluded that, in addition to the second level occupational/professional medical fitness tests, instrumental occupational diagnostic tests could be easily integrated into the examination protocols of occupational health, in the first level occupational/professional medical fitness tests, in career counselling and in the occupational rehabilitation process, and would significantly assist the work of occupational health professionals.
References
Dévényi R. E. & Tibold A. (Szerk.) (2022). ErgoScope: a munkaképesség objektív vizsgálatának elméleti kérdései és jó gyakorlatai. Pécsi Tudományegyetem. https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/ergoscope_kotet.pdf
Glied H., Nagy Z. É. & Lázár L. (2021). Kibontakozást és tanulást segítő szolgáltatások sajátos nevelési igényű fiataloknak a gödi orientációs évben. In Molnár Gy. & Tóth E. (Szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2021. A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira (pp. 208–221). Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága. https://konferencia.pte.hu/sites/konferencia.pte.hu/files/UKN_2021.pdf
Gouttebarge, V., Wind, H., Kuijer, P. P. F. M. & Frings-Dresen, M. H. W. (2004). Reliability and validity of Funtional Capacity Evaluation methods: a systematic review with reference to Blankship system, Ergos work simulator, Ergo-Kit and Isernhagen work system. International Archives of Occupational and Environmental Health, 77(8), 527–537. https://doi.org/10.1007/s00420-004-0549-7
Izsó L. (2012). Munkaszimulátorok alkalmazásának lehetőségei a munkavégzés biztonságának javításában. Munkavédelem és Biztonságtechnika, 24(4), 10–16.
Izsó, L., Székely, I. & Dános, L. (2015). Possibilities of the ErgoScope high fidelity work simulator in skill assessment, skill development and vocational aptitude tests of physically disabled persons. In Sik-Lányi, C., Hoogerwerf, E-J., Miesenberger, K. & Cudd, P. (Eds.), Assistive Technology: Building Bridges (pp. 825–831). IOS Press.
Jókai, E. & Nagy, S. (2020). The raison d’etre of work diagnostic tests in the work safety of disabled employees. Biztonságtudományi Szemle, 2(SI1), 15–23. https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/89/85
Jókai E., Smudla Sz. & Pálosi A. (2018). Mérésvezetői instrukciók az ErgoScope munkaszimulátoros vizsgálatsorozat levezetéséhez – módszertani kézikönyv. Scope Instruktor Kft.
Jókai E. (Szerk.) (2018). Munkadiagnosztika, Kutatási jelentés és Módszertani kézikönyv. Scope Instruktor Kft.
Juhász I. (2019). Pályaalkalmassági vizsgálatok és alkalmazásuk az emberi erőforrások kiválasztásában – különös tekintettel a személyiségtesztekre. Munkaügyi Szemle, 62(5), 65–74.
Nagy S. & Jókai E. (2019). Pályaorientációs központ fejlesztése során végzett pilot vizsgálat munkadiagnosztikai méréseinek tapasztalatai és módszertana. In Németh K. (Szerk.), Tavaszi Szél 2019 Konferencia. Nemzetközi Multidiszciplináris Konferencia (pp. 454). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Török R. (2019). Pályaorientációs fejlesztés sajátos nevelési igényű fiatalok számára – egy modellkísérlet kutatási eredményeinek bemutatása. In Farkasné Gönczi R., Gereben Ferencné & Lénárt Z. (Szerk.), Rehabilitáció – életkorok, intézmények, szükségletek és lehetőségek a szolgáltatások hazai rendszerében (pp. 269–273). Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete és ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Rustenburg, G., Kuijer, P. P. F. M. & Frings-Dresen, M. H. W. (2004). The concurrent validity of the ERGOS Work Simulator and the Ego-Kit with respect to maximum lifting capacity. Journal of Occupational Rehabilitation, 14(2), 107–118. https://doi.org/10.1023/B:JOOR.0000018327.27554.58
Tokarski, T. (2022). Narzędzia do oceny funkcjonalnej zdolności do wykonywania wybranych czynności pracy. Ergonomia, 11, 17–19. https://doi.org/10.54215/BP.2022.11.29.Tokarski
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs