Abstract
Aim: The aim of the study is to examine how the results of the corruption risk survey covering approximately 69,000 jobs and positions nationwide, carried out in 2024 under the coordination of the Ministry of the Interior, can be used in public administration in the area of integrity development and how they can be incorporated into the elements of the current regulations. The study also discusses the relationship between corruption risk analysis and integrity management systems.
Methodology: The study is based on data from a comprehensive corruption risk survey, which was one of the most extensive survey of its kind not only in Hungary but also internationally. The study examines the possibilities for further use of the data obtained from this massive database, with particular regard to government measures aimed at curbing corruption and the possibilities for wider use of the methodology, with particular regard to the question of its integration into the integrity management system.
Findings: The results show that assessing the corruption risks of public administration jobs and positions goes beyond the scope of the assessment itself. On the one hand, the application of risk assessment methodology opens up new perspectives in the field of human resource management, and on the other hand, it can also be applied in a number of related areas where resources are scarce and special attention must be paid to risky areas. As a result, risk assessment methodology can increase the efficiency and effectiveness of public administration bodies, lead to cost savings, and serve as a basis for regular reviews for the continuous improvement of internal control systems.
Value: The novelty of the study is that, based on factual data, it further elaborates on the results of the corruption risk survey of jobs and positions and outlines the possibilities for human resource management, internal control systems and training, which offer potential opportunities for utilizing the methodology.
References
Állami Számvevőszék – Belügyminisztérium (2015). Módszertani útmutató az államigazgatási szervek korrupció-megelőzési helyzetének felméréséhez, korrupció ellenes kontrolljai kiépítéséhez és érvényesítésük ellenőrzéséhez. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/2/cf/a1000/M%C3%B3dszertani%20%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf
Állami Számvevőszék – Nemzeti Védelmi Szolgálat. (2015). Módszertani útmutató az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatainak felméréséhez. (kézirat)
Belső Ellenőrzési és Integritás Igazgatóság (2025). Feladatkörök. https://kormany.hu/kormanyzat/kozigazgatasi-es-teruletfejlesztesi-miniszterium/belso-ellenorzesi-es-integritasi-igazgatosag-nfk
Benkő J., Lóczy P., Nagy M., & Klotz P. (Szerk.) (2018). Államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
Fővárosi Ítélőtábla (2025). Cs. K. P. - több minisztériumot érintő korrupciós monstre per. https://birosag.hu/fovarosi-itelotabla/sajto/kozerdeklodesre-szamot-tarto-ugyek/20250709/cs-k-p-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-monstre
Hay Group (2016). Job Evaluation. www.kornferry.com/solutions/rewards-and-benefits/work-measurement/job-evaluation
Héder K. (2022). A felügyelet és az integritás lehetséges interferenciái. Belügyi Szemle, 70(6), 1193-1213. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.4
Klotz P. (2017a). A szervezeti kockázatok feltárása – a munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás, 5(4), 46-64.
Klotz P. (2017b). Az integritás próbája – a megbízhatósági vizsgálatok hazai gyakorlata. Magyar Rendészet, 17(4), 84-94.
Klotz P. (2018). A központi és területi államigazgatási munkakörök korrupciós kockázati szempontú elemzése. In Benkő J., Lóczy P., Nagy M., & Klotz P. (Szerk.), Államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése (pp. 22-37). Dialóg Campus Kiadó.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
Klotz P., Molnár K., Zsolt P., & Molnár K. (Szerk.) (2023). Integritás - a láthatatlan védelem: Válogatott elméleti és gyakorlati írások. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/01169_00
Kormányzati Személyügyi Központ (2025). Kormányzati Személyügyi Központ. https://kszkportal.ksz.gov.hu/
Malét-Szabó E. (2018). A szilárd erkölcsiség mérésére megalkotott SZEM-modell ismertetése és a közigazgatásban való alkalmazási lehetőségei. In Malét-Szabó E. (Szerk.), Szemelvények a korrupció pszichológiájából (pp. 174-210). Dialóg Campus Kiadó.
MSZ ISO 37001 (2025). Antikorrupciós irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány.
OECD (2009). Towards a Sound Integrity Management Framework: Instruments, Processes, Structures and Conditions for Implementation. http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?-cote=GOV/PGC/GF-(2009)1&doclanguage=en
Paksi-Petró, Cs. (Szerk.) (2025). Generations in Public Administration 2024: Research Report Collection. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://openaccess.ludovika.hu/nke/catalog/view/364/4300/10141
Sántha Gy., & Klotz P. (2013). Integritásmenedzsment: Törzsanyag az integritásmenedzsment című tantárgyhoz. https://kti.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/klotz-peter_-santha-gyorgy-integritasmenedzsment.original.pdf
Surányiné Temesi M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235–252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs
