A keresztény hit szerepe a női fogvatartottak reintegrációjában

Absztrakt

Cél: A tanulmány a hit és a reintegráció összefüggését vizsgálja női fogvatartottak körében. Hazánkban a téma alulkutatott, de nemzetközi tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy a vallásos hitnek a szerepe az egyén bűnözéshez való viszonyában és a proszociális viselkedésre gyakorolt hatásában kiemelkedő. A reintegrációban betöltött szerepe azonban vitatott és korlátozott mértékű, mert a fogvatartottal kapcsolatban lévő társadalmi intézmények nem fordítanak kellő figyelmet a vallásban, a hitben rejlő szocializációs lehetőségekre, melyeket a szociológusok részletesen vizsgáltak már, úgymint a társadalmi rend fenntartása és megerősítése, az emberek tevékenységeinek szabályozása stb. A másik nehézség, hogy a szabadulás után azok a civil szervezetek, egyházak, amelyek a börtönben részt vettek a fogvatartott lelki rehabilitációjában, elveszítik a kapcsolatot az érintettel, így utánkövetéses vizsgálatokra sincs lehetőség.
Módszertan: Pilot kutatásunk adatait a Kalocsai Fegyház és Börtön lakóinak körében gyűjtöttük 2024-ben. Kutatásunkban az Aspirációs Index rövidített változatát használtuk, amelyet interjúval egészítettünk ki. Leíró statisztikai elemzésünket az interjúk tartalmi elemzésével bővítettük. A minta kiválasztása véletlenszerű volt, önkéntességen alapult (N: 46 fő). Eredményeink nem általánosíthatók, csak a mintánkra érvényesek.
Megállapítások: Megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett női fogvatartottak esetén a hit és a vallásgyakorlás az életcélok kijelölése tekintetében pozitív hatású, a lelki egyensúly fenntartásában lényeges pszichoedukációs hatású, illetve a katekézis során a műveltség gyarapítása mellett erkölcsi tanítások és a normális életvezetéshez szükséges morális értékek és keretek megismerése zajlik.
Érték: A szabadulás utáni reintegráció sikerességének kritériumai nehezen körvonalazhatók, mert minden érintett személy esetén más és más jellegű sikerről beszélhetünk. Az ember lelki működését és magatartását befolyásoló tényezők rendkívül bonyolult, soktényezős gazdasági-társadalmi rendszerbe szerveződnek, így joggal gondolhatjuk, hogy a keresztény tanítások, a hit, a vallásgyakorlás szellemi és szervezeti keretei mind részei lehetnek a támogatórendszernek. Különösen a nők esetén fontos elismerni a keresztény hit megerősítő szerepét, hiszen a KSH 2022-es népszámlálási adatai is jelzik, hogy ma Magyarországon a vallásosság általában véve a nőknél jellemzőbb.