Különösen fontos személyek védelme Magyarországon – a személyvédelem szabályozása 1997-től napjainkig

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa a személyvédelem intézményrendszerének átalakulását az elmúlt huszonöt év során és felvázolja a főbb jogalkotási és személyi (különösen a nagyon fontos személyek körét érintő) változásokat napjainkig.
Módszertan: A kormányzati jogalkalmazást az elmúlt negyedszázadban folyamatos változás jellemezte. Ez a folyamat nemcsak a feladatok és hatáskörök változásával, hanem intézmények átalakulásával, megszüntetésével és létrehozásával is járt. Ennek ellenére a bűnüldözésnek kevés olyan területe van, amely olyan összetett és átfogó átalakuláson ment volna keresztül, mint a személyvédelem Magyarországon. A rendszerváltás után, 1990 és 1996 között a terület a reformtörekvések jegyében szorosan követte a demokratikus átalakulást, de mélyreható reform nem valósult meg, mivel az ezt átfogó jogalkotás csak 1997-ben készült el.
Megállapítások: 2010 után számos szervezeti, működési és szabályozási változás történt, amelyek a személyvédelem egységének megszűnését és egy párhuzamos intézményhálózat kialakulását eredményezték, különböző típusú szervekkel és eltérő funkciókkal. Ezt a folyamatot a terület egyfajta lassú reformjaként értelmezik, ugyanakkor ez több szempontból is vitatható.
Érték: A tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy az állami vezetők védelmének kijelölése vagy megszüntetése, valamint a feladatok és hatáskörök szervek közötti átszervezése azt az általános benyomást kelti, hogy a terület professzionalizálódása az elmúlt években valódi ágazati stratégia nélkül zajlott le.