A bűn és büntetés etikája

Absztrakt

Cél: A büntetőjog szoros erkölcsi gyökereire támaszkodva feltárni a bűn és büntetés etikai alapjait és különböző megközelítéseit.
Módszertan: A büntetőjog és az erkölcs viszonyrendszerének jogelméleti megismerése. A keresztény etika görög és zsidó alapjainak feltárása. Mindezek alapján a bűn és büntetés etikai fogalmi lehetőségeinek és a büntetőjog alapfogalmainak tartalmi összevetése.
Megállapítások: A bűn kifejezést a büntetőjog nem használja, azonban épít erre az alapvetően etikai tartalmú fogalomra. A büntetőjogi bűnösség – mint a felróhatóság alapjának indeterminista felfogása – Szent Ágoston etikájában is megjelenik, építkezve a görög és zsidó jogi és etikai megfontolásokra. A büntetés társadalmi szükségessége, valamint arányossága a keresztény társadalmi tanítás alapjaira épít. A modern büntetőjogi szemléletben megjelenő resztoráció némely eleme visszatükrözi a keresztény büntetésetika értékeit.
Érték: A büntetőjog alapfogalmainak értéktartalmú megközelítése.