Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Munkadiagnosztikai vizsgálatokat alkalmasság megítélése, munkakörre kiválasztás, rehabilitáció előtti állapotfelmérés és utókövetés, pályaalkalmasság, pályaorientációs tanácsadás céljából végeznek. Munkadiagnosztikai vizsgálatra képességteszteket, különböző kérdőíveket, munkapróba teszteket és műszeres vizsgálatokat használnak. Műszeres vizsgálatra hordozható munkapszichológiai vizsgáló műszereket, illetve úgynevezett „munkaminta-teszteket”, munkaszimulátorokat lehet használni. Munkaszimulátorokat nagy figyelmet igénylő, fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökre kiválasztás, alkalmasság megítélése, betanítás céljából régóta használnak. A szerző véleménye szerint a munkadiagnosztikai műszeres, munkaszimulátoros (például ErgoScope) vizsgálatok a foglalkozás-egészségügyi alapellátás és szakellátás feladatainak protokolljába jól beilleszthetőek.
Módszertan: Magyarországon dolgozó foglalkozás-egészségügyi szakorvosok körében online kérdőíves felmérés keretében vizsgálta a szerző, hogy használnak-e, és ha igen, milyen munkadiagnosztikai képességmérő eszközöket, és hogy szívesen küldenének-e műszeres képességvizsgálatra munkavállalókat. 272 másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat dokumentációját tekintette át a műszeres munkadiagnosztikai vizsgálatok beilleszthetőségének szempontjából.
Megállapítások: A kérdőívre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy nagyon kevés foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak van lehetősége munkája során igénybe venni munkadiagnosztikai műszeres vizsgálatokat, viszont 60,62%-uk szívesen küldene műszeres képességvizsgálatra pácienseket. A másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok dokumentációjából a szerző kiválogatta azokat, ahol történt képességvizsgálat, és azokat, ahol a véleményezést segítette volna a műszeres képességvizsgálat.
Érték: Megállapítható, hogy a foglalkozás-egészségügy feladatai közül, a másodfokú munkaköri/szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat mellett, az elsőfokú munkaköri/szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, a pályaválasztási tanácsadás és a foglalkozási rehabilitációs eljárás során könnyen beilleszthetőek a műszeres munkadiagnosztikai vizsgálatok a vizsgálati protokollokba, és jelentősen segítenék a munkaegészségügyi szakemberek munkáját.
Hivatkozások
Dévényi R. E. & Tibold A. (Szerk.) (2022). ErgoScope: a munkaképesség objektív vizsgálatának elméleti kérdései és jó gyakorlatai. Pécsi Tudományegyetem. https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/ergoscope_kotet.pdf
Glied H., Nagy Z. É. & Lázár L. (2021). Kibontakozást és tanulást segítő szolgáltatások sajátos nevelési igényű fiataloknak a gödi orientációs évben. In Molnár Gy. & Tóth E. (Szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2021. A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira (pp. 208–221). Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága. https://konferencia.pte.hu/sites/konferencia.pte.hu/files/UKN_2021.pdf
Gouttebarge, V., Wind, H., Kuijer, P. P. F. M. & Frings-Dresen, M. H. W. (2004). Reliability and validity of Funtional Capacity Evaluation methods: a systematic review with reference to Blankship system, Ergos work simulator, Ergo-Kit and Isernhagen work system. International Archives of Occupational and Environmental Health, 77(8), 527–537. https://doi.org/10.1007/s00420-004-0549-7
Izsó L. (2012). Munkaszimulátorok alkalmazásának lehetőségei a munkavégzés biztonságának javításában. Munkavédelem és Biztonságtechnika, 24(4), 10–16.
Izsó, L., Székely, I. & Dános, L. (2015). Possibilities of the ErgoScope high fidelity work simulator in skill assessment, skill development and vocational aptitude tests of physically disabled persons. In Sik-Lányi, C., Hoogerwerf, E-J., Miesenberger, K. & Cudd, P. (Eds.), Assistive Technology: Building Bridges (pp. 825–831). IOS Press.
Jókai, E. & Nagy, S. (2020). The raison d’etre of work diagnostic tests in the work safety of disabled employees. Biztonságtudományi Szemle, 2(SI1), 15–23. https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/89/85
Jókai E., Smudla Sz. & Pálosi A. (2018). Mérésvezetői instrukciók az ErgoScope munkaszimulátoros vizsgálatsorozat levezetéséhez – módszertani kézikönyv. Scope Instruktor Kft.
Jókai E. (Szerk.) (2018). Munkadiagnosztika, Kutatási jelentés és Módszertani kézikönyv. Scope Instruktor Kft.
Juhász I. (2019). Pályaalkalmassági vizsgálatok és alkalmazásuk az emberi erőforrások kiválasztásában – különös tekintettel a személyiségtesztekre. Munkaügyi Szemle, 62(5), 65–74.
Nagy S. & Jókai E. (2019). Pályaorientációs központ fejlesztése során végzett pilot vizsgálat munkadiagnosztikai méréseinek tapasztalatai és módszertana. In Németh K. (Szerk.), Tavaszi Szél 2019 Konferencia. Nemzetközi Multidiszciplináris Konferencia (pp. 454). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Török R. (2019). Pályaorientációs fejlesztés sajátos nevelési igényű fiatalok számára – egy modellkísérlet kutatási eredményeinek bemutatása. In Farkasné Gönczi R., Gereben Ferencné & Lénárt Z. (Szerk.), Rehabilitáció – életkorok, intézmények, szükségletek és lehetőségek a szolgáltatások hazai rendszerében (pp. 269–273). Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete és ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Rustenburg, G., Kuijer, P. P. F. M. & Frings-Dresen, M. H. W. (2004). The concurrent validity of the ERGOS Work Simulator and the Ego-Kit with respect to maximum lifting capacity. Journal of Occupational Rehabilitation, 14(2), 107–118. https://doi.org/10.1023/B:JOOR.0000018327.27554.58
Tokarski, T. (2022). Narzędzia do oceny funkcjonalnej zdolności do wykonywania wybranych czynności pracy. Ergonomia, 11, 17–19. https://doi.org/10.54215/BP.2022.11.29.Tokarski
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle