Absztrakt
Cél: Az elmúlt évtizedben a turizmusnak egy viszonylag új formája jelent meg a közép-európai országokban, amely jelentős átalakulást eredményezett a magyar turizmusban is. Ez az úgynevezett buliturizmus, amely részben annak köszönheti a felfutását, hogy a közép-európai fővárosok a nyugat-európai szinthez képest is megfelelő szintű szolgáltatásokat képesek nyújtani. Az árszínvonal jóval alacsonyabb, megfelelő szintű a közbiztonság, és a fapados légitársaságok járatainak köszönhetően akár napi rendszerességgel is elérhetők. Jelen tanulmány elsősorban a turizmusbiztonság és a rendészet szemszögéből vizsgálja a területet. A kutatás során kétszáz kérdőív került kitöltésre, melynek keretében a helyi lakosok lettek megkérdezve. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a kriminálstatisztikai adatok és a kérdőívek elemzését követően olyan javaslatokat lehessen megfogalmazni, amelyek a jelenlegi turistaérkezések fenntartása mellett élhetőbbé teszik Budapest belvárosát az ottlakók számára.
Módszertan: A kutatók a szakirodalmi feldolgozás mellett nagy hangsúlyt fektettek a kérdőíves kutatás módszertanának kidolgozására. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Módszertani Kutató Központ munkatársai ugyancsak segítettek a kérdőív kidolgozásában.
Rendkívül nagy felelősség egy lakossági kérdőív kérdéseinek összeállítása, mivel sokszor a kérdőívet összeállító szakember akaratlanul is saját munkahipotézisének felállításához szerkeszti a kérdéseket. Azért, hogy e sokak által elkövetett hibát a szerzők elkerüljék, alaposan tanulmányozták a nemzetközi szakirodalmat, és ezen tapasztalatok felhasználásával készültek el a kérdőívek. A kutatás során a belvárosban élő lakosságot kérdezték meg. A lakossági kérdőívhez szükséges mintát a Budapest területén élő, 18 éven felüli lakosság biztosította. A mintavétel a belvárosi részek különböző kerületeiből lakosságszám-arányosan történt (V., VI. és VII. kerület). A mintavétel nagysága 200 fő volt.
Megállapítások: A vizsgált kerületek vonatkozásában nem egyformán zavaró tényezőként jelennek meg a bulituristák, hanem leginkább a VII. kerületi lakosok körében hangsúlyos ez a probléma. A kérdőíves felmérés során csupán a megkérdezettek alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy zavarja őket a buliturizmus. A kérdőív szerkesztői azt feltételezték, hogy a megkérdezett személyek nagyobb számban nyilatkoznak úgy, hogy őket napi vagy heti rendszerességgel zavarják a bulituristák. Ezzel szemben a válaszadóknak közel kétharmada úgy érzi, hogy csak havi szintű rendszerességgel zavarják őket a bulituristák. Meglepő módon pedig nem a legidősebb korosztály volt az, amelyet a leginkább zavarnak a bulituristák. Szintén igazolást nyert, hogy bár jelentős médiavisszhangja van az Airbnb lakások által okozott problémáknak, a vizsgált kerületekben élő lakosok többségét nem érinti ez közvetlenül. Mindössze tizenöt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy rendszeres problémát okoz számára a közelében lévő Airbnb lakás.
Érték: A tanulmány megírásának egyik legfőbb célja az volt, hogy a kutatás eredményei a gyakorlatban is hasznosíthatóak legyenek, illetve a rendészeti és az önkormányzati szakemberek, illetve a turizmus területén dolgozók részére is hasznos tanácsokkal szolgáljon. Ennek szellemében a szerzők a kérdőíves felmérés kapcsán számos konkrét javaslatot fogalmaztak meg.
Hivatkozások
Bell, D. (2008). Destination drinking: Toward a research agenda on alcotourism. Drugs: Education, Prevention and Policy, 15(3), 291–304. https://doi.org/10.1080/09687630801934089
Birkner Z., Marton Zs., & Keller K. (2018). Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén - különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok, 1(3), 71–80.
Boros, L., Dudás, G., Kovalcsik, T., Papp, S., & Vida, Gy. (2018). Airbnb in Budapest: Analysing spatial patterns and rooms of hotels and peer-to-peer accommodations. GeoJournal of Tourism and Geosites, 10(1), 26–38.
Brunt, P. & Hooton, N. (2010). Community responses to tourism and crime. Crime Prevention and Community Safety, 12(1), 42–57. https://doi.org/10.1057/cpcs.2009.19
Carlisle, S. & Ritchie, C. (2021). Permission to rebel: A critical evaluation of alcohol consumption and party tourism. International Journal of the Sociology of Leisure, 4, 25–44. https://doi.org/10.1007/s41978-020-00061-4
Colomb, C., & Novy, J. (Eds.). (2017). Protest and resistance in the tourist city. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315719306
Dannenberg, P., Kretschmer, H., Ludwig, M., Scheulen, L., & Nielsen, M. (2021). The party is over! Der Umgang mit der Nachtökonomie im Touristenort Newquay. Zeitschrift für Wirtschaftsgeographie, 65(3–4), 182–195. https://doi.org/10.1515/zfw-2020-0034
De Vita, G. & Kyaw, K. S. (2016). Tourism development and growth. Annals of Tourism Research, 60, 23–26. https://doi.org/10.1016/j.annals.2016.05.011
Dudás, G., Boros, L., Kovalcsik, T., & Kovalcsik, B. (2017). The visualization of the spatiality of Airbnb in Budapest using 3-Band raster representation. Geographia Technica, 12(1), 23–30. https://doi.org/10.21163/GT_2017.121.03
GLA (2012). Pros and cons of alcohol consumption in the nighttime economy: Summary and methodology. London.
Iwanicki, G., Dłużewska, A., & Kay, M. S. (2016). Assessing the level of popularity of European stag tourism destinations. Quaestiones Geographicae, 35(3), 15–29. https://doi.org/10.1515/quageo-2016-0023
Józsa I. (2018). A magyarok munkavállalási célú vándorlásának jellemzői az európai unión belül (Doktori értekezés). Szent István Egyetem.
Kaszás N. & Keller K. (2022). The emergence of safety and security in the tourism strategies of EU member states. GeoJournal of Tourism and Geosites, 45(4), 1717–1725. https://doi.org/10.30892/gtg.454spl21-992
Keller K. & Tóth-Kaszás N. (2021). A turizmusbiztonság megjelenése az EU tagállamainak turisztikai stratégiáiban. Vezetéstudomány / Management Review, 52(6), 32–43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.03
Lippai Zs., & Thieme-Eső M. (2020). A szállodák elleni terrortámadások elkövetésének módszerei. Szakmai Szemle: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata, 18(2), 76–77.
Lőrincz K., Raffay–Danyi Á., & Cerquetti M. (2021). Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében. Marketing & Menedzsment, 55(2), 17–26. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.02.02
Máhr T., Keller K., & Birkner Z. (2022). Innováció a turizmusban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547921
Mandić, A., Mrnjavac, Ž., & Kordić, L. (2018). Tourism infrastructure, recreational facilities and tourism development. Tourism and Hospitality Management, 24(1), 41–62. https://doi.org/10.20867/thm.24.1.12
Mermet, A. (2017). Critical insights from the exploratory analysis of the ‘Airbnb syndrome’ in Reykjavík. In Gravari-Barbas, M., & Guinand, S. (Eds.), Tourism and gentrification in contemporary metropolises (pp. 52–75). Routledge.
Michalkó G. (1996). A nemzetközi turizmus bűnözésföldrajzi aspektusai Budapesten. Belügyi Szemle, 44(11), 12–30.
Michalkó G. (2002). Magyarország turizmusának kriminálgeográfiája. Belügyi Szemle, 49(10), 68–85.
Misiuk, A., Sulowski, S., Gierszewski, J., & Urbanek, A. (2020). The role of territorial self-government in ensuring personal security of citizens in Poland. European Research Studies Journal, 23(1), 601–616. https://doi.org/10.35808/ersj/1574
Novy, J. (2017). “The selling (out) of Berlin and the de- and re-politicization of urban tourism in Europe’s ‘capital of cool’”. In Colomb, C. & Novy, J. (Eds.), Protest and Resistance in the Tourist City (pp. 52–72). Routledge.
Pinke-Sziva, I., Smith, M., Olt, G., & Berezvai, Z. (2019). "Overtourism and the night-time economy: a case study of Budapest". International Journal of Tourism Cities, 5(1), 1–16. https://doi.org/10.1108/IJTC-04-2018-0028
Pixová, M., & Sládek, J. (2017). “Touristification and awakening civil society in post-socialist Prague”. In Colomb, C. & Novy, J. (Eds.), Protest and Resistance in the Tourist City (pp. 73–89). Routledge.
Rowe, D. & Lynch, R. (2012). “Work and play in the city: some reflections on the night-time leisure economy of Sydney”. Annals of Leisure Research, 15(2), 132–147. https://doi.org/10.1080/11745398.2012.659716
Šauer, M. & Bobková, M. (2018). Tourist flows between Central European metropolises (in the context of metropolisation processes). Geographia Technica, 13(2), 125–137. https://doi.org/10.21163/GT_2018.132.10
Sivadó M. (2016). Migráció és drogok kapcsolata Magyarországon – némi európai kitekintéssel. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 131–140). Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat.
Sivadó M. (2017). Jelenkori drogpolitika Magyarországon és Európában, tengerentúli kitekintéssel. In Szabó Cs. (Szerk.), Studia Doctorandorum Alumnae: Válogatás a DOSz Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból (pp. 11–265). Pytheas Kiadó.
Szabó Cs. & Christián L. (2016). A magánbiztonság, az önkormányzati rendészet és a polgárőrség szerepe a turizmus védelmében. In Németh K. (Szerk.), I. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 20–27). Pannon Egyetem.
Taylor, J. (2008). Britons behaving badly: The stag’s guide to playing away. The Independent. February 21. http://www.independent.co.uk/news/uk/this-britain/britons-behaving-badly-the-stags-guide-to-playing-away-784928
Thurnell-Read, T. (2011). ‘Common-sense’ research: Senses, emotions and embodiment in researching stag tourism in Eastern Europe. Methodological Innovations Online, 6(3), 39–49. https://doi.org/10.4256/mio.2011.005
Tussyadiah, I. P. & Sigala, M. (2017). Shareable tourism: Tourism marketing in the sharing economy. Journal of Travel & Tourism Marketing, 35(1). https://doi.org/10.1080/10548408.2018.1410938
Wachsmuth, D. & Weisler, A. (2018). Airbnb and the rent gap: Gentrification through the sharing economy. Environment and Planning A: Economy and Space, 50(6), 1147–1170. https://doi.org/10.1177/0308518X18778038
Woo, E., Uysal, M., & Sirgy, M. J. (2018). Tourism impact and stakeholders’ quality of life. Journal of Hospitality & Tourism Research, 42(2), 260–286. https://doi.org/10.1177/1096348016654971
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle