Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A hazai és külföldi szakirodalom egyaránt hangsúlyosan foglalkozik a rendészeti pálya fiatalok számára vonzóvá tételének lehetőségeivel, a pályamotiváció kérdéskörével, a pályán megmaradás növelésével, a fluktuáció csökkentésével (lásd például Wilson & Grammich, 2009; Christián & Erdős, 2020). A toborzás és a megtartás tehát aktuális kérdések, melyek folyamatos, mélyreható kutatásával megfoghatóvá válnak a pályaválasztással és pályamotivációval kapcsolatos attitűdök. A rendészeti ágazatok átalakulásával (problémamegoldó, stratégiai gondolkodást igénylő, közösségi alapokra építő rendészet) változnak a jövő rendőrével kapcsolatos elvárások (Scrivner, 2006), azonban a társadalmunkban hangsúlyosan előforduló problémák leküzdésére – szervezett bűnözés, terrorizmus, migrációs válság – határozottabb rendőri válaszokra is szükség van (Kerezsi, 2020), ezért a rendészeti felsőoktatási képzésnek különféle megrendelői igényekre kell reagálnia, az ide jelentkező hallgatók is számos különböző okból és indíttatásból választják a rendészeti pályát. A kutatás célja annak megértése, hogy a rendőri pálya választása mögött milyen hangsúlyos motivációk, elképzelések húzódnak.
Módszertan: Jelen tanulmányban azon kérdőíves kutatásuk eredményeit mutatják be a szerzők, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára 2023–2024-es tanévben nappali tagozatra jelentkező hallgatók (N = 168) körében végeztek.
Megállapítások: A rendészeti pályát választók motivációját számos felmérés vizsgálta világszerte. A motívumok alapskáláját Lester 1983-as munkája adja, aki ezt három fő klaszterbe rendezte: fizetés és biztonság (1), szolgálat (2), valamint hatalom és státusz (3) (Lester, 1983). Erre a munkára támaszkodik számos további, pályaválasztással kapcsolatos kutatás (lásd például Wu et al., 2009; Elntib & Milincic, 2021). Ezek mindegyike jól tetten érhető a szerzők hazai vizsgálódásában. Kutatásukban arra is keresték a választ, hogy a jelentkezők miként tekintenek a rendőri pályára, milyen domináns motívumok húzódnak pályaválasztásuk mögött, és mindezek mennyire formálják a szakmáról és hivatásszemélyiségről születő elképzeléseiket.
Érték: A rendészeti tiszti utánpótlás bemeneti alapjainak monitorozásával tendenciaszerű következtetéseket tudnak levonni a szerzők a pályaválasztási motivációról, így új irányokat fogalmaznak meg a toborzásra vonatkozóan. Lester és további kutatók pályaválasztási motívumai a hazai mintán is fellelhetők, e motívumok megértésével teljesebb képet kaphatunk a rendőrtisztek pályán tartásának lehetőségeiről.
Hivatkozások
Cambareri, J. F., & Kuhns, J. B. (2018). Perceptions and perceived challenges associated with a hypothetical career in law enforcement: Differences among male and female college students. Police Quarterly, 21(3), 335–357. https://doi.org/10.1177/1098611118760862
Christián L., & Erdős Á. (2020). Vészharang és jubileum? A rendészeti felsőoktatás kilátásai, a tisztjelöltek toborzásának és életpályára állításának nehézségei. Belügyi Szemle, 68(12), 11–42. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.1
Christián L., Hautzinger Z., & Kovács G. (2021). A magyar rendészeti felsőoktatás jelene és jövője. Magyar Rendészet, 21(Különszám), 53–72. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.4
Clinkinbeard, S. S., Solomon, S. J., & Rief, R. M. (2021). Why did you become a police officer? Entry-related motives and concerns of women and men in policing. Criminal Justice and Behavior, 48(6), 715–733. https://doi.org/10.1177/0093854821993508
Cumming, E., Cumming, I., & Edell, L. (1965). Policeman as philosopher, guide and friend. Social Problems, 12(3), 276–286. https://doi.org/10.2307/798922
Elntib, S., & Milincic, D. (2020). Motivations for becoming a police officer: A global snapshot. Journal of Police and Criminal Psychology, 36(1), 1–9. https://doi.org/10.1007/s11896-020-09396-w
Erdős Á., & Magasvári A. (2023). A pénzügyőri hivatásválasztás hátterének kvalitatív vizsgálata. Neveléstudomány, 2023(2), 32–43. https://doi.org/10.21549/NTNY.41.2023.2.3
Fekete M., Bajnok A., & Hegedűs J. (2023). Akciókutatás a rendészeti felsőoktatásban: egy tantárgyfejlesztés reflexiója. Neveléstudomány: Oktatás, Kutatás, Innováció, 11(2), 20–31. https://doi.org/10.21549/NTNY.41.2023.2.2
Fekete M., Hegedűs J., Molnár K., Hlavacska G., & Molnár I. J. (2022). A magatartástudomány helye és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi Szemle, 70(10), 2029–2046. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.10.6
Finszter G. (1986). Hivatás – megélhetés. Hozzászólás Mészáros Ferenc vezérőrnagy: „A pályántartás lehetőségei és feladatai a csapatoknál” című cikkéhez. Honvédségi Szemle, 40(11), 16–20.
Foley, P. F., Guarneri, C. & Kelly, M. E. (2008). Reasons for choosing a police career: Changes over two decades. International Journal of Police Science and Management, 10(1), 2–8. https://doi.org/10.1350/ijps.2008.10.1.2
Földesi K. (2013). REND + ŐR + (NŐ)? Nők és férfiak a rendőrségen. In Karlovitz J. T. (Szerk.), Vzdelávanie, výskum a metodológia = Oktatás, kutatás és módszertan: Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia (pp. 761–771).
Garcia, V. (2003). "Difference" in the police department: Women, policing, and "doing gender". Journal of Contemporary Criminal Justice, 19(3), 330–344. https://doi.org/10.1177/1043986203254530
Kerezsi K. (2020). A rendőrség militarizálódása: áldás vagy átok? Magyar Rendészet, 20(3), 147–162. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.9
Lester, D. (1983). Why do people become police officers: A study of reasons and their predictions of success. Journal of Police Science and Administration, 11(2), 170–174.
Magasvári A. (2022). A pénzügyőri szolgálat empirikus vizsgálata az utánpótlás- és hivatáskutatások tükrében [Doktori értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola]. https://doi.org/10.17625/NKE.2022.037
Markus, H., & Nurius, P. (1986). Possible selves. American Psychologist, 41(9), 954–969. https://doi.org/10.1037/0003-066X.41.9.954
McCafferty, F. L. (2003). The challenge of selecting tomorrow's police officers from generations X and Y. The Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law, 31(1), 78–88.
Savickas, M. L. (2005). The theory and practice of career construction. In S. D. Brown & R. W. Lent (Eds.), Career development and counseling: Putting theory and research to work (pp. 42–70). John Wiley & Sons.
Sárközi I. (2008). Nők a rendészetben [Doktori értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola]. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12133/ertekezes.pdf?sequence=1
Scrivner, E. (2006). Innovations in police recruitment and hiring: Hiring in the spirit of service. Office of Community Oriented Policing Services. https://www.ojp.gov/ncjrs/virtual-library/abstracts/innovations-police-recruitment-and-hiring-hiring-spirit-service
Simon Zs. (2015). Nők szerepvállalása a fegyveres erőknél. In Tanulmányok a társadalomról III. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék, valamint az SZTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Tudományos Diákköri Munkái (pp. 189–218).
Wilson, J. M., & Grammich, C. A. (2009). Police recruitment and retention in the contemporary urban environment: Conference proceedings. RAND Corporation. https://doi.org/10.7249/RB9546
Wu, Y., Sun, I., & Cretacci, M. A. (2009). A study of cadets' motivation to become police officers in China. International Journal of Police Science & Management, 11(3), 377–392. https://doi.org/10.1350/ijps.2009.11.3.142
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle