Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A dohányzás a legjelentősebb egészségügyi rizikófaktorok egyike. A kutatások szerint a dohányzás prevalenciája egyes szakmák tagjai (például rendőrök) körében magasabb az átlag népességhez viszonyítva. Jelen kutatás célja a magyar rendőrtiszti utánpótlás (tisztjelöltek) dohányzási szokásainak, valamint a nikotindependencia elterjedtségének vizsgálata.
Módszertan: A szerző keresztmetszeti, kérdőíves kutatást végzett a rendőrtisztjelöltek körében. A kutatási minta (N = 270) 57,4%-a férfi (n = 155), 42,6%-a nő volt. A kutatásban részt vevő tisztjelöltek átlag életkora 21,8 év volt (±0,26 év, CI: 95%). A nikotinfüggőség becslésére a Fagerström Nikotinfüggőségi Tesztet (FTND) alkalmazta.
Megállapítások: A rendőrtisztjelöltek körében a dohányzás életprevalenciája 77,0%. A férfiakra jellemzőbb volt a dohányzás a nőkhöz viszonyítva, ugyanakkor a nemek közötti különbség nem mutatkozott szignifikánsnak (81,7% vs. 73,6%; χ²(1) = 2,50, p = 0,11, φ = 0,1). Az aktuális dohányzás prevalenciája 35,6%, a rendszeres (napi) dohányzás prevalenciája pedig 14,8% volt a vizsgálati mintában. A naponta dohányzók átlagosan 2,57 pontot (SD = 1,87) értek el az FTND skálán. A férfiak átlagosan 2,6 (SD = 1,82), a nők pedig 2,5 (SD = 2,03) pontot értek el az FTND-n. Az átlagpontok közötti különbség ugyanakkor statisztikailag nem volt szignifikáns [t(27) = 0,10, p = 0,91). A rendszeresen dohányzó rendőrtisztjelöltek többsége (85,0%) nagyon alacsony, illetve alacsony nikotinfüggőséggel jellemezhető.
Érték: A tanulmány rávilágít a dohányzás elterjedtségére és mintázataira a rendőrtisztjelöltek körében. Az eredmények felhasználhatók lehetnek a jövőben egy, e speciális populációt érintő megelőzési stratégia kialakításában.
Hivatkozások
Alberg, A. J., Brock, M. V., Ford, J. G., Samet, J. M., & Spivack, S. D. (2013). Epidemiology of lung cancer: Diagnosis and management of lung cancer, 3rd ed: American College of Chest Physicians evidence-based clinical practice guidelines. Chest, 143(5 Suppl), e1S–e29S. https://doi.org/10.1378/chest.12-2345
Allison, P., Mnatsakanova, A., McCanlies, E., Fekedulegn, D., Hartley, T. A., Andrew, M. E., & Violanti, J. M. (2019a). Police stress and depressive symptoms: Role of coping and hardiness. Policing: An International Journal, 43(2), 247–261. https://doi.org/10.1108/PIJPSM-04-2019-0055
Allison, P., Mnatsakanova, A., Fekedulegn, D. B., Violanti, J. M., Charles, L. E., Hartley, T. A., Andrew, M. E., & Miller, D. B. (2019b). Association of occupational stress with waking, diurnal, and bedtime cortisol response in police officers. American Journal of Human Biology, 31(6), e23296. https://doi.org/10.1002/ajhb.23296
Ambrusz A., Németh F., Borbély Z., & Malét-Szabó E. (2024). A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében. Orvosi Hetilap, 165(15), 584–594. https://doi.org/10.1556/650.2024.33006
Arnett, J. J. (2000). Emerging adulthood: A theory of development from the late teens through the twenties. American Psychologist, 55(5), 469–480. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.5.469
Asfar, T., Arheart, K. L., Dietz, N. A., Caban-Martinez, A. J., Fleming, L. E., & Lee, D. J. (2016). Changes in cigarette smoking behavior among US young workers from 2005 to 2010: The role of occupation. Nicotine & Tobacco Research, 18(6), 1414–1423. https://doi.org/10.1093/ntr/ntv240
Avdija, A. S. (2014). Stress and law enforcers: Testing the relationship between law enforcement work stressors and health-related issues. Health Psychology and Behavioral Medicine, 2(1), 100–110. https://doi.org/10.1080/21642850.2013.878657
Barreto, C. R., Carvalho, F. M., & Lins-Kusterer, L. (2021). Factors associated with health-related quality of life of military policemen in Salvador, Brazil: Cross-sectional study. Health and Quality of Life Outcomes, 19(1), 21. https://doi.org/10.1186/s12955-020-01661-0
Barreto, C. R., Lins-Kusterer, L., & Carvalho, F. M. (2019). Work ability of military police officers. Revista de Saúde Pública, 53, 79. https://doi.org/10.11606/s1518-8787.2019053001014
Basaza, R., Kukunda, M. M., Otieno, E., Kyasiimire, E., Lukwata, H., & Haddock, C. K. (2020). Factors influencing cigarette smoking among police and costs of an officer smoking in the workplace at Nsambya Barracks, Uganda. Tobacco Prevention & Cessation, 6, 5. https://doi.org/10.18332/tpc/115031
Bernaards, C. M., Twisk, J. W. R., Van Mechelen, W., Snel, J., & Kemper, H. C. G. (2003). A longitudinal study on smoking in relationship to fitness and heart rate response. Medicine & Science in Sports & Exercise, 35(5), 793–800. https://doi.org/10.1249/01.MSS.0000064955.31005.E0
Borbély Zs. (2019). Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Belügyi Szemle, 67(7–8), 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Boyce, R. W., Perko, M. A., Jones, G. R., Hiatt, A. H., & Boone, E. L. (2006). Physical fitness, absenteeism and workers’ compensation in smoking and non-smoking police officers. Occupational Medicine, 56(5), 353–356. https://doi.org/10.1093/occmed/kql057
Brys Z., Tóth G., Urbán R., Vitrai J., Magyar G., Bakacs M., Berezvai Z., Ambrus C., & Pénzes M. (2022). A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban. Orvosi Hetilap, 163(1), 31–38. https://doi.org/10.1556/650.2022.32319
Burling, A. S., & Burling, T. A. (2003). A comparison of self-report measures of nicotine dependence among male drug/alcohol-dependent cigarette smokers. Nicotine & Tobacco Research, 5(5), 625–633. https://doi.org/10.1080/1462220031000158708
Chean, K. Y., Abdulrahman, S., Chan, M. W., & Tan, K. C. (2019). A comparative study of respiratory quality of life among firefighters, traffic police and other occupations in Malaysia. International Journal of Occupational & Environmental Medicine, 10(4), 203–215. https://doi.org/10.15171/ijoem.2019.1657
Ebbert, J. O., Patten, C. A., & Schroeder, D. R. (2006). The Fagerström Test for Nicotine Dependence–Smokeless Tobacco (FTND-ST). Addictive Behaviors, 31(9), 1716–1721. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2005.12.015
Elekes Zs., & Arnold P. (2024). Legális és tiltott szerek fogyasztása az egyetemisták körében. In P. Arnold & Zs. Elekes (Szerk.), Egyetemi hallgatók alkohol- és drogfogyasztása, szabadidő-eltöltési szokásai és jólléte Magyarországon (pp. 32–61). Budapesti Corvinus Egyetem. https://doi.org/10.14267/978-963-503-952-4
Elekes Zs., & Paksi B. (1993). Adalékok a magyarországi drogfogyasztás jellegének elemzéséhez. Esély, 4(6), 52–63. https://www.esely.org/kiadvanyok/1993_6/adalekokahazai.pdf
Elekes Zs., & Paksi B. (2003). Az Országos Lakossági Alkohol- és drogepidemiológiai vizsgálat 2003 (ADE, 2003) módszertani leírása. Kutatási jelentés. TÁRKI. https://www.tarki.hu/adatbank-h/katalog/dokument/h33_desc.pdf
Erdős Á. (2022). A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzási szokásai. Scientia et Securitas, 3(1), 61–68. https://doi.org/10.1556/112.2022.00079
ESPAD Group. (2021). ESPAD 2019 Methodology: Methodology of the 2019 European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Publications Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f90ab567-f015-11eb-a71c-01aa75ed71a1
European Commission. (2021). Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes: Report. Special Eurobarometer 506. European Union. https://doi.org/10.2875/490366
Fagerström, K. O., Heatherton, T. F., & Kozlowski, L. T. (1990). Nicotine addiction and its assessment. Ear, Nose and Throat Journal, 69(11), 763–765.
Gallus, S., Lugo, A., Liu, X., Borroni, E., Clancy, L., Gorini, G., Lopez, M. J., Odone, A., Przewozniak, K., Tigova, O., van den Brandt, P. A., Vardavas, C., Fernandez, E., & TackSHS Project Investigators. (2022). Use and awareness of heated tobacco products in Europe. Journal of Epidemiology, 32(3), 139–144. https://doi.org/10.2188/jea.JE20200248
Giovino, G. A., Mirza, S. A., Samet, J. M., Gupta, P. C., Jarvis, M. J., Bhala, N., Peto, R., Zatonski, W., Hsia, J., Morton, J., Palipudi, K. M., Asma, S., & GATS Collaborative Group. (2012). Tobacco use in 3 billion individuals from 16 countries: An analysis of nationally representative cross-sectional household surveys. The Lancet, 380(9842), 668–679. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)61085-X
Giraldo-Buitrago, G., Sierra-Heredia, C., Giraldo-Buitrago, F., Valdelamar-Vázquez, F., Ramírez-Venegas, A., & Sansores, R. H. (2001). Impact of tobacco smoking on physical performance. Results from the fourth race against tobacco. Revista del Instituto Nacional de Enfermedades Respiratorias, 14(4), 215–219.
Global Adult Tobacco Survey Collaborative Group. (2020). Global Adult Tobacco Survey (GATS): Fact Sheet Templates. Centers for Disease Control and Prevention.
Gowda, G., & Thenambigai, R. (2020). A study on respiratory morbidities and pulmonary functions among traffic policemen in Bengaluru City. Indian Journal of Community Medicine, 45(1), 23–26. https://doi.org/10.4103/ijcm.IJCM_102_19
Gaudette, L. A., Richardson, A., & Huang, S. (1998). Which workers smoke? Health Reports, 10(3), 35–45.
Grunberg, N. E., Winders, S. E., & Wewers, M. E. (1991). Gender differences in tobacco use. Health Psychology, 10(2), 143–153. https://doi.org/10.1037/0278-6133.10.2.143
Ham, D. C., Przybeck, T., Strickland, J. R., Luke, D. A., Bierut, L. J., & Evanoff, B. A. (2011). Occupation and workplace policies predict smoking behaviors. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 53(11), 1337–1345. https://doi.org/10.1097/JOM.0b013e3182337778
He, H., Pan, Z., Wu, J., Hu, C., Bai, L., & Lyu, J. (2022). Health effects of tobacco at the global, regional, and national levels: Results from the 2019 Global Burden of Disease Study. Nicotine & Tobacco Research, 24(6), 864–870. https://doi.org/10.1093/ntr/ntab265
Heatherton, T. F., Kozlowski, L. T., Frecker, R. C., & Fagerström, K.-O. (1991). The Fagerström Test for Nicotine Dependence: A revision of the Fagerström Tolerance Questionnaire. Addiction, 86(9), 1119–1127. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.1991.tb01879.x
Higgins, M., Keller, J. B., Wagenknecht, L. E., Townsend, M. C., Sparrow, D., Jacobs, D. R., & Hughes, G. (1991). Pulmonary function and cardiovascular risk factor relationships in black and in white young men and women. Chest, 99(2), 315–322. https://doi.org/10.1378/chest.99.2.315
Higgins, S. T., Kurti, A. N., Redner, R., White, T. J., Gaalema, D. E., Roberts, M. E., Doogan, N. J., Tidey, J. W., Miller, M. E., Stanton, C. A., Henningfield, J. E., & Atwood, G. S. (2015). A literature review on prevalence of gender differences and intersections with other vulnerabilities to tobacco use in the United States, 2004–2014. Preventive Medicine, 80, 89–100. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2015.06.009
Ickes, M. J., Wiggins, A. T., Rayens, M. K., & Hahn, E. J. (2020). Student tobacco use behaviors on college campuses by strength of tobacco campus policies. American Journal of Health Promotion, 34(7), 747–753. https://doi.org/10.1177/0890117120904015
Irizar, P., Gage, S. H., Field, M., Fallon, V., & Goodwin, L. (2021a). The prevalence of hazardous and harmful drinking in the UK police service, and their co-occurrence with job strain and mental health problems. Epidemiology and Psychiatric Sciences, 30, e51. https://doi.org/10.1017/S2045796021000366ResearchGate
Irizar, P., Stevelink, S. A. M., Pernet, D., Gage, S. H., Greenberg, N., Wessely, S., & Fear, N. T. (2021b). Probable post-traumatic stress disorder and harmful alcohol use among male members of the British police forces and the British armed forces: A comparative study. European Journal of Psychotraumatology, 12(1), 1891734. https://doi.org/10.1080/20008198.2021.1891734
Janczura, M., Rosa, R., Dropinski, J., Gielicz, A., Stanisz, A., Kotula-Horowitz, K., & Domagala, T. (2021). The associations of perceived and oxidative stress with hypertension in a cohort of police officers. Diabetes, Metabolic Syndrome and Obesity: Targets and Therapy, 14, 1783–1797. https://doi.org/10.2147/DMSO.S298596
Jankowski, M., Gujski, M., Pinkas, J., Opoczyńska-Świeżewska, D., Krzych-Fałta, E., Lusawa, A., Wierzba, W., & Raciborski, F. (2021). The prevalence of cigarette smoking, e-cigarette use and heated tobacco use among police employees in Poland: A 2020 cross-sectional survey. International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health, 34(5), 629–645. https://doi.org/10.13075/ijomeh.1896.01805
Khan, M. K., Hoque, H. E., & Ferdous, J. (2019). Knowledge and attitude regarding national tobacco control law and practice of tobacco smoking among Bangladesh police. Mymensingh Medical Journal, 28(4), 752–761.
Kontor E., Szakály Z., Soós M., & Kiss M. (2016). Egészségtudatos magatartás a 14–25 év közötti fiatalok körében. In Fehér A., Kiss V. Á., Soós M., & Szakály Z. (Szerk.), Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) XXII. Országos Konferencia. Hitelesség és értékorientáció a marketingben. Tanulmánykötet (pp. 640–649). Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Liu, H., Yu, S., Cottrell, L., Lunn, S., Deveaux, L., Brathwaite, N. V., Marshall, S., Li, X., & Stanton, B. (2007). Personal values and involvement in problem behaviors among Bahamian early adolescents: A cross-sectional study. BMC Public Health, 7, 135. https://doi.org/10.1186/1471-2458-7-135
Ma, C. C., Hartley, T. A., Sarkisian, K., Fekedulegn, D., Mnatsakanova, A., Owens, S., Gu, J. K., Tinney-Zara, C., Violanti, J. M., & Andrew, M. E. (2019). Influence of work characteristics on the association between police stress and sleep quality. Safety and Health at Work, 10(1), 30–38. https://doi.org/10.1016/j.shaw.2018.07.004
Mácsár G., Bognár J., & Plachy J. (2017). Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében. Recreation, 7(3), 13–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.3.1
McCanlies, E. C., Sarkisian, K., Andrew, M. E., Burchfiel, C. M., & Violanti, J. M. (2017). Association of peritraumatic dissociation with symptoms of depression and posttraumatic stress disorder. Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy, 9(4), 479–484. https://doi.org/10.1037/tra0000215
Ndumwa, H. P., Njiro, B. J., Francis, J. M., Kawala, T., Msenga, C. J., Matola, E., Mhonda, J., Corbin, H., Ubuguyu, O., & Likindikoki, S. (2023). Prevalence and factors associated with potential substance use disorders among police officers in urban Tanzania: A cross-sectional study. BMC Psychiatry, 23(1), 175. https://doi.org/10.1186/s12888-023-04663-6
Németh Á., & Költő, A. (2016). Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet.
Office on Smoking and Health. (2020). 2020 National Youth Tobacco Survey: Methodology report. U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health. https://stacks.cdc.gov/view/cdc/86372
Ogeil, R. P., Barger, L. K., Lockley, S. W., O’Brien, C. S., Sullivan, J. P., Qadri, S., Lubman, D. I., Czeisler, C. A., & Rajaratnam, S. M. W. (2018). Cross-sectional analysis of sleep-promoting and wake-promoting drug use on health, fatigue-related error, and near-crashes in police officers. BMJ Open, 8(9), e022041. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2018-022041
Paksi B., Pillók P., Magi A., Demetrovics Zs., & Felvinczi K. (2021). Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2019 (OLAAP) reprezentatív lakossági felmérés módszertana. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 23(1), 184–207. https://epa.oszk.hu/02400/02454/00081/pdf/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2021_01_184-207.pdf
Phan, L., McNeel, T. S., Jewett, B., Moose, K., & Choi, K. (2022). Trends of cigarette smoking and smokeless tobacco use among US firefighters and law enforcement personnel, 1992–2019. American Journal of Industrial Medicine, 65(1), 72–77. https://doi.org/10.1002/ajim.23311
Pikó, B. F., & Fitzpatrick, K. M. (2004). Substance use, religiosity, and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors, 29(6), 1095–1107. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2004.03.022
Priyanka, R., Rao, A., Rajesh, G., Shenoy, R., & Pai, B. M. (2016). Work-associated stress and nicotine dependence among law enforcement personnel in Mangalore, India. Asian Pacific Journal of Cancer Prevention, 17(2), 829–833. https://doi.org/10.7314/apjcp.2016.17.2.829
Ramakrishnan, J., Majgi, S. M., Premarajan, K. C., Lakshminarayanan, S., Thangaraj, S., & Chinnakali, P. (2013). High prevalence of cardiovascular risk factors among policemen in Puducherry, South India. Journal of Cardiovascular Disease Research, 4(2), 112–115. https://doi.org/10.1016/j.jcdr.2013.05.002
Richmond, R. L., Wodak, A., Kehoe, L., & Heather, N. (1998). How healthy are the police? A survey of life-style factors. Addiction, 93(11), 1729–1737. https://doi.org/10.1046/j.1360-0443.1998.9311172910.x
Ritter I. (2004). Rendőrök és szenvedélyszerek. Kutatási beszámoló. Országos Kriminológiai Intézet – Egészséges Ifjúságért Alapítvány.
Sen, A., Das, M., Basu, S., & Datta, G. (2015). Prevalence of hypertension and its associated risk factors among Kolkata-based policemen: A sociophysiological study. International Journal of Medical Science and Public Health, 4(2), 225–232. https://doi.org/10.5455/IJMSPH.2015.0610201444
Sieminska, A., & Jassem, E. (2014). The many faces of tobacco use among women. Medical Science Monitor, 20, 153–162. https://doi.org/10.12659/MSM.889796
Sledjeski, E. M., Dierker, L. C., Costello, D., Shiffman, S., Donny, E., & Flay, B. R. (2007). Predictive validity of four nicotine dependence measures in a college sample. Drug and Alcohol Dependence, 87(1), 10–19. https://doi.org/10.1016/j.drugalcdep.2006.07.005
Smith, D. R., Devine, S., Leggat, P. A., & Ishitake, T. A. (2005). Alcohol and tobacco consumption among police officers. Kurume Medical Journal, 52(1–2), 63–65. https://doi.org/10.2739/kurumemedj.52.63
Starker, A., & Kuhnert, R. (2023). Association between tobacco control policies and smoking behaviour in Europe. The European Journal of Public Health, 33(Suppl 2), ckad160.1691. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckad160.1691
Syamlal, G., Mazurek, J. M., Hendricks, S. A., & Jamal, A. (2015). Cigarette smoking trends among U.S. working adults by industry and occupation: Findings from the 2004–2012 National Health Interview Survey. Nicotine & Tobacco Research, 17(5), 599–606. https://doi.org/10.1093/ntr/ntu185
Tombor, I., Paksi, B., Urbán, R., Kun, B., Arnold, P., Rózsa, S., Berkes, T., & Demetrovics, Z. (2011). Epidemiology of smoking in the Hungarian population, based on national representative data. Clinical and Experimental Medical Journal, 5(1), 27–37. https://doi.org/10.1556/CEMED.4.2010.28817
Urbán R., Kugler G., & Szilágyi Z. (2004). A nikotin dependencia mérése és korrelátumai magyar felnőtt mintában. Addiktológia, 3(3), 331–355.
Urbán R., & Pénzes M. (2021). Dohányzás és e-cigaretta-használat. In B. Paksi & Zs. Demetrovics (Szerk.), Addiktológiai problémák Magyarországon: Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében. I. kötet: Szerhasználó magatartások (pp. 166–197). ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó.
Wallace, J. M., & Forman, T. A. (1998). Religion’s role in promoting health and reducing risk among American youth. Health Education & Behavior, 25(6), 721–741. https://doi.org/10.1177/109019819802500604
West, R. (2017). Tobacco smoking: Health impact, prevalence, correlates and interventions. Psychology & Health, 32(8), 1018–1036. https://doi.org/10.1080/08870446.2017.1325890
World Health Organization. (2019a). WHO global report on trends in prevalence of tobacco use 2000–2025 (3rd ed.).
World Health Organization. (2019b). European tobacco use: Trends report 2019. WHO Regional Office for Europe.
Wirth, M. D., Andrew, M. E., Burchfiel, C. M., Burch, J. B., Fekedulegn, D., Hartley, T. A., Charles, L. E., & Violanti, J. M. (2017). Association of shiftwork and immune cells among police officers from the Buffalo Cardio-Metabolic Occupational Police Stress study. Chronobiology International, 34(6), 721–731. https://doi.org/10.1080/07420528.2017.1316732
Yadav, B., Anil, K. C., Bhusal, S., & Pradhan, P. M. S. (2022). Prevalence and factors associated with symptoms of depression, anxiety and stress among traffic police officers in Kathmandu, Nepal: A cross-sectional survey. BMJ Open, 12(6), e061534. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2022-061534
Zhou, H. L., Mai, S. Q., Zhang, J. W., Lin, Y. Q., Tang, Y. X., Duan, C. W., & Liu, Y. M. (2018). Analysis of the prevalence and related risk factors of prostate diseases in traffic policemen. Zhonghua Lao Dong Wei Sheng Zhi Ye Bing Za Zhi, 36(6), 432–435. https://doi.org/10.3760/cma.j.issn.1001-9391.2018.06.009
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle