Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a gazdasági bűnözés és a kriptovaluták közötti kapcsolat feltárása, különösen azzal összefüggésben, hogy a kriptoeszközök milyen szerepet játszhatnak a gazdasági bűncselekmények elkövetésében, illetve a bűnös úton szerzett vagyon hatóságok látóköréből történő kivonásában. A legfőbb hipotézis szerint a kriptovaluták nem csupán pénzügyi innovációként értelmezhetők, hanem a bűnözés területén új dimenziók megnyitására is képesek.
Módszertan: Az elemzés a kvalitatív kutatási módszert alkalmazva az ügyészség jogalkalmazási tapasztalataira és a Legfőbb Ügyészség kriptovalutákkal kapcsolatban lefolytatott célvizsgálatának megállapításaira épül.
Megállapítások: A tanulmány elsődleges megállapítása, hogy a kriptovaluták decentralizált, pszeudo-anonim természete jelentős kockázatokat hordozhat: elősegítheti a gazdasági bűnözés terjedését, valamint hatással lehet a gazdasági bűncselekmények struktúrájára is. A kriptovalutákat jellemző anonimitás és a hozzájuk való könnyű hozzáférés akadályozza a bűnüldöző hatóságok hatékony fellépését, az elkövetők felderítését és felelősségre vonását. A kriptoeszközök emellett alkalmasak arra is, hogy a bűncselekményből származó vagyont a hatóságok elől kivonják.
Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy a technológia fejlődésének és a digitalizáció térnyerésének köszönhetően a gazdasági bűnözők eszköztára is bővült. A fehér galléros bűnözők számára különösebb problémát az sem jelent, hogy a globálisan tapasztalható, megváltozott körülményekhez alkalmazkodjanak, sőt azt a bűnelkövetés során az előnyükre használják fel. Az ügyészség jogalkalmazási tapasztalatai és a kriptovalutákkal kapcsolatban lefolytatott vizsgálata hozzájárulhat a bűnüldözési gyakorlat fejlesztéséhez.
Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Eurojust & European Judicial Cybercrime Network. (2025, March 8). Crypto assets guide for judicial authorities (pp. 18-22). Eurojust.
Legfőbb Ügyészség (2021). Összefoglaló jelentés „Az elektronikus pénz és a virtuális fizetőeszközök – köztük a kriptovaluták – lefoglalásának, illetve zár alá vételének komplex elemzése” témájú célvizsgálatról.
Mezei P. (2022). NFT-k a szerzői jog világában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 16(126), 20-24.
Polt P. (2021). A 21. század kihívásainak hatása a büntetőeljárásra – Kriptovaluták, azaz az új vagyoni értékek büntetőjogi kérdései. In Barabás, A. T. & Christián L. (Szerk.), Ünnepi tanulmányok a 75 éves Németh Zsolt tiszteletére: Navigare necesse est (pp. 419-427). Ludovika Egyetemi Kiadó.
A cikkben szereplő online hivatkozások
URL1: Országgyűlési beszámolók. https://ugyeszseg.hu/az-ugyeszsegrol/orszaggyulesi-beszamolok/
URL2: Összefoglaló: (EU) 2023/1114 rendelet a kriptoeszközök piacairól. https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/european-crypto-assets-regulation-mica.html
Alkalmazott jogszabályok
évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
évi XC. törvény a büntetőeljárásról
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kriptoeszközök piacairól szóló 2023/1114 rendelete

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle