Comments on the preceding and recent stages of „time travelling” through the legislation of investigation
PDF (Hungarian)

Keywords

preparatory procedure, investigation, detection phase, examination phase

How to Cite

Comments on the preceding and recent stages of „time travelling” through the legislation of investigation. (2024). Academic Journal of Internal Affairs, 72(10), 1897-1913. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i10.pp1897-1913

Abstract

Aim: This study compares the centuries old domestic lessons of the regulations of investigation with the goals and implementation of the current rulings. It examines to what extent the initial experiences of the new rulings have met the expectations.

Methodology: The preparatory character of the investigation, that often determines the subsequent procedure, requires a new approach both to legislation and to jurisprudence to strengthen the concord of practicality, effectiveness and legality.

Findings: Legislation of the preparatory procedure establishing the investigation, as well as the differentiation between the detection and examination phase were carried out with this purpose. The distinctions were made on consistent theoretical basis, with clear delineation of responsibilities, nevertheless it did not result a problem-free operation in practice. This had an impact on the tools, methods and intensity of the prosecution’s supervisory and control powers.

Value: The study concludes that strengthening the independence of detection phase shall not exclude, but indeed justify a more active role of the prosecution service already in this phase of the proceedings. At the same time, creating a less rigid boundary between these two phases of the investigation could facilitate the possibility for a more differentiated prosecution of the offenders, and a more realistic need thereof.

PDF (Hungarian)

References

Antal D. G. (2019). Az ügyészség és a nyomozó hatóság viszonya az új büntetőeljárásról szóló törvény alapján. Közjogi Szemle, 12(4), 43–47).

Auer Gy. & Mendelényi L. (1932) A bűnvádi eljárási jog. Általános rész. Nyomozás és vizsgálat (A BP I-XII. fejezete). Athenaeum.

Barna P. (1971). A bűnüldözés elvi kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Bárándy G. & Enyedi K. (2018). Leplezett eszközök és titkos információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára. Büntetőjogi Szemle, 7(1), 97–104.

Bócz E. (2011). Adatgyűjtés, felderítés, nyomozás. Belügyi Szemle 59(4), 61–79.

Dietz K. & Farcádi S. L. (1918). A nyomozás alapelvei. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt.

Finszter G. & Korinek L. (2018) Az eltűnt gyanú nyomában. Belügyi Szemle, 66(3), 104–122.

Gödöny J. (1968). Bizonyítás a nyomozásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Hevér T. (2017) Gondolatok az ügyész és a nyomozóhatóság kapcsolatáról. Magyar Jog, 67(5), 305–317.

Horgos L. (2020) Az állam büntetőhatalma és a gyanú változásai a megalapozástól a remélt bizonyosságig. Magyar Jog, 70(3), 155–161.

Katona G. (2001). Időutazás a nyomozás körül. Rédei Miklós A nyomozási eljárás nehézségei című könyve kapcsán. Belügyi Szemle, 49(12), 100-107.

Katona G. (1977). Bizonyítási eszközök a XVIII–XIX. században. A kriminalisztika magyarországi előzményei. Közazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Kitonich J. (1619). Directio methodica processus iudiciarii iuris consuetudinarii, inclyti Regni Hungariae. Tyrnaviae.

Magyar I. (1900). A bűnügyi nyomozás tárgyában a nyomozó rendőri hatóságok és közegek részére 130.000/99. B. M. számú körrendelettel kiadott utasítás magyarázata. Országos Központi Községi Nyomda Részvény-társaság.

Márkus D. (Szerk.) (1900a). Magyar Törvénytár 1000-1526. Franklin.

Márkus D. (Szerk.) (1900b). Magyar Törvénytár 1657-1740. Franklin.

Márkus D. (Szerk.) (1900c). Magyar Törvénytár . Werbőczy: Hármaskönyv. Franklin.

Nyilasi Gy. (1985). Az ügyészi nyomozás feletti felügyelet eszközei, módszerei és azok fejlődése. In Nagy L. (Szerk.). Jogász szövetségi Értekezések. Magyar Jogász Szövetség.

Nyiri S. (2018). A nyomozó hatóságok és az ügyészség kapcsolata a büntetőeljárásról szóló törvényben. Belügyi Szemle, 66(6), 5–16.

Pusztai L. (1977). Szemle a büntető eljárásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Tóth M. (2018). Néhány megjegyzés az új büntetőeljárási törvényhez. Belügyi Szemle, 66(3), 55–71.

Tóth M. (2020). Az új törvény első éve: hosszú és kanyargós út, a túlteljesítés és a visszarendeződés között. In Domokos A. (Szerk.). Az új büntetőeljárási törvény első tapasztalatai a gazdasági bűncselekmények felderítése és bizonyítása kapcsán (pp. 11–24). Patrocinium Kiadó.

Vuchetich M. (2007). A magyar büntetőjog rendszere. II. könyv. Gyakorlati büntetőjog. Magyar Hivatalos Közlönykiaó.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs

Downloads

Download data is not yet available.