Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány bemutatja azokat az intézkedéseket alkotó „triászt”, amely az ókortól napjainkig szolgálta a kiemelt sportesemények biztonságát: a jogi, fizikai és személyi biztonsági eszközök fejlődését és alkalmazását. A dolgozat áttekinti a 20. század sportját és kiemelt sporteseményeit, valamint ezek jelentőségét, amelyek alapvető feltétele a biztonság megteremtése. A munka kitér a magán- és közbiztonsági szervezetek hatásköreire, valamint a precízen összehangolt, együttműködésen alapuló feladatellátás fontosságára.
Módszertan: A szerzők bemutatják azokat a 20. századi fejlődési folyamatokat, amelyek Magyarországon a nagy sportesemények biztonságos megszervezéséhez vezettek, és áttekintést adnak arról, hogy az egyes tényezők miként befolyásolják a sportesemények biztonságát. Ismertetik, hogy mely bűncselekménytípusok kapcsolódnak a sportesemények szűkebb és tágabb környezetéhez, és mely kockázati tényezőket szükséges figyelembe venniük a biztonsági szakembereknek. Kiemelik a bűnügyi szakértők tevékenységének jelentőségét, továbbá bemutatják a preventív és proaktív intézkedések elemeit, valamint a nyomozók és bűnügyi felderítők rejtett feladatainak lényegét.
Eredmények: A sporteseményeken előforduló biztonsági incidensek köre széles, ugyanakkor jól körülhatárolható bűncselekménytípusokat foglal magában. A változások korszakában a biztonság garantálásának hatékonysága növelhető a kiegészítő jellegű rendészeti együttműködéssel, valamint a rendőrség bűnügyi szolgálati ágánál rendelkezésre álló, évszázadok óta alkalmazott eszközökkel, illetve a jövőbe mutató technológiai megoldásokkal.
Érték: A szerzők meglévő rendészeti és bűnügyi ismereteire, valamint kutatási eredményeikre alapozva — túlmutatva az egyszerű szemléltetésen — olyan rendészeti eszközrendszer vázolható fel, amely a jövőben alkalmazható a sportesemények biztonságának garantálására, és amely elősegíti a biztonságos sportesemény lebonyolítását.
Hivatkozások
Bannon, J. (2013). A beépített huligán: Kettős életem igaz története fedett zsaruként a rettegett Millwallnál (Kovács G., Ford.). Candover Kft.
Boda J., Baksai É., Deák J., Ivaskevics K., Mátyás Sz., & Tóth N. Á. (Szerk.). (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus Kiadó. https://real.mtak.hu/153920/1/743_Rendeszettudomyanyi_Szaklexikon_e_2020_04_28_.pdf
Erdősi Z. (2009). Sporttörténet (pp. 12–16). Csanádi Árpád Általános Iskola Közép Iskola és Pedagógiai Intézet. https://csanadi-bp.edu.hu/docs/sportjegyzet/Erd%C5%91si-Sportt%C3%B6rt%C3%A9net.pdf
Europol. (2012). Europol’s Permanent Working Group on Informant Handling [Unpublished internal document].
Gyaraki R. (2023). A Mesterséges Intelligencia felhasználási lehetősége és fejlesztésének szükségessége a jogalkalmazásban. In Kovács Z. & Gurály R. (Szerk.), A Mesterséges Intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata (pp. 393–422). Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8690/1/MI_2023_konyv.pdf
Lippai Zs. & Nagy T. I. (2023). Néhány szóban a futballhuliganizmusról. Magyar Rendészet, 23(2), 37–59. https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.2
Lippai Zs. & Thieme-Eső M. (2020). A szállodák, mint „puha célpontok”. In Zágon Cs. & Szabó A. (Szerk.), Közös kihívások – egykor és most: Tanulmánykötet (pp. 160–183). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2020.1.9
Tóth N. Á. (2011). A sportrendezvények biztosítása az antik Róma sportjogában a hatályos hazai szabályrendszer figyelembevételével. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Juridica et Politica, 29(1), 153–166. http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_29_1_2011/ISSN_0866-6032_tomus_29_1_2011_153-166.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle