Kulcsszavak
nyomozástámogatás
viselkedéselemzés
kihallgatástaktikai tanácsadás
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a hazánkban létrehozott speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység bemutatása.
Módszertan: Az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül a profilalkotás mind a tudományos eredményeket, mind a gyakorlati alkalmazást tekintve, mely modernizálási törekvésekhez hazánk is alkalmazkodott.
Megállapítások: A nemzeti szinten kialakított, alkalmazott módszerek relevanciáját nemzetközi kutatási irányok, eredmények és gyakorlati alkalmazás támasztja alá.
Érték: Jelen tanulmány azon túl, hogy elsőként bemutatja a hazánkban működő speciális és viselkedéselemzés-alapú nyomozástámogatás szervezeti működését és módszereit, felveti a tevékenység további fejlesztésének szükségességét, melyet az elmélet és gyakorlat szorosabb összefogásával javasol megvalósítani.
Hivatkozások
Alison, L. & Rainbow, L. (2011). Professionalizing offender profiling: Forensic and investigative psychology in practice. Taylor & Francis.
Alison, L., McLean, C. & Almond, L. (2007). Profiling Suspects. In Newburn, T., Williamson, T. & Wright, A. (Eds.), Handbook of Criminal Investigation (pp. 493–576). Routledge.
Almond, L., Alison, L. & Porter, L. (2007). An evaluation and comparison of claims made in behavioural investigative advice reports compiled by the National Policing Improvements Agency in the United Kingdom. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 4(2), 71–83. https://doi.org/10.1002/jip.59
Baldwin, J. & McConville, M. (1980). Juries, foremen and verdicts. British Journal of Criminology, 20(1), 35–44. https://www.jstor.org/stable/23636280
Beauregard, E., Busina, I. & Healey, J. (2017). Confessions of sex offenders: extracting offender and victim profiles for investigative interviewing. Journal of Criminal Psychology, 7(1), 13–28. http://dx.doi.org/10.1108/JCP-10-2016-0031
Beauregard, E., Deslauriers-Varin, N. & St-Yves, M. (2010). Interactions between factors related to the decision of sex offenders to confess during police interrogation: A classification-tree approach. Sexual Abuse, 22(3), 343–367. http://dx.doi.org/10.1177/1079063210370707
Bellavics Zs. M. (2022). Bűnügyi adatgyűjtés és adatfelhasználás a klinikai profilalkotás tükrében. Belügyi Szemle, 70(1), 31–46. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.2
Bennell, C. & Canter, D. (2002). Linking commercial burglaries by modus operandi: Tests using regression and ROC analysis. Science & Justice, 42(3), 153–164. https://doi.org/10.1016/S1355-0306(02)71820-0
Bennell, C., Snook, B., Macdonald, S., House, J. C. & Taylor, P. J. (2012). Computerized crime linkage systems: a critical review and research agenda. Criminal Justice and Behavior, 39, 620–634. https://psycnet.apa.org/doi/10.1177/0093854811435210
Brussel, J. A. (1968). Casebook of a crime psychiatrist. Grove.
Buckley, J. P. (2013). The Reid technique of interviewing and interrogation. In Willamson, T. (Ed.), Investigative interviewing (pp. 19–206). Willan.
Canter, D. (1995). Criminal shadows: Inside the mind of the serial killer. Harper Collins.
Canter, D. (2000). Offender profiling and criminal differentiation. Legal and Criminological Psychology, 5(1), 23–46. https://psycnet.apa.org/doi/10.1348/135532500167958
Canter, D. (2004). Offender profiling and investigative psychology. Journal of investigative psychology and offender profiling, 1(1), 1–15. https://psycnet.apa.org/doi/10.1002/jip.7
Chainey, S. (2021). Understanding crime: Analyzing the geography of crime. Esri Press.
Collins, P. I., Johnson, G. F., Choy, A., Davidson, K. T. & Mackay, R. E. (1998). Advances in violent crime analysis and law enforcement: The Canadian Violent Crime Linkage Analysis System. Journal of Government Information, 25, 277–284.
Domonkos R. (2022). A profilalkotás lehetőségei a hazai gyanús eltűnések esetében. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Douglas, J. E., Ressler, R. K., Burgess, A. W. & Hartman, C. R. (1986). Criminal profiling from crime scene analysis. Behavioral Sciences & the Law, 4(4), 401–421. https://psycnet.apa.org/doi/10.1002/bsl.2370040405
Endrődy G. (1897). A bűnügyi nyomozás kézikönyve. Losonc.
Evans, R. (1994). Police interrogations and the Royal commission on criminal Justice. Policing and Society: An International Journal, 4(1), 73–81. https://doi.org/10.1080/10439463.1994.9964683
Geberth, V. J. (1996). The staged crime scene. Law and Order.
Gudjonsson, G. H. (2006). Sex offenders and confessions: How to overcome their resistance during questioning. Journal of Clinical Forensic Medicine, 13(4), 203–207. https://doi.org/10.1016/j.jcfm.2006.02.003
Hazelwood, R. R. & Douglas, J. E. (1980). The lust murderer. FBI Law Enforcement Bulletin, 49(4), 18–22.
Holmberg, U. & Christianson, S. Å. (2002). Murderers’ and sexual offenders’ experiences of police interviews and their inclination to admit or deny crimes. Behavioral sciences & the law, 20(1‐2), 31–45. https://doi.org/10.1002/bsl.470
Homant, R. J. & Kennedy, D. B. (1998). Psychological aspects of crime scene profiling: Validity research. Criminal justice and behavior, 25(3), 319–343. https://psycnet.apa.org/doi/10.1177/0093854898025003003
Irving, B. L. & McKenzie, I. K. (1989). Police interrogation: the effects of the Police and Criminal Evidence Act 1984. Policing, 3(1), 4–22.
Ivaskevics K. (2017). Alkalmazott pszichológiai kutatások a sorozat-bűncselekmények felderítésének szolgálatában. Belügyi Szemle, 65(4), 69–88. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.4.4
Ivaskevics K. (2020). Bűnözői profilalkotás. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 111–148). Dialóg Campus.
Ivaskevics, K. & Almond, L. (2020). Predicting the criminal record of Hungarian homicide offenders from crime scene behaviours. Psychology, Crime & Law, 26(1), 22–33. https://psycnet.apa.org/doi/10.1080/1068316X.2019.1611831
Juhász G. (2022). A kriminalisztikai célú adatgyűjtés, az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás jövője és kutatási lehetőségei. Belügyi Szemle, 70(1), 59–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.4
Kobolka I. & Sallai J. (2008). Budapest kriminálgeográfiája 1960-1985 között. KBH Szakmai Szemle, 3, 86–102.
Kocsis, R. N. (2015). The Name of the Rose and Criminal Profiling: The Benefits of ViCAP and ViCLAS. Journal of Forensic Psychology Practice, 15(1), 58–79. https://doi.org/10.1080/15228932.2014.986706
Kovács K. & Pásztor A. (2011). A perszeverancia kriminalisztikai jelentősége. Belügyi Szemle, 59(12), 89–103.
Lehoczki Á. (2021). A homicid cselekmény utáni szakasz pszichés történéseinek vizsgálata emberölést elkövetők esetében, és ennek vetületei a bűnügyi profilalkotás tekintetében. Doktori disszertáció. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
Leo, R. A. (1996). Miranda’s revenge: Police interrogation as a confidence game. Law and Society Review, 30(2), 259–288. https://doi.org/10.2307/3053960
Lohner K. & Gyimesi B. (2022). Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása. Magyar Rendészet, 22(2), 79–92.
Lohner K., Hermann Zs. & Haller J. (2021). Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
Mátyás Sz. (2020). Bűnözésföldrajz. Didakt Kiadó.
McPhedran, S. (2021). Psychological Autopsy: A Method to Assist in the Identification of Risk and Protective Factors for Intimate Partner Femicide. Violence Against Women, 28(5), 1060–1076. https://doi.org/10.1177/10778012211058214
Moston, S. & Engelberg, T. (1993). Police questioning techniques in tape recorded interviews with criminal suspects. Policing and Society: An International Journal, 3(3), 223–237. http://dx.doi.org/10.1080/10439463.1993.9964670
Moston, S. & Stephenson, G. M. (1993). The changing face of police interrogation. Journal of Community & Applied Social Psychology, 3(2), 101–115. https://psycnet.apa.org/doi/10.1002/casp.2450030204
Nagy E. & Elekesné L. Zs. (2004). A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi Szemle, 52(6), 51–65.
Rainbow, L. & Gregory, A. (2011). What behavioural investigative advisers actually do. In Alison, L. & Rainbow, L. (Eds.), Professionalizing offender profiling (pp. 18–34). Routledge.
Reiser, M. (1982). Police psychology: Collected papers. LEHI Publishing Company.
Ressler, R. K., Burgess, A. W. & Douglas, J. E. (1988). Sexual homicide: Patterns and motives. Simon and Schuster.
Rossmo, D. K. (2012). Recent developments in geographic profiling. Policing: A Journal of Policy and Practice, 6(2), 144–150. http://dx.doi.org/10.1093/police/par055
Rossmo, D. K. & Rombouts, S. (2016). Geographic profiling. In Wortley, R. & Townsley, M. (Eds.), Environmental criminology and crime analysis (pp. 181–198). Routledge.
Sherman, R. A., Nave, C. S. & Funder, D. C. (2010). Situational similarity and personality predict behavioral consistency. Journal of Personality and Social Psychology, 99(2), 330–343. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/a0019796
Tibor I. (2005). Kihallgatási taktika a nyomozásban. http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/3.pdf
Turvey, B. E. (2011). Criminal profiling: An introduction to behavioral evidence analysis. Academic press.
Woodhams, J. & Bennell, C. (2015). Introduction – Time to Consolidate and Reflect. In Woodhams, J. & Bennell, C. (Eds.), Crime Linkage Theory, Research, and Practice (pp. 1–10). CRC Press.
Woodhams, J. & Grant, T. (2006). Developing a categorization system for rapists’ speech. Psychology, Crime & Law, 12(3), 245–260. http://dx.doi.org/10.1080/10683160500151134
Woodworth, M. & Porter, S. (2000). Historical Foundations and Current Applications of Criminal Profiling in Violent Crime Investigations. Expert Evidence, 7(4), 241–264. https://doi.org/10.1023/a:101665510353
Zsóka B. M. (2019). Az emberölés és a skizofrénia összefüggései a klinikai profilalkotás tükrében. In Baráth N. E. & Mezei J. (Szerk.), Rendészet–Tudomány–Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével (pp. 24–30). Doktoranduszok Országos Szövetsége Rendészettudományi Osztálya.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle