Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja annak feltérképezése, hogy Európa országai védik-e a büntetőjog szintjén állami és/vagy nemzeti jelképeiket, büntetik-e az állami jelképek meggyalázóit, és ha igen, e védelem pontosan mely jelképekre terjed ki. Ennek megválaszolása segít annak a mélyebb kérdésnek a megértésében is, hogy mely európai országok tekintik olyan értéknek az állami (és nemzeti) jelképeket, hogy azok különböző jellegű megsértését az ultima ratioként szolgáló büntetőjogi büntetésekkel is szankcionálhatóvá teszik.
Módszertan: Ennek megállapítása érdekében összehasonlítottuk az összes olyan európai állam büntetőjogi szabályozását, amelyekben a büntetőjogi tényállások egy külön kódexként funkcionáló büntető törvénykönyv tárgyi hatálya alá esnek. A módszertani megalapozottság érdekében a különálló Btk.-val (és ezzel együtt kartális alkotmánnyal) nem rendelkező országokat (így az Egyesült Királyságot) kizártuk a vizsgálatból, azonban minden más európai ország szabályozását górcső alá vettük, amelyek földrajzilag (vagy ha földrajzilag nem is, mint például Ciprus vagy Örményország, akkor kulturálisan) Európához tartoznak.
Megállapítások: A kutatás eredményei kezdeti hipotézisünket cáfolták: a jogösszehasonlító vizsgálatból kiderült, hogy Európa országainak döntő többsége, több mint 70%-a védi valamilyen módon az állami (vagy nemzeti) jelképeit, és szűk kisebbségben vannak azon államok, amelyekben a szoros értelemben vett jelképgyalázás semmilyen büntetőjogi védelemben nem részesül.
Érték: Mindez abban a tágabb kontextusban is figyelmet érdemel, amely Európában az alanyi emberi és alkotmányos jogként érvényesülő véleménynyilvánítási szabadság és a „közösségek méltóságának” nevezett alkotmányos érték között feszülő ellentét feloldásában jelenik meg: valójában a 21. század Európája (a nyugati országokat is beleértve) sem oldódott még el közösségi alapjaitól, és nemcsak alkotmányos szinten deklarálja az államiságot és az államot alkotó nemzet nemzeti identitását kifejező szimbólumokat, hanem azokat (többségében) büntetőjogi védelemben is részesíti.
Hivatkozások
Billis, E. (Ed.) (2017). The Greek Penal Code. Duncker & Humblot.
Bleise, B. J. (1992). Freedom of Speech and Flag Desecration: A Comparative Study of German, European and United States Laws. Denver Journal of International Law and Policy, 20(3), 471–492.
Boyd, M. (1980). National Anthems. In Sadie, S. (Ed.), The New Grove Dictionary of Music and Musicians (pp. 46-75). Macmillan.
Cerulo, K. A. (1989). Sociopolitical Control and the Structure of National Symbols: An Empirical Analysis of National Anthems. Social Forces, 68(1), 76–99.
Cuenca, A. G. (2021). Current Caselaw Discrepancies in the Protection of National Symbols and State Representatives between the European Court of Human Rights and Spanish Courts: A Vicious Circle. The Age of Human Rights Journal, 17, 125–145.
Darling, K. A. (2004). Flag Burning: Johnson, Eichman and Beyond. Appalachian Journal of Law, 3, 101–119.
Dorsen, N. (2000). Flag Desecration in Courts, Congress and Country. Thomas M. Cooley Law Review, 17(3), 417–442.
Dry, M. (1990). Flag Burning and the Constitution. Supreme Court Review, 69–103.
Duggal, K. & Shreyas, S. (2006). Reconciling Freedom of Expression and Flag Desecration: A Comparative Study. Hanse Law Review, 2(1), 141–160.
Eckhart F. (1941). A szentkorona-eszme története. Magyar Tudományos Akadémia – Franklin Társulat.
Halász I. (2014). Az állam és jelképei. In Bende Zs. & Halász I. (Szerk.), Összehasonlító alkotmányjog (pp. 31-38). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kohli, S. (2010). Parody of National Anthem. NUJS Law Review, 3(2), 215–228.
Kolstø, P. (2006). National Symbols as Signs of Unity and Division. Ethnic and Racial Studies, 29(4), 676–701.
Krüdewagen, U. (2002). Political Symbols in Two Constitutional Orders: The Flag Desecration Decisions of the United States Supreme Court and the German Federal Constitutional Court. Arizona Journal of International and Comparative Law, 19(2), 679–712.
Levinson, S. (1993). The Flag as a Symbol. In Simoni, M. & Robinson, C. (Eds.), Flag and the Law: A Documentary History of the Treatment of the American Flag by the Supreme Court and Congress (pp. 15-20). Hein.
Meagher, D. (2008). The Status of Flag Desecration in Australian Law. University of Western Australia Law Review, 34(1), 73–102.
Rácz L. (2002). Az államcímerek és használatuk rendje. In Rácz L. (Szerk.), Egyetemes állam- és jogtörténet (pp. 489-499). HVG-ORAC.
René, D. (1985). Major Legal Systems in the World Today. Third Edition. Stevens & Sons.
Saunders, K. W. (2017). Free Expression and Democracy: A Comparative Analysis. Cambridge University Press.
Schweitzer G. (2019). Állami és nemzeti jelképek. In Gárdos-Orosz F. & Halász I. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba (pp. 211-218). Dialóg Campus.
Sz. N. (1968). Constitutional Law – Freedom of Speech – Desecration of National Symbols as Protected Political Expression. Michigan Law Review, 66(5), 1041–1044.
Wood, J. E. (1989). Making a Nation’s Flag a Sacred Symbol. Journal of Church and State, 35(3), 375–380.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle