Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a vízválságok és konkrétan a 2022. évi aszály (vízkrízis) kommunikációjának vizsgálata. Mivel a víz létfontosságú elem, a túlélés alfája és ómegája, a hozzá kapcsolódó krízisek során számolni kell az egzisztenciális szorongások megjelenésével, amelyek az üzenetek figyelmen kívül hagyását eredményezhetik. Ez a felelős állami szerv kommunikációját hatványozottan nehezíti. A szerzők célja előremutató javaslatokat megfogalmazni a vízügyi szakemberek számára a jövő vízválságait illetően.
Módszertan: A hatékonyabb kríziskommunikációs stratégiák kidolgozásának elősegítése érdekében a szerzők (a médiafigyelés és -elemzés módszerével) elemzik az Országos Vízügyi Főigazgatóság válság előtti, alatti és utáni kommunikációját. Az értékelést a szakirodalomban foglaltak alapján összeállított – saját – szempontrendszerük alapján végezték el. Összegző megállapításaikat javaslattétel zárja.
Megállapítások: A szerzők véleménye szerint, bár az OVF kommunikációját a gyors, pontos információáramlás jellemezte, a jövőben erősíteni kell a társadalmi felelősségvállalás szerepét. Átgondolandó a szöveges és a vizuális tartalmak aránya és közzétételi csatornáinak megválasztása.
Érték: A hidrológiai ciklus felgyorsulása okán valószínűsíthető, hogy a jövőben az emberiségnek fel kell készülnie a szélsőséges vízhiányos időszakok intenzívebbé válására. A műholdas gravimetriai mérések szerint a Kárpát-medence vízbiztonsága negatív irányba változik. A szerzők eredményei aláhúzzák, hogy a kialakuló klímakrízis mind a felkészülés, mind a védekezés során új dimenziókat nyit a kormányzati/hatósági kríziskommunikációban.
Hivatkozások
Avery, E. J., Lariscy, R. W., Kim, S. & Hocke, T. (2010). A quantitative review of crisis communication research in public relations from 1991 to 2009. Public Relations Review, 36(2), 190–192. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2010.01.001
Benoit, W. L. (1995). Accounts, excuses, and apologies: A theory of image restoration strategies. Administrative Science Quarterly, 42(3), 584–586. https://doi.org/10.2307/2393739
Bíró-Szigeti Sz., Vlaszov A., Molontay R. & Virsinger D. (2023). Közösségi média posztok sikerességi tényezőinek elemzése adattudományi módszerekkel. In Jakopánecz E. & Törőcsik M. (Szerk.), Visszalépés előre – Fogyasztók a klímaválság, a digitalizáció és az anómia világában: Vitairatok a VIII. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon elhangzott előadásokról (pp. 23–26). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. https://doi.org/10.15170/ktk-fogyszimp-2023-08
Coombs, W. T. & Holladay, S. J. (2002). Helping crisis managers protect reputational assets: Initial situational crisis communication theory tests. Management Communication Quarterly, 16(2), 165–186. https://doi.org/10.1177/089331802237233
Coombs, W. T. & Holladay, S. J. (2008). Comparing apology to equivalent crisis response strategies: clarifying apology’s role and value in crisis communication. Public Relations Review, 34(3), 252–257. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2008.04.001
Coombs, W. T. (2009). Crisis, Crisis Communication, Reputation, and Rhetoric. In Heath, R. L., Toth, E. L. & Damion, W. (Eds.), Rhetorical and Critical Approaches to Public Relations II (pp. 237–252). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203874929
Coombs, W. T. (2012). Parameters for crisis communication. In Coombs, W. T. & Holladay, S. J. (Eds.), The handbook of crisis communication (pp. 17–53). Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444314885.ch1
Dér CS. D. & Márkus R. (2020). Új utak a kulturális marketingben. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
Dubai L. (2008). Hiteles kommunikáció katasztrófahelyzetben. In Farkas É. & Meruk J. (Szerk.), Közigazgatási kommunikáció Magyarországon, 2007 (pp. 95–115). Pécsi Tudományegyetem.
Fekete F. & Sándor I. (1997). Válságkezelés és kríziskommunikáció. Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing tanszék.
Fenyvesi É. (2005). A hatékony válságkommunikáció. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 36(4), 23–28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2005.04.03
Gregory, A. (2011). The strategic communication process in government: a UK perspective. In Moss, D. & DeSanto, B. (Eds.), Public relations: a managerial perspective (pp. 193–221). Sage Publishing.
Jánosi I. M., Bíró T., Lakatos B., Gallas J. A. C. & Szöllősi-Nagy A. (2023). Changing Water Cycle under a Warming Climate: Tendencies in the Carpathian Basin. Climate, 11(6), 118–139. https://doi.org/10.3390/cli11060118
Kriskó E. (2021). Az Operatív Törzs sajtótájékoztatói a médiahasználat és igénykielégítés szempontjából. In. Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXIII. Rendészet a rendkívüli helyzetekben – húsz éves a Szent László napi konferencia (pp. 73–83). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Kriskó E. (2017). Kríziskommunikáció 2.0. In Borgulya Á. & Konczosné Szombathelyi M. (Szerk.), Vállalati kommunikációmenedzsment: tanulmánykötet (pp. 42–51). L’Harmattan Kiadó.
Swani, K., Milne, G., Brown, B. P., Assaf, A. G. & Donthu, N. (2017). What messages to post? Evaluating the popularity of social media communications in business versus consumer markets. Industrial Marketing Management, 62, 77–87. https://doi.org/10.1016/j.indmarman.2016.07.006
Lasswell, H. & Bryson, L. (Eds.) (1948). The Structure and Function of Communication in Society. Institute for Religious and Social Studies.
Lee, K. (2009). How the Hong Kong government lost the public trust in SARS: Insight for government communication in a health crisis. Public Relations Review, 35(1), 74–76. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2008.06.003
Marques, L. (2018). Surviving in Hell: Writing History in the Global Eco-crisis. Revista Brasileira de História, 43(92), 47–67. https://doi.org/10.1590/1806-93472023v43n92-05
McQuail, Denis (2015). A tömegkommunikáció elmélete. Wolters Kluwer, Budapest, 785.
Phillis, R. (2004) An independent review of government communications. Cabinet Office.
Tanács J. & Zemplén G. Á. (2015). Válság, kommunikáció, érvelés. Kríziskommunikáció argumentáció-elméleti nézőpontból. JEL-KÉP Kommunikáció, Közvélemény, Média, 35(2), 1–13. https://doi.org/10.20520/Jel-Kep.2015.2.1
Teszári N. (2022). Aszálymonitoring – a nagy durranás. Sodorvonal, 4(4), 22–27.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle