Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A méh- és darázsméreg által kiváltott szisztémás allergiás reakció a felnőttek mintegy 3%-át érinti, és súlyos esetekben akár anafilaxiás reakcióhoz és halálhoz is vezethet. Az ily módon bekövetkezett rendkívüli halál pontos oka az esetek jelentős részében feltehetően nem kerül megállapításra. A tanulmány célja, hogy módszertani ajánlás révén útmutatást nyújtson a feltehetően rovarcsípés eredményeképp bekövetkezett halálesetek pontos okának – tehát az anafilaxia tényének és okának – felderítéséhez.
Módszertan: A tanulmány a rovarcsípések és állati mérgek okozta anafilaxiával, valamint annak immunológiai hátterével kapcsolatos szakirodalmakat tekinti át, és az irodalmakban foglalt információkat igyekszik átültetni a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági tevékenységek körébe. A tanulmány összefoglalja továbbá a Magyarországon előforduló, egészségügyi szempontból jelentős, méreggel rendelkező állatcsoportokról szóló ismereteket, útmutatást nyújtva a leggyakoribb, anafilaxiás reakciót is gyakran kiváltó méreggel rendelkező hártyásszárnyú fajok helyszíni felismeréséhez, felkutatásához, dokumentálásához, illetve rögzítéséhez.
Megállapítások: Az anafilaxia okozta halál diagnózisának kulcsa a helyszíni szemlében rejlik. Az ott jelenlévő orvosnak ugyanis fel kell ismernie a rovarcsípés tüneteit, ebben az esetben pedig gondoskodnia kell vérminta allergológiai célú biztosításáról. Ehhez speciális vérvételi egységcsomag került összeállításra. A hűtve, 2–8 ºC hőmérsékleten tárolandó vérmintát két napon belül el kell juttatni a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézete számára, ahol a vérmintában lévő triptáz enzimszintet mérve, valamint az adott méh- vagy darázsfaj mérgére specifikus immunglobulin E jelenlétét kimutatva lehet megerősíteni az anafilaxiás reakció okát. Továbbá a szemlebizottságnak kísérletet kell tennie a csípést okozó potenciális rovarfajok felkutatására és biztosítására. Ha az igazságügyi vagy eseti rovarszakértő sikeresen azonosítja a fajt, az segíti az adott méregre specifikus IgE allergológiai vizsgálatát.
Érték: A rovarcsípés okozta anafilaxia eredményeképp bekövetkező halál oka az esetek többségében a kellő körültekintés, valamint a megfelelő módszerek hiányában nem került megállapításra. A tanulmányban javasolt módszertan szerinti eljárás rovarcsípés gyanúja esetén megalapozza a halál pontos okának megállapítását.
Hivatkozások
Akin, C. & Metcalfe, D. D. (2004). Systemic Mastocytosis. Annual Review of Medicine, 55, 419–432. https://doi.org/10.1146/annurev.med.55.091902.103822
Bonadonna, P., Scaffidi, L. & Boni, E. (2019). Tryptase values in anaphylaxis and insect allergy. Current Opinion in Allergy & Clinical Immunology, 19(5), 462–467. https://doi.org/10.1097/ACI.0000000000000569
Brown, A. F. (1995). Anaphylactic shock: mechanisms and treatment. Journal of Accident and Emergency Medicine, 12(2), 89–100. http://dx.doi.org/10.1136/emj.12.2.89
Brown, A. F. & Hamilton, D. L. (1998). Tick bite anaphylaxis in Australia. Emergency Medicine Journal, 15(2), 111-113. http://dx.doi.org/10.1136/emj.15.2.111
Csoma Zs., Bánkúti B., Baráth Z., Mülbacher Sz., Tóth K. & Herjavecz I. (2013). Darázs- és méhméreg allergiás betegek diagnosztikus jellemzői és specifikus immunterápiájának eredményei. Medicina Thoracalis, 66(4), 178–192.
Decastello, A. & Farkas R. (2009). Lókullancslégy (Hippobosca equina) okozta csípést követő anafilaxiás reakció egy humán eset kapcsán. Orvosi Hetilap, 150(42), 1945–1948. https://doi.org/10.1556/OH.2009.28730
Ebo, D. G., Faber, M., Sabato, V., Leysen, J., Bridts, C. H. & De Clerck, L. S. (2012). Component-resolved diagnosis of wasp (yellow jacket) venom allergy. Clinical & Experimental Allergy, 43(2), 255–261. https://doi.org/10.1111/cea.12057
Ewan, P. W. (1998). Venom allergy. BMJ, 316(7141), 1365–1368. https://doi.org/10.1136/bmj.316.7141.1365
Golden, D. B., Marsh, D. G., Kagey-Sobotka, A., Freidhoff, L., Szklo, M., Valentine, M. D. & Lichtenstein, L. M. (1989). Epidemiology of insect venom sensitivity. JAMA, 262(2), 240–244. https://doi.org/10.1001/jama.1989.03430020082033
Harris, R. J. & Jenner, R. A. (2019). Evolutionary Ecology of Fish Venom: Adaptations and Consequences of Evolving a Venom System. Toxins, 11(2), 60. https://doi.org/10.3390/toxins11020060
King, T. P., Lu, G., Gonzalez, M., Qian, N. & Soldatova L. (1996) Yellow jacket venom allergens, hyaluronidase and phospholipase: sequence similarity and antigenic cross-reactivity with their hornet and wasp homologs and possible implications for clinical allergy. Journal of Allergy and Clinical Immunology, 98, 588–600. https://doi.org/10.1016/S0091-6749(96)70093-3
King, T. P., Sobotka, A. K., Kochoumian, L. & Lichtenstein, L. M. (1976). Allergens of honey bee venom. Archives of Biochemistry and Biophysics, 172(2), 661-671. https://doi.org/10.1016/0003-9861(76)90121-1
Kocsis I., Péntek A., Fazekas Cs. & Kuti R. (2016). Műszaki mentések hártyásszárnyúak okozta veszélyhelyzetekben. Védelem Tudomány, 1(3), 78–91.
Komi, D. E. A., Shafaghat, F. & Zweiner, R. D. (2018). Immunology of Bee Venom. Clinical Reviews in Allergy & Immunology, 54, 386–396. https://doi.org/10.1007/s12016-017-8597-4
Korsós Z., Dányi L., Kontschán J. & Murányi D. (2006). Az öves szkolopendra (Scolopendra cingulata Latr., 1829) magyarországi állományainak helyzete. Természetvédelmi Közlemények, 12, 155–163.
Malina T., Babocsay G., Krecsák L., Schuller P., Zacher, G. & Vasas G. (2012). Górcső alatt a keresztes vipera (Vipera berus) által okozott marások és kezelésük Magyarországon. Orvosi Hetilap, 153(28), 1092–1105. https://doi.org/10.1556/OH.2012.29407
Maretić, Z & Lebez, D. (1979). Araneism, with special reference to Europe. Nolit Publishing.
Nentwig, W., Gnädinger, M., Fuchs, J. & Ceschi, A. (2013). A two year study of verified spider bites in Switzerland and a review of the European spider bite literature. Toxicon, 73(13), 104–110. https://doi.org/10.1016/j.toxicon.2013.07.010
Pastorello, E. A., Borgonova, L., Preziosi, D., Schroeder, J. W., Pravettoni, V., Aversano, M. G., Pastori, S., Bilò, M. B., Piantanida, M., Losappio, L. M., Nichelatti, M., Rossi, C. M. & Farioli, L. (2021). Basal Tryptase High Levels Associated with a History of Arterial Hypertension and Hypercholesterolemia Represent Risk Factors for Severe Anaphylaxis in Hymenoptera Venom-Allergic Subjects over 50 Years Old. International Archives of Allergy and Immunology, 182(2), 146–152. https://doi.org/10.1159/000510527
Potiwat, R. & Sitcharungsi, R. (2015). Ant allergens and hypersensitivity reactions in response to ant stings. Asian Pacific Journal of Allergy and Immunology, 33(4), 267–275.
Sütő B. & Domokos K. (2023). Az anafilaxia perioperatív vonatkozásai. Orvosi Hetilap, 164(22), 871–877. https://doi.org/10.1556/650.2023.32789
Szakos E., Drahos A. & Barkai L. (2016). Rovarméreg-allergia gyermekkorban. Egészségtudományi Közlemények, 6(1), 5–9.
Utkin, Y. N. (2015). Animal venom studies: Current benefits and future developments. World Journal of Biological Chemistry, 6(2), 28–33. https://doi.org/10.4331/wjbc.v6.i2.28
Vas Z. (2019). Darazsak. Magyar Természettudományi Múzeum.
Zuberbier, T. (1999). Pseudoallergy or nonallergic hypersensitivity. Allergy, 54(4), 397–398. https://doi.org/10.1034/j.1398-9995.1999.00155.x
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle