Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy rámutasson a kapcsolati erőszakhoz köthető érintettség becslésének módszertani problémáira. Egyúttal információt kíván szolgáltatni arról, hogy kapcsolati erőszak esetén miért nem kerül sor feljelentésre.
Módszertan: A kutatók az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszerében elérhető adatokra támaszkova ismertetik a kapcsolati erőszak sértettjeinek számát. Emellett egy Magyarország lakosságára vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető társadalomtudományi kutatás eredményeit elemzik.
Megállapítások: Kapcsolati erőszak esetén a látencia mértéke magas. A látencia pontos mértékének meghatározását nehezíti, hogy a különböző adatgyűjtési módszerek és a különböző kutatási kérdések eltérő mértékű érintettséget mutatnak. A felszínre kerülés kapcsán a rendőrség szerepe meghatározó. A feljelentések elmaradásának kiemelt oka a bántalmazás miatt kialakult érzelmi állapot (ide értve a zavartságot és a szégyen érzetét), illetve az, hogy az áldozatok mások előtt titokban akarják tartani a bántalmazást.
Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy eltérő adatgyűjtés és módszertan esetén eltérő becslés adható az áldozatok számára. A feljelentés elmaradásával kapcsolatos információ hozzájárulhat ahhoz, hogy a kapcsolati erőszak megelőzése és kezelése terén dolgozó szakemberek hatékonyabban végezzék munkájukat. Az eredmények ismeretében, ide értve elsősorban a férfi áldozatok magas arányszámát, további kutatási irányok jelölhetők ki.
Hivatkozások
Barabás A. T. (2004). Általános viktimológia, látencia. Áldozatok és vélemények I. Országos Kriminológiai Intézet.
Block, R. (1974). Why notify the police: The victim's decision to notify the police of an assault. Criminology: An Interdisciplinary Journal, 11(4), 555–569. https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.1974.tb00614.x
Boateng, F. D. (2018). Crime Reporting Behavior: Do Attitudes Toward the Police Matter? Journal of Interpersonal Violence, 33(18), 2891–2916. https://doi.org/10.1177/0886260516632356
Borbíró A. (2016). Realista kriminológia. In Borbíró, A., Gönczöl, K., Kerezsi, K. & Lévay, M. (Szerk.), Kriminológia. Wolters Kluwer Kft.
Eckstein, J. J. (2017). Intimate Terrorism and Situational Couple Violence: Classification Variability Across Five Methods to Distinguish Johnson's Violent Relationship Types. Violence and victims, 32(6), 955–976. https://doi.org/10.1891/0886-6708.VV-D-16-00022
Fishman, G. (1979). Patterns of victimisation and notification. The British Journal of Criminology, 19(2), 146–157. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.bjc.a046979
Goudriaan, H., Wittebrood, K. & Nieuwbeerta, P. (2006). Neighbourhood Characteristics and Reporting Crime. The British Journal of Criminology, 46(4), 719–742. https://doi.org/10.1093/bjc/azi096
Graham-Kevan N. & Archer J. (2003). Physical aggression and control in heterosexual relationships: The effect of sampling. Violence and Victims, 18(2), 181–196.
Héra G. (2022). A kapcsolati erőszak eseteinek rendőri kezeléséről (Police response to domestic violence). Belügyi Szemle, 70(8), 1627-1640. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.3
Hera, G. & Szego, D. (2021) Frontline Response to High Impact Domestic Violence in Hungarys. In Lobnikr, B., Vogt, C. & Kersten, J. (Eds.), Improving Frontline Responses to Domestic Violence in Europe. (pp. 201-214). University of Maribor.
Johnson, M. P. (1995). Patriarchal Terrorism and Common Couple Violence: Two Forms of Violence against Women. Journal of Marriage and the Family, 57(2), 283-294. https://doi.org/10.2307/353683
Johnson, M. P. (2001). Conflict and control: Symmetry and asymmetry in domestic violence. In Booth, A., Crouter, C. A. & Clements, M. (Eds.), Couples in conflict (pp. 95–104). Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
Johnson, M. P. & Ferraro, K. J. (2000). Research on Domestic Violence in the 1990s: Making Distinctions. Journal of Marriage and Family, 62(4), 948–963. https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2000.00948.x
Johnson, M. P. & Leone, J. M. (2005). The Differential Effects of Intimate Terrorism and Situational Couple Violence: Findings From the National Violence Against Women Survey. Journal of Family Issues, 26(3), 322–349. https://doi.org/10.1177/0192513X04270345
Kääriäinen, J. & Sirén, R. (2011). Trust in the police, generalized trust and reporting crime. European journal of criminology, 8(1), 65–81.
Korinek L. (2016). Félelem a bűnözéstől, rejtett bűnözés. In Borbíró A., Gönczöl K., Kerezsi K. & Lévay M. (Szerk.), Kriminológia (pp. 371-391). Wolters Kluwer Kft.
Love, H. A., Spencer, C. M., May, S. A., Mendez, M. & Stith, S. M. (2020). Perpetrator Risk Markers for Intimate Terrorism and Situational Couple Violence: A Meta-Analysis. Trauma, violence & abuse, 21(5), 922–931. https://doi.org/10.1177/1524838018801331
Pásztor G. (2024). A kapcsolati erőszak nem monolitikus becslése Magyarországon. Jogelméleti Szemle, 2, 90-108.
Pemberton, A., Kuipers, K., Winkel, F. W. & Baldry, A. (2009). A nuanced position: Restorative justice and intimate-partner violence. In Winkel, F. W., Friday, P. C., Kirchhoff, G. F. & Letschert, R. M. (Eds.), Victimization in a multi-disciplinary key: recent advances in victimology (pp. 411-465). Wolf Legal Publishers
Pence, E. & Paymar, M. (1993). Education groups for men who batter: The Duluth Model. Springer.
Singer, S. I. (1988). The Fear of Reprisal and the Failure of Victims to Report a Personal Crime. Journal of Quantitative Criminology, 4(3), 289–302.
Skogan, WG. (1976). Citizen Reporting of Crime - Some National Panel Data. Criminology, 13(4), 535-549. https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.1976.tb00685
Skogan, W. G. (1984). Reporting Crimes to the Police: The Status of World Research. Journal of Research in Crime and Delinquency, 21(2), 113-137. https://doi.org/10.1177/0022427884021002003
Van Dijk, J. (1979). The victim's willingness to report to the police - a function of prosecution policy? Research and Documentation Centre Ministry of Justice
Wolf, M. E., Ly, U., Hobart, M. A. & Kernic, A. M. (2003). Barriers to Seeking Police Help for Intimate Partner Violence. Journal of Family Violence, 18, 121–129. https://doi.org/10.1023/A:1022893231951
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle