Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a veszélyhelyzeti jogalkotás lehetséges történeti előzményeinek vizsgálata, kitekintve egyes hatalomgyakorlási elméletek bemutatására és azok esetleges érvényesülésére, illetve a fentiek kormányzati koordinációban való alkalmazhatósága.
Módszertan: A szerző a hazai szakirodalom, illetve jogszabályi alapok felhasználásával tekinti át a tárgybeli témában felmerülő kapcsolódásokat, összefüggéseket.
Megállapítások: A rendkívüli jogrendi szabályok megléte már az ókori jogfejlődés során megjelent. A középkori széttagoltságot követően a felvilágosodás korát követő időszakban, majd a reformkort követő időszakban jelen lévő intézmények modern kori alkalmazása közötti kapcsolat tetten érhető, bár a pandémia, majd a háború okozta veszélyhelyzeti jogalkotás sajátosságai folyamatos evolúción esnek át, amely folyamatosan zajlik. A kormányzati koordinációnak pedig alkalmazkodnia kell ezekhez a folyamatokhoz.
Érték: A tanulmány bemutatja a lehetséges történeti előzményeket, azokra a jelenkort illetően reflektál, továbbá kiemeli, hogy a koordináció szerepe az említett folyamatokban szükségszerűen rendkívül fontos.
Hivatkozások
Balogh E. (2021). Az európai jogtörténelem fősodrában: a magyar Aranybulla. In Mezey B. (szerk.) Az Aranybulla a joghistóriában (pp. 19-54). Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. https://doi.org/10.47079/2022.mb.aranybulla.1_2
Diós I. & Viczián J. (2010). Magyar Katolikus Lexikon. Szent István Társulat.
Földi A. & Hamza G. (1996). A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Hamza G. (2017). Szent István törvényei európai összefüggésben. Polgári Szemle, 13(1–3), 269–279. https://doi.org/10.24307/psz.2017.0923
Hoffmann T. (2022). Az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi jogi dimenziói I. – Az államközi erőszak alkalmazásának nemzetközi jogi kérdései. Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA Kiválósági Kutatóhely Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Kádár P. & Hoffman I. (2021). A különleges jogrend és a válságkezelés közigazgatási jogi kihívásai: a „kvázi különleges jogrendek” helye és szerepe a magyar közigazgatásban. Közjogi Szemle, 14(3), 1–11.
Kilényi G. & Hajas B. (2008). Fejezetek az alkotmányjog köréből – A magyar államszervezet. Szent István Társulat.
Lapsánszky A. (2020). Közigazgatási jog. Szakigazgatásaink elmélete és működése. Wolters Kluwer Hungary.
Locke J. (1986). Második értekezés a polgári kormányzatról. Gondolat Kiadó.
Mezey B. (2014). A Hármaskönyv büntetőjoga. In Máthé G. (Szerk.). A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 év múltán. (pp. 291–314). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Mezey B. (1998). Magyar alkotmánytörténet. Orisis Kiadó.
Paczolay P. (2014). A király igazsága: A hatalom gyakorlása és korlátai Werbőczy művében. In Máthé G. (Szerk.). A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 év múltán. (pp. 38–42). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Pap M. (2021). Alkotmányos felhatalmazás és kivételes állapot: John Locke a prerogatív hatalomról. In Koltay A. & Török B. (Szerk.). Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. (pp. 123–138). Ludovika Press.
Petrétei J. (2020). Kormányzás és alaptörvény. Dialóg Campus.
Salgó L. P. (2020). A hazai veszélyhelyzeti jogalkotás a kodifikátor szemével. Fontes Iuris, 6(2), 8–18.
Sárközy T. (2017). Kormányzástan (Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz). HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Stumpf I. (2021). Kormányzati cselekvés és alkotmányos korlátok járványban. In Koltay A. & Török B. (Szerk.). Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. (pp. 58–80). Ludovika Press.
Szente Z. (2020). A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái. MTA Law Working Papers.
Tóth K. (2021). Az 1831-es kolerajárvány politikai eszmetörténeti tanulságai. Koltay A. & Török B. (Szerk.), Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül (pp. 96-110). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Trócsányi L. & Schanda B. (2012). Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle