Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja rámutatni azokra a kapcsolatokra és kapcsolódási pontokra, amelyek a szexuális motiváció és a sorozatjellegű bűnelkövetés között azonosíthatók. A szexuális motiváció spektrumszemléletű megközelítése szerint lehet normatív, abnormatív és patológiás, amely eltérő viselkedéses manifesztációkban ölt testet. Ugyanez a spektrumszemlélet érhető tetten a patológiás parafíliás zavarok értelmezési keretrendszerében is, differenciálva az enyhe, a közepes és a súlyos parafíliás tendenciákat. A szexuális motiváció számos esetben volt elkövetést befolyásoló és elkövetésre ösztönző viselkedés, amely azonban nem általánosítható. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy az ilyen típusú elkövetők jellemzően sorozat-bűnelkövetők, vagyis rendszerint több mint egy alkalommal követnek el személy elleni bűncselekményeket. A szerző célja rámutatni arra is, hogy ezek a sorozatelkövetők milyen fejlődési útvonalat járnak be, mire az ilyen típusú erőszakos bűncselekmény elkövetése megvalósul.
Módszertan: A szerző szakirodalmi áttekintés és esetismertetés útján szándékozik bemutatni a szexuális motiváció általános rendszerét és annak hatását a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése vonatkozásában.
Megállapítások: A szexuális motiváció kérdésének vizsgálata sokkal relevánsabb az erőszakos bűnelkövetésben, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a szexuális aspektus jelenléte sok esetben enged bennünket következtetni más, további mentális zavarra vagy maladaptív sémára, amely szintén jellemző az elkövető személyiségszerkezetére. Az is kiemelendő, hogy a szexuális deviancia önmagában nem predesztinál bűnelkövetésre; ennek vizsgálata mindenképpen multidiszciplináris megközelítést követel.
Érték: Hazai és nemzetközi eseteken keresztül bemutatásra kerül, hogy a szexuális motiváció, azon belül is a deviáns és patológiás szexuális viselkedés miként kapcsolódik az erőszakos sorozat-bűncselekmények elkövetéséhez. A jelenség feltárása ugyan csak a főbb csomópontokat foglalja össze, de megalapozza azokat a további empirikus kutatásokat, amelyek a témakör szempontjából relevánsak lehetnek.
Hivatkozások
Adler, F., Mueller, G. O. W., & Laufer, W. S. (2005). Kriminológia. Osiris Kiadó.
Ainsworth, M. D. S. (1989). Attachments beyond infancy. American Psychologist, 44, 709–716. https://doi.org/10.1037/0003-066X.44.4.709
American Psychiatric Association. (2022). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed., text rev.). Arlington, VA: American Psychiatric Publishing. https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425787
Boda, Z. (2021). Az emberölés kriminálpszichológiai megközelítése. Belügyi Szemle, 69(2. ksz.), 9–30. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.1
Boda, Z., & Papp, L. (2021). Az erőszakos bűncselekményekhez vezető antiszociális viselkedés kriminálpszichológiai megközelítése. Magyar Rendészet, 20(2), 15–34. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.1
Boda, J. (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus Kiadó.
Bolyky, O. (2018). Az emberölések jogi és kriminológiai jellemzői, különös tekintettel a mentális tényezők büntetőjogi értékelésére [Doktori (PhD) disszertáció, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola].
Buss, D. M., & Schmitt, D. P. (1993). Sexual strategies theory: An evolutionary perspective on human mating. Psychological Review, 100, 204–232. https://doi.org/10.1037/0033-295X.100.2.204
Carver, C. S., & Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó.
Comer, D. J. (2005). A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris Kiadó.
Douglas, J. E., Burgess, A. W., Burgess, A. G., & Ressler, R. K. (1992). Crime classification manual: A standard system for investigating and classifying violent crime. Simon & Schuster.
Dulai, P. (2020). A médiaerőszak által belobbantott tűz – egy szexuális indítékból elkövetett sorozatgyilkosság kriminálpszichológiai szemszögből. Belügyi Szemle, 68(2), 103–113. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.7
Fahim, A., & Dangwal, P. (2022). The making of a criminal: Case study of Ted Bundy. International Journal of Creative Research Thoughts, 10(6), 494–506.
Faragó, O. (2012). Magyar sorozatgyilkosok (1900–2012). Oriold Kiadó.
Giddens, A. (2003). Szociológia. Osiris Kiadó.
Gősiné Greguss, A., & Bányai, É. (2006). A motiváció. In Oláh, A. (Szerk.), Pszichológiai alapismeretek (pp. 321–369). Bölcsész Konzorcium.
Gyuris, P. (2009). Homogámia és/vagy szexuális imprinting a párválasztásban. Rivális párválasztási mechanizmusok tesztelése az evolúciós pszichológiában [Doktori (PhD) értekezés, PTE Pszichológia Doktori Iskola Evolúciós és Kognitív Pszichológia Program].
Häkkänen-Nyholm, H., Repo-Tiihonen, E., Lindberg, N., Salenius, S., & Weizmann-Henelius, G. (2009a). Finnish sexual homicides: Offence and offender characteristics. Forensic Science International, 188(1–3), 125–130. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2009.03.030
Häkkänen-Nyholm, H., Weizmann-Henelius, G., Salenius, S., Lindberg, N., & Repo-Tiihonen, E. (2009b). Homicides with mutilation of the victim’s body. Journal of Forensic Sciences, 54(4), 933–937. https://doi.org/10.1111/j.1556-4029.2009.01094.x
Haller, J. (2020). Devianciák – A pszichopatológia alapjai. In Farkas, J., & Haller, J. (Szerk.), Pszichológia a közszolgálatban II. (pp. 61–74). Dialóg Campus Kiadó.
Haller, J., Bellavics, M. Zs., & Baráth, N. E. (2020a). Kriminálpszichiátria – elméleti háttér és gyakorlati hasznosítás. Magyar Rendészet, 20(3), 119–135. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.7
Haller, J., Fogarasi, M., & Farkas, J. (2020b). Szexuális bűncselekmények. In Haller, J. (Szerk.), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 59–116). Dialóg Campus Kiadó.
Heath, R. G. (1972). Pleasure and brain activity in man: Deep and surface electroencephalograms during orgasm. Journal of Nervous and Mental Disease, 154, 3–18. https://doi.org/10.1097/00005053-197201000-00002
Hickey, E. W. (1997). Serial murders and their victims (2nd ed.). Thompson Wadsworth.
Hickey, E. W. (2006). Serial murderers and their victims (4th ed.). Thompson Wadsworth.
Hickey, E. W. (2012). Serial murderers and their victims (6th ed.). Thompson Wadsworth.
Holmes, R. J., & Holmes, S. T. (2010). Serial murder (3rd ed.). Sage Publications.
Innes, B. (2007). Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Skandi-Wald Könyvkiadó.
Ivaskevics, K. (2020). Bűnözői profilalkotás. In Haller, J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 111–148). Dialóg Campus Kiadó.
Jentzen, J., Palermo, G., Johnson, L. T., Ho, K. C., Stromo, K. A., & Teggatz, J. (1994). Destructive hostility: The Jeffrey Dahmer case. A psychiatric and forensic study of a serial killer. The American Journal of Forensic Medicine and Pathology, 15(4), 283–294. https://doi.org/10.1097/00000433-199412000-00002
Johnson, B. R., & Becker, J. V. (1997). Natural born killers? The development of the sexually sadistic serial killer. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law, 25(3), 335–348.
Krafft-Ebing, R. F. von. (1886). Psychopathia sexualis: Eine klinisch-forensische Studie. Stuttgart.
Lazáry, J., Németh, A., & Bánk, M. Cs. (2021). Klasszifikációs rendszerek. In Németh, A., Füredi, J., Lazáry, J., & Somlai, Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (6. átdolgozott és bővített kiad., pp. 201–209). Medicina Könyvkiadó.
Lehoczki, Á. (2017). A szexuális erőszakot elkövetők fantáziavilága: A szexuális erőszakot elkövetők fantáziavilágának vizsgálata a bűnelkövetés tükrében [Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Pszichológiai Doktori Iskola].
Lehoczki, Á. (2021). A poszt-offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában [Doktori (PhD) disszertáció, Nemzeti Közszolgálati Egyetem].
Lohner, K., Hermann, Zs., & Haller, J. (2021). Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: Kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
Meloy, J. R. (2000). The nature and dynamics of sexual homicide: An integrative review. Aggression and Violent Behavior, 5(1), 1–22. https://doi.org/10.1016/S1359-1789(99)00006-3
Miller, G. (2006). A párválasztó agy. A párválasztás szerepe az emberi agy evolúciójában. Typotex.
Nagy, Zs. (2015). Sorozatgyilkosok: Egy fogalmi meghatározás problémái. Doktori Műhelytanulmányok, 175–185.
Nichols, D. S. (2006). Tell me a story: MMPI responses and personal biography in the case of a serial killer. Journal of Personality Assessment, 86(3), 242–262. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa8603_02
Nussbaum, A. M. (2013). The pocket guide to the DSM-5 diagnostic exam. American Psychiatric Association.
Parti, K., Szabó, J., & Virág, Gy. (2016). A média azt üzente… Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán. Médiakutató, 16(2), 7–24.
Ressler, R., & Shachtman, T. (1992). Whoever fights monsters: My twenty years tracking serial killers for the FBI. St. Martin's Paperbacks.
Ruzsonyi, P. (2016). Sorozatgyilkosok a rácson túl: „Bestiális ember – emberi bestiák” I. rész. Börtönügyi Szemle, 35(1), 2–22.
Silva, J. A., Ferrari, M. M., & Leong, G. B. (2002). The case of Jeffrey Dahmer: Sexual serial homicide from a neuropsychiatric developmental perspective. Journal of Forensic Sciences, 47(6), 1347–1359. https://doi.org/10.1520/JFS15574J
Skarpec, C. A. (2001). Defining serial murder: A call for a return to the original Lustmörd. Journal of Police and Criminal Psychology, 16(2), 10–24. https://doi.org/10.1007/BF02805177
Somlai, Zs., & Németh, A. (2021). A pszichopatológia alapvonalai. In Németh, A., Füredi, J., Lazáry, J., & Somlai, Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (6. átdolgozott és bővített kiad., pp. 120–134). Medicina Könyvkiadó.
Sófi, Gy., & Farkas, J. (2020). Mentális betegek kezelése és ellátása: Magyarországi intézménytörténeti vonatkozások. In Karlovitz, J. T. (Szerk.), Jogok és lehetőségek a társadalomban (pp. 265–280). International Research Institute.
Stone, M. H. (2010). Sexual sadism: A portrait of evil. The Journal of the American Academy of Psychoanalysis and Dynamic Psychiatry, 38(1), 133–157. http://dx.doi.org/10.1521/jaap.2010.38.1.133
Szakács, F. (1991). Patopszichológiai vademecum. Tankönyvkiadó.
Tringer, L. (2010). A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó.
Virág, Gy., & Vág, A. (1990). Elméletek a bűnöző személyiségről. In Horváth, T., & Lévay, M. (Szerk.), Kriminológiai szakirodalom-gyűjtemény I. kötet (Válogatás a magyar kriminológiai irodalomból) (pp. 312–327). Tankönyvkiadó.
Vizi, J. (2021). Parafíliás zavarok. In Németh, A., Füredi, J., Lazáry, J., & Somlai, Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (6. átdolgozott és bővített kiad., pp. 462–471). Medicina Könyvkiadó.
Warren, A. R. (2020). Beyond suspicion: Russell Williams, a Canadian serial killer. Barnes & Noble.
Warren, J. I., Hazelwood, R. R., & Dietz, P. E. (1996). The sexually sadistic serial killer. Journal of Forensic Sciences, 41(6), 970–974. https://doi.org/10.1520/JFS14033J
Watt, M. C., & Stewart, S. H. (2015). A case study of Russell Williams. In Watt, M. C. (Szerk.), Explorations in forensic psychology: Cases in criminal and abnormal behaviour (pp. 2–29). Nelson Education.
World Health Organization. (2022). The 11th revision of the International Classification of Diseases (ICD-11). World Health Organization.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle