Keywords
detection
data gathering
criminalistics
How to Cite
Abstract
Aim: The purpose of this study is to present some general questions and problems of data gethering in criminal cases in aspect of criminal procedure law and forensic sciences.
Methodology: Presentation, analysis, evaulation and drawing conclusions of legal rules, studies, papers, and textbooks in the subject area, both in Hungarian and Anglo-Saxon literature.
Findings: Data gathering is a well-known method in both forensic sciences and criminal procedure law. However its meaning is different in these two fields of criminal sciences. Before the current code of criminal procedure in Hungary the meaning and content of data-gathering was similar in forensic science and in legal rules. But the new code has integrated the instruments of crime detection purposed secret information-gathering appliapble before the starting of investigation, and made them criminal procedural instruments under the name of covert instruments. Besides that the new code significantly changed the system and legal rules of „open” data-gathering methods. Nowdays some data-gathering methods only aply as covert instruments with all its strict conditions, consequences and formal rules. In my study first I try to withdraw the conceptual borders of data-gathering and outlines some historical backgrounds. After it I explain the conception and content of data gathering in criminalistic literature, then I examine the rules of data gathering in criminal procedure law. In the end of my paper I summarize the problems of this conceptual dualism.
Value: The (open) data gathering in criminal cases as a subject has not been examined recently, so this study can draw attention on the problems of the latest legal regulation and the extension and modernization of criminalistic recomendations.
References
Angyal M., Balassa B., Bezsenyi T. & Petrétei D. (2019). Kognitív kriminalisztika. Dialóg Campus.
Anti Cs., Barta E., Bócz E., Krispán I., Lakatos J. & Romasz Á. (2004). Krimináltaktika I. Rejtjel.
Balláné Füszter E., Kunos I. & Lakatos J. (2004). Bevezetés a kriminalisztikába. Rejtjel.
Bánáti T. (2022). Rendőrségi adatgyűjtés és adatfelhasználás a profilalkotásban. Belügyi Szemle, 70(1), 87–97. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.6
Bócz E. (2011). Adatgyűjtés, felderítés, nyomozás. Belügyi Szemle, 59(4), 61–79.
Bócz E. (Szerk.) (2004). Kriminalisztika 2. Belügyminisztérium.
Delmas-Marty, M. & Spencer, J. R. (Eds.) (2006). European criminal procedures. Cambridge University.
Dobos J. & Kovács Gy. (2020). Kis nyomozástan. Kovács Gyula.
Dulai P. (2021). Gyilkosság a panel tetején. Cser.
Farkas Á. & Róth E. (2000). Előadások a büntetőeljárási jog köréből. Bíbor.
Fenyvesi Cs. (2013). A kriminalisztika alapkérdései. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIV. Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 341–349). Magyar Hadtudományi Társaság.
Fenyvesi Cs. (2017). A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (Szerk.) (2022). Kriminalisztika. Ludovika.
Garamvölgyi V. (Szerk.) (1961). Kriminalisztika. Általános rész. Belügyminisztérium.
Girod, R. J. (2019). Logical Investigative Methods. CRC.
Győri A. & Szendrei F. (2021). A leplezett eszközök alkalmazásának tapasztalatai a jogintézmény bevezetésétől napjainkig. Rendőrségi tanulmányok, 4(1), 83–86.
Herédi I. (2018). Nyílt forrású adatgyűjtés az interneten. Belügyi Szemle, 66(7-8), 106–116. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.8
Herke Cs., Fenyvesi Cs. & Tremmel F. (2012). A büntető eljárásjog elmélete. Dialóg Campus.
Horváth P. (Szerk.) (1997). Egyetemes jogtörténet I. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Illár S. (Szerk.) (1983). Krimináltaktika. Belügyminisztérium.
Ismeretlen szerzők (1952). A bűncselekmények nyomozása, krimináltaktika I. Kötet, Általános rész. Belügyminisztérium.
Jakab É. (2021). Állam és demokrácia. Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban. L’Harmattan. https://doi.org/10.56037/978-963-414-807-4
Juhász Gy. (2022). A kriminalisztikai célú adatgyűjtés, az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás jövője és kutatási lehetőségei. Belügyi Szemle, 70(1), 59–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.4
Katona G. (1976). Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században. A kriminalisztika magyarországi előzményei. KJK.
Keszthelyi T. (1979). A detektívtörténet anatómiája. Magvető.
LaFave, W., Israel, J. H. & King, N. (2004). Criminal Procedure. Thomson West.
Langbein, J. H. (2003). The Origins of Adversary Criminal Trial. Oxford University.
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771–1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Newburn, T., Williamson, T. & Wright, A. (Eds.) (2011). Handbook of Criminal Investigation. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203118177
Nótári T. (Szerk.) (2010). Marcus Tullius Cicero – Válogatott vádbeszédek. Lectum.
Nyeste P. & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg-Campus.
Nyitrai E. (2020). Az interoperabilitási e-nyomozás a jó állam tükrében. Dialóg Campus.
O’Hara, C. (1979). Fundamentals of Criminal Investigation. Charles C. Thomas.
Pilisi F. (2012). Bűnügyi adatgyűjtés, különös tekintettel a raszter nyomozásra. Büntetőjogi Szemle, 31(2), 35–46.
Székely Gy. (2021). A felderítés értelmezési tartományai a büntető eljárásjogban és a kriminalisztikában. Belügyi Szemle, 69(10), 1829–1850. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.11
Tremmel F., Fenyvesi Cs. & Herke Cs. (2012). Kriminalisztika. Dialóg Campus.
Vargha L. (Szerk.) (1979). Kriminalisztika. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Zlinszky J. (1993). Római büntetőjog. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Zlinszky J. (1994.). Ius publicum. Római közjog. Osiris.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs