Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The aim of the study is to model the offence of fiscal fraud (also known as VAT fraud) committed by exploiting the operating mechanism of the value added tax (VAT/statutory VAT) introduced in Hungary (by outlining its general and specific models) and to examine the possibility of its application in the investigative action of the authorities.
Methodology: The topic was primarily addressed through secondary research, with a strong emphasis on the application of system thinking and criminological thinking, as well as best practices observed during the service as an investigator at the National Tax and Customs Administration (hereinafter: NAV) and conclusions drawn from case studies.
Findings: If we accept the findings of the sources processed by the research and the conclusions drawn from them and from their further reflection, the three "building blocks" of the general model of VAT fraud, i.e. the behaviour of the perpetrators, can be isolated on the basis of the VAT operating mechanism, namely: fraudulent deduction, concealment of income and concealment of operation. From these "building blocks", the perpetrators typically build up complex cross-border structures in practice, which can be described by specific models based on their common features, in particular the specific participants and the invoicing/sales links between them. These specific models can also be considered as 'prefabricated' versions of investigations and, with due care, can be used effectively in the investigative action of the law enforcement authorities, although in practice they appear in more complex, distorted, mixed and sometimes renewed forms.
Value: The value of the research lies in its approach to the VAT fraud offences in terms of systems, forensic thinking and best practice, and its integration into a coherent model that can be applied with due care and attention, but also effectively in the course of investigative action by the law enforcement authorities.
References
Angyal M. (2019). A kriminalisztikai gondolkodás – újratöltve. Belügyi Szemle, 67(3), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.3.2
Bahn, P., & Renfrew, C. (1999). Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó.
Balláné Szentpáli E. (2020). A költségvetési csalás a statisztikai adatok tükrében a rendszerváltozástól napjainkig. Belügyi Szemle, 68(1), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.4
Fellegi M. (2017). Közvetett (indirekt) adók és vámok. In Bozsik S., Fellegi M., Gróf P., Süveges G., & Szemán J. (Szerk.), Adózási ismeretek (pp. 114–164). Miskolci Egyetemi Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2021). A kriminalisztika bűnmegelőzési funkciója. Belügyi Szemle, 69(10), 1759–1769. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.5
Fischer Gy. (2018). Nyomozási útmutató a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési csalás bűncselekmény nyomozásához – bevételeltitkolás adóbevallási kötelezettség nem teljesítésével. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 13–18). Dialóg Campus Kiadó.
Fodor B. G. (2017). Az áfacsalások büntetőjogi megítélésének elméleti és gyakorlati kérdései. In Domokos A. (Szerk.), A költségvetés büntetőjogi védelme (pp. 90–111). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/konferenciak/A-koltsegvetes-buntetojogi-vedelme.pdf
Hatfield, M. (2009). Tax lawyers, tax defiance, and the ethics of casual conversation. Florida Tax Review, 10(10), 841–868.
Lakatos J. (2005). Kriminalisztikai alapismeretek. Rendőrtiszti Főiskola.
Magyar-Áhel E. (2018). Áfacsalások az Európai Unióban. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 123–135). Dialóg Campus Kiadó.
Mátyás S. (2021). A verziók szerepe a Teréz körúti robbantás nyomozása során. Erdélyi Jogélet, 4(3), 93–101. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.08
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771–1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Molnár G. M. (2011). Az adócsalás a költségvetési csalásban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.
Molnár G. M. (2023). A költségvetést károsító bűncselekmények – Btk. XXXIX. fejezet. In Belovics E. (Szerk.), Büntetőjog II. különös rész (pp. 807–834). ORAC Kiadó.
Patz A. (2018). Számlagyár. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 19–22). Dialóg Campus Kiadó.
Petrétei D. (2018). A bizonyítékok ismeretelméleti megközelítéséről. Belügyi Szemle, 66(4), 53–72. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.4.5
Ritzlné K. I., & Máténé B. K. (2022). A hiányzó kereskedős áfacsalás miatt végzett importkiigazítás a magyarországi nemzeti számlákban 2015 és 2020 között. Statisztikai Szemle, 100(4), 383–407. https://doi.org/10.20311/stat2022.4.hu0383
Sólyom B. (2015). Az adócsalás és az adóelkerülés és elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára. Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2015.002
Steiner G. (2023). Költségvetési csalás és áfacsalás a gyakorlatban. ORAC Kiadó.
Szabó B. (2019). Grouping of misconduct types in case of VAT fraud. Magyar Rendészet, 67(1), 101–116. https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.6
Szabó B., & Zierer Cs. (2023). A bűnügyi helyszínelés (korlátozott?) lehetőségei az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalás bűntett nyomozása során. In Csaba Z., Szabó A., & Zsámbokiné F. Á. (Szerk.), Tudás-és értékmegosztás – mesterséges intelligencia – generációváltás? (pp. 174–188). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2023.1.14
Szilovics Cs. (2003). Csalás és jogkövetés az adójogban. Gondolat Kiadó.
Szlifka G. (2020). A hozzáadottérték-adó jelene és jövője Európában. Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2020.008
Tóth M. (2015). A gazdasági bűnözés és bűncselekmények néhány aktuális kérdése. Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/121348/
Tóth M. (2018). A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények – egy kriminológiai gyufásdoboz oldalai, vagy lángra lobbanni képes gyufaszálak is? In Domokos A. (Szerk.), A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények büntetőjogi értékelése (pp. 11–24). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/dokumentumok/Gazdalkodassal_osszefuggo_kiadvany.pdf
Vankó L. (2017). Az adózás kriminalizálása és annak aktualitásai. In Domokos A. (Szerk.), A költségvetés büntetőjogi védelme (pp. 73–80). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/konferenciak/A-koltsegvetes-buntetojogi-vedelme.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Academic Journal of Internal Affairs