Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célkitűzése a Magyarországon általános forgalmi adó néven bevezetett hozzáadottérték-adó (hozzáadottérték-adó/általános forgalmi adó továbbiakban egységesen: áfa) működési mechanizmusának kihasználása révén megvalósított költségvetési csalás bűntett, más néven áfacsalás elkövetési magatartásainak modellezése (általános és speciális modelljeinek felvázolásával), valamint alkalmazásuk lehetőségének vizsgálata a nyomozó hatósági fellépés során.
Módszertan: A téma feldolgozása elsősorban szekunder kutatással történt, nagy hangsúlyt fektetve a rendszerszemlélet és a kriminalisztikai gondolkodásmód alkalmazására, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) nyomozóként teljesített szolgálat alkalmával megfigyelt bevált gyakorlatra, valamint esettanulmányok alapján levonható következtetésekre.
Megállapítások: Amennyiben elfogadjuk a kutatással feldolgozott források megállapításait, és az azokból, illetve továbbgondolásuk során levont következtetéseket, az áfacsalás általános modelljének három „építőkockája”, azaz elkövetési magatartása izolálható az áfa működési mechanizmusa alapján, nevezetesen: csalárd levonás, bevétel eltitkolás, illetve működés eltitkolás. Az elkövetők ezekből az „építőkockákból” bonyolult, országhatárokon átívelő struktúrákat építenek fel jellemzően a gyakorlatban, amelyek közös ismérveik – mindenekelőtt a specifikus résztvevői, és a közöttük fennálló számlázási/értékesítési kapcsolatok – alapján speciális modellekkel írhatók le. Ezek a speciális modellek egyben „előre legyártott” nyomozási verzióknak is tekinthetők, és megfelelő körültekintéssel ugyan – hiszen a gyakorlatban összetettebb, torzult, kevert, olykor megújult formában jelennek meg – eredményesen használhatók a nyomozó hatósági fellépés során.
Érték: A kutatásban rejlő érték az áfacsalás elkövetési magatartásának rendszer, kriminalisztikai gondolkodásmód és bevált gyakorlat szemléletmódú megközelítése, illetve olyan egységes modellbe történő integrálása, amely megfelelő körültekintéssel ugyan, de a nyomozó hatósági fellépés során is eredményesen alkalmazható.
Hivatkozások
Angyal M. (2019). A kriminalisztikai gondolkodás – újratöltve. Belügyi Szemle, 67(3), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.3.2
Bahn, P., & Renfrew, C. (1999). Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó.
Balláné Szentpáli E. (2020). A költségvetési csalás a statisztikai adatok tükrében a rendszerváltozástól napjainkig. Belügyi Szemle, 68(1), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.4
Fellegi M. (2017). Közvetett (indirekt) adók és vámok. In Bozsik S., Fellegi M., Gróf P., Süveges G., & Szemán J. (Szerk.), Adózási ismeretek (pp. 114–164). Miskolci Egyetemi Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2021). A kriminalisztika bűnmegelőzési funkciója. Belügyi Szemle, 69(10), 1759–1769. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.5
Fischer Gy. (2018). Nyomozási útmutató a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési csalás bűncselekmény nyomozásához – bevételeltitkolás adóbevallási kötelezettség nem teljesítésével. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 13–18). Dialóg Campus Kiadó.
Fodor B. G. (2017). Az áfacsalások büntetőjogi megítélésének elméleti és gyakorlati kérdései. In Domokos A. (Szerk.), A költségvetés büntetőjogi védelme (pp. 90–111). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/konferenciak/A-koltsegvetes-buntetojogi-vedelme.pdf
Hatfield, M. (2009). Tax lawyers, tax defiance, and the ethics of casual conversation. Florida Tax Review, 10(10), 841–868.
Lakatos J. (2005). Kriminalisztikai alapismeretek. Rendőrtiszti Főiskola.
Magyar-Áhel E. (2018). Áfacsalások az Európai Unióban. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 123–135). Dialóg Campus Kiadó.
Mátyás S. (2021). A verziók szerepe a Teréz körúti robbantás nyomozása során. Erdélyi Jogélet, 4(3), 93–101. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.08
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771–1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Molnár G. M. (2011). Az adócsalás a költségvetési csalásban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.
Molnár G. M. (2023). A költségvetést károsító bűncselekmények – Btk. XXXIX. fejezet. In Belovics E. (Szerk.), Büntetőjog II. különös rész (pp. 807–834). ORAC Kiadó.
Patz A. (2018). Számlagyár. In Szabó A. (Szerk.), Pénzügyi nyomozói kézikönyv (pp. 19–22). Dialóg Campus Kiadó.
Petrétei D. (2018). A bizonyítékok ismeretelméleti megközelítéséről. Belügyi Szemle, 66(4), 53–72. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.4.5
Ritzlné K. I., & Máténé B. K. (2022). A hiányzó kereskedős áfacsalás miatt végzett importkiigazítás a magyarországi nemzeti számlákban 2015 és 2020 között. Statisztikai Szemle, 100(4), 383–407. https://doi.org/10.20311/stat2022.4.hu0383
Sólyom B. (2015). Az adócsalás és az adóelkerülés és elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára. Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2015.002
Steiner G. (2023). Költségvetési csalás és áfacsalás a gyakorlatban. ORAC Kiadó.
Szabó B. (2019). Grouping of misconduct types in case of VAT fraud. Magyar Rendészet, 67(1), 101–116. https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.6
Szabó B., & Zierer Cs. (2023). A bűnügyi helyszínelés (korlátozott?) lehetőségei az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalás bűntett nyomozása során. In Csaba Z., Szabó A., & Zsámbokiné F. Á. (Szerk.), Tudás-és értékmegosztás – mesterséges intelligencia – generációváltás? (pp. 174–188). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2023.1.14
Szilovics Cs. (2003). Csalás és jogkövetés az adójogban. Gondolat Kiadó.
Szlifka G. (2020). A hozzáadottérték-adó jelene és jövője Európában. Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2020.008
Tóth M. (2015). A gazdasági bűnözés és bűncselekmények néhány aktuális kérdése. Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/121348/
Tóth M. (2018). A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények – egy kriminológiai gyufásdoboz oldalai, vagy lángra lobbanni képes gyufaszálak is? In Domokos A. (Szerk.), A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények büntetőjogi értékelése (pp. 11–24). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/dokumentumok/Gazdalkodassal_osszefuggo_kiadvany.pdf
Vankó L. (2017). Az adózás kriminalizálása és annak aktualitásai. In Domokos A. (Szerk.), A költségvetés büntetőjogi védelme (pp. 73–80). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://ajk.kre.hu/images/doc4/konferenciak/A-koltsegvetes-buntetojogi-vedelme.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle