Absztrakt
Cél: A tanulmány a kriminalisztika különböző, gyakran szerzőnkként eltérő fogalmát, feladatait, kapcsolódási pontjait igyekszik kibontani, illetve feltárni ezek viszonyát a rendészettudománnyal és a forenzikus (törvényszéki) tudományokkal.
Módszertan: A tanulmány hazai és külföldi szakirodalmi források elemzésével azok szintézisét nyújtja.
Megállapítások: A kriminalisztika egy lehetséges és jövőbe mutató megfogalmazása szerint a jogalkalmazási célú ténymegállapítás általános módszertana, jogi keretek között, jogi célok érdekében zajló tudományos megismerés. A rendészettudománnyal mellérendelt viszonyban áll, számtalan kapcsolódási ponttal, kölcsönös egymásra hatással a történetük során. A forenzikus tudományokat a kriminalisztika foglalja szemléleti és gyakorlati keretbe, de nem azonosak egymással.
Érték: A tanulmány bemutatja a kriminalisztika és a forenzikus tudományok bonyolult viszonyrendszerét, kísérletet tesz a forenzikus tudományok meghatározására, bemutatja a Sydney-i kiáltványt és annak jelentőségét.
Hivatkozások
Angyal M. (2016): A kriminalisztikai megismerés, avagy a kriminalisztika megismerése. In Fenyvesi Cs. & Herke Cs. (Szerk.), A munkát nem lehet eltitkolni – Tiszteletkötet Tremmel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára (pp. 9–13). Pécsi Tudományegyetem.
Angyal M. (Szerk.) (2019a). Kognitív kriminalisztika. Ismeret – elmélet – történet. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Angyal M. (2019b). A kriminalisztika mint tantárgy: a probléma-, felfedezés- és projektalapú tanulás kívánalma. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXI. A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői (pp. 147–159). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Angyal M., Bezsenyi T. & Petrétei D. (2018). „Az egész eljárásnak több a kára, mint a haszna” – A kriminalisztikai fejlesztések dilemmái. Rendőrségi Tanulmányok, 1(2), 68–92.
Baechler, S., Morelato, M., Gittelson, S., Walsh, S., Margot, P., Roux, C. & Ribaux, O. (2020). Breaking the barriers between intelligence, investigation and evaluation: A continuous approach to define the contribution and scope of forensic science. Forensic Science International, 309, 110213. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2020.110213
Balláné Füszter E. & Lakatos J. (2012). Kriminalisztika I. A kriminalisztika egyes elméleti kérdései. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Baláné Füszter E. (2019). Krimináltechnika. Dialóg Campus Kiadó.
Champod C. (2014): Research focused mainly on bias will paralyse forensic science. Science and Justice, 54(2), 107–109. http://dx.doi.org/10.1016/j.scijus.2014.02.004
Eco, U. (2013). Az értelmezés határai. Európa.
Elek I. (2015). Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2013). A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai. Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga, 3(2), 40–61. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2013/2/5507
Finszter G. (2021). A rejtőzködő bűn és a büntető hatalom. Belügyi Szemle, 69(10), 1691–1707. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.1
Gárdonyi G. (2023). A bűnügyi szemle. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hautzinger Z. (2015). A kriminalisztika és a rendészettudomány határterületei. Magyar Rendészet, 15(1), 11–19.
Kertész I. (Szerk.) (1964). A bűnügyi technikus kézikönyve. BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség.
Korinek L. (2007). A bűnügyi tudományok helyzete. Magyar Tudomány, 168(12), 1570‒1576.
Kovács Gy. (2023). Nyomozásszervezési alapok és a nyomozási verziók. Obsitos Detektívek Lapja, 11(1-4), 13–20.
Lakatos J. (Szerk.) (2005). Kriminalisztikai alapismeretek. Rendőrtiszti Főiskola.
Mátyás Sz., Mészáros B. & Szabó I. (2020). Prediktív rendészet. In Ruzsonyi P. (Szerk.), Közbiztonság: Fenntartható biztonság és társadalmi környezet tanulmányok III. (pp. 1895–2064). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Mészáros A. & Petrétei D. (2023). Az arcképelemzés és az arckép-azonosítás mint klasszikus kriminalisztikai szakterület. Magyar Rendészet, 23(3), 149–157. https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.9
Petrétei D. & Angyal M. (2018). Hol tart most a kriminalisztika ontogenezise? Magyar Jog, 66(1), 51–57.
Petrétei D. (2022). Nyomelmélet és nyomtan a 21. században. Belügyi Szemle, 70(5), 961–981. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.5
Petrétei D. (2023). A kriminalisztika ostroma. Magyar Bűnüldöző, 14(1-2), 96–107.
Ristenbatt, R. R., Hietpas, J., De Forest, P. R. & Margot, P. A. (2022). Traceology, Criminalistics, and Forensic Science. Journal of Forensic Science, 67, 28–32. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14860
Roux, C., Bucht, R., Crispino, F., De Forest, P., Lennard, C., Margot, P., Miranda, M. D., NicDaeid, N., Ribaux, O., Ross, A. & Willis, S. (2022). The Sydney declaration – Revisiting the essence of forensic science through its fundamental principles. Forensic Science International, 332, 111182. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2022.111182
Zsoldos P. (1987). Ellenpont. Szerzői kiadás.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle