Kulcsszavak
alakulóban lévő rendészettudomány
rendészeti jogszabályok
rendőrség
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány egyik célja a szintetizálásra törekvő vita generálása. Az alakulóban lévő rendészettudomány az elmúlt mintegy 30 évben – számos kiváló rendészeti kutató építő gondolatainak köszönhetően – sokat fejlődött, de ennek ellenére ma még nem beszélhetünk ilyen önálló tudományterületről. A tényleges tudományággá történő válásához nélkülözhetetlen – többek között – a tárgykör alapproblémairól történő nyílt és vitát kereső polemizálás, ennek során a tudományos alapfogalmak konszenzusos rögzítése. A tudománnyá váláshoz nélkülözhetetlen a rendészethez köthető jogszabályok kritikus vizsgálata, így az Alaptörvényhez és önmagukhoz viszonyított elemzése, különös tekintettel a fogalmi zavarokra, a szubjektíve értelmezhető kifejezésekre. Jelen tanulmány további célja – a tudományelméleti egyes problémák vázolása mellett – az Alaptörvény és a rendőrségi törvény rendőrségi feladatmeghatározásának és egyéb jogintézmények ellentmondásainak feltárása, a jogszabályhelyek újraszabályozásának indoklása. Olyan gondolatok megfontolásra történő felvetése, amelyek a kodifikátorok számára az Alaptörvény következő módosításához, illetve perspektívájában a rendőrségi törvény generális tartalmú szabályozásához segítséget adhatnak.
Módszertan: Metodológiai szempontból az egyes fogalmi elemek értelmezése során az Alaptörvényre figyelemmel a rendőrségi törvény tételes elemzése mellett a szakirodalmat és a vonatkozó kutatási eredményeket használtuk fel. Másrészt két kapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti állománya, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nappali tagozatos és mesterszakos hallgatóinak körében nem reprezentatív felméréssel adathalmaz gyűjtésére került sor, amiből következtetéseket lehetett levonni.
Megállapítások: Vitákra márpedig szükség van. Ennek folyamatában az alakulóban lévő rendészettudomány fejlődéséhez szükséges legalapvetőbb dogmatikai kérdésekben konszenzusra kell jutni, ehhez többek között kritikus alapon revideálni kell a Rendészettudományi szaklexikon számos szócikkét. A rendőrség és a rendészet közé egyenlőség jelet tenni, a két kategóriát szinonimaként értékelni súlyos tévedés. A rendészeti és a rendőrségi feladat törvényi alapokon nyugvó jogi tárgya hozzávetőlegesen egyforma. A rendészeti jogszabályok közül a rendőrségi törvény az elsődleges. Ennek közfeladatmeghatározása (a jogi tárgy megnevezése), az Alaptörvény vonatkozó cikkét is ideértve, sürgősen újragondolandó, mivel a gyakorlat szempontjából eltérő, sőt akár önkényes jogi értelmezésre ad okot. Másrészt az alakulóban lévő rendészettudomány perspektíváit alapjaiban előnytelenül befolyásolja.
Érték: A tanulmány kritikai éllel rámutat az alakulóban lévő rendészettudomány diagnózisára, egyben részleges prognózist szeretne adni a rendészet, a rendőrség jogi szabályozásának kollízióira, a kodifikáció perspektíváinak szükségességére.
Hivatkozások
Balla Z. (2017). A rendészet alapjai és egyes ágazatai. Dialóg Campus.
Balla Z. (2019). Leegyszerűsített sémák, újragondolandó tézisek. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról (pp. 33–41). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Buzás G. (2022). A közbiztonság, mint a rendészet célja a Bibliától napjainkig. Magyar rendészet, 22(4), 193–202.
Christián L. (2022). Komplementer rendészet. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Christián L. (2018). Rendészeti szervek. In Jakab A. & Fekete B. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat). (42. szócikk).
Finszter G. (2014). Rendészetelmélet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.
Hautzinger Z. (2020). A rendészettudomány határtudományai. Magyar Rendészet, 20(3), 137–146.
Korinek L. (2020). Utószó a rendészettudományi szaklexikonhoz. Belügyi Szemle, 68(1), 7–17. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.11.1
Merkl Z. (2022). A rendészet szerepe és feladatai az állam külső védelmében. Belügyi Szemle, 70(4), 739–756. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.4.6
Pallo J. (2007). Gondolatok a rendészet fogalmi és alkalmazási kérdéseiről. Börtönügyi Szemle, 26(2), 33–40.
Patyi A. & Sáfrány J. (2023). Rendészet. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A. & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia.
Patyi A. (2009). A magyar honvédség és a rendőrség feladata. In Jakab A. (Szerk.), Az Alkotmány kommentárja (pp. 1449–1471). Századvég Kiadó.
Sallai J. (2021). A rendészettudomány etablációja és akkreditációja Magyarországon. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Szamel L. (1992). A rendészet és a rendőrség jogi szabályozásának elméleti alapja. Rendészeti tanulmányok, 1(1), 3–31.
Szikinger I. (1998). Rendőrség a demokratikus jogállamban. Sík Kiadó Kft.
Tihanyi M. (2017). Közrend, közbiztonság, rendészet a keresztény közgondolkodásban. Államtudományi Műhelytanulmányok 16. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle