Absztrakt
Cél: A családon belüli erőszak, a partnerbántalmazás áldozatainak helyzete még súlyosabbá válik válsághelyzetekben. A világon számos konfliktus zajlott, zajlik, amelyeket közgazdászok, szociológusok, kriminológusok, egészségügyi szakemberek és jogászok egyaránt górcső alá vettek az elmúlt években. Az ezzel kapcsolatos legfrissebb kutatások világszerte sok fontos új információval szolgálnak, amelyek segíthetnek a problémára való felkészülésben, a szakmailag kompetens válaszok megadásában.
Módszertan: A világ különböző pontjain lezajlott kutatásokból készült válogatás. A hasonlóságok és különbözőségek megvilágítása, összegzése.
Megállapítások: A feldolgozott szakirodalomból kitűnik, hogy az egyes erőszakformák válsághelyzetekben összekapcsolódnak és még nagyobb veszélyt jelentenek. A makroszinten zajló erőszak, például a háború, mikroszinten is növeli az erőszakos konfliktusokat. A COVID–19 rettegés, a lockdown, a háborús konfliktusok, az éhezés, a klímakatasztrófa okozta válságok továbbgyűrűznek a családi otthonokba és még kiszolgáltatottabbá teszik a családon belüli erőszak és partnerbántalmazás áldozatait. A feldolgozott anyagok többsége a COVID után született kutatásokat elemzi. A COVID–19-járvány a jövőbeli természeti katasztrófák gazdasági hatásainak kezelése és az ezzel összefüggő megnövekedett családon belüli erőszak megelőzése, kezelése kapcsán is sok tanulsággal szolgált.
Érték: Az elemzések olyan összefüggésekre mutatnak rá, amelyeket tovább kell kutatni és értékelni. A jövőben folytatni kell a makro- és mikroszintű erőszak kutatásokat, a globális szintű közös eredményeket összesíteni kell, és komplex, globális megoldásokat kell kidolgozni. A nemzetközi szervezeteknek tovább kell folytatniuk az adatok gyűjtését, és érthető iránymutatásokat kell adniuk az állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek a makro- és mikroszintű problémák együttes kezelésére.
Hivatkozások
Domokos A. (2012). Kriminológia és büntetőpolitika Magyarországon a globális kihívások korában. Jog-Állam-Politika, 4(2), 3–12. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.25285147
Deres P. (2022). Kiberbiztonság, kiberbűnözés – Helyzetkép a Covid–19-pandémia időszakából. Kriminológiai Tanulmányok, 59, 29–46.
Deres P. (2023). Bűnüldözési prioritások az Európai Unióban. Kriminológiai Tanulmányok, 60, 62–82. https://doi.org/10.58655/KT.60.2023-4
Gama, A., Pedro, A. R., De Carvalho, M. J. L., Guerreior, A. E., Duarte, V., Quintas, J., Matias, A., Keygnaert, I. & Dias, S. (2021). Domestic Violence during the COVID–19 Pandemic in Portugal. Portuguese Journal of Public Health, 38(Suppl. 1), 32–40. https://doi.org/10.1159/000514341
Hárs A. (2022). Szexuális bűncselekmények mint nemzetközi bűncselekmények az egyes nemzetközi büntetőtörvényszékek gyakorlatában – különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteire. Állam- és Jogtudomány, 63(4), 47–63. https://doi.org/10.51783/ajt.2022.4.04
Subhasish, M. C. & Senjuti, K. (2023). The interrelationship between the COVID–19 pandemic and conflict behavior: A survey. Journal of Economic Surveys, 38(4) 1473–1489. https://doi.org/10.1111/joes.12587
Svallfors, S. (2023). Hidden Casualties: The Links between Armed Conflict and Intimate Partner Violence in Colombia. Politics & Gender, 19(1), 133–165. https://doi.org/10.1017/S1743923X2100043X
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle