Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete, az AI Act keretében a bűnüldözési és nemzetbiztonsági alkalmazások jogi szabályozásának vizsgálata. A tanulmány arra törekszik, hogy meghatározza, milyen változásokat hoz az AI Act a titkos felderítés jogi környezetében és hogyan kell alkalmazni a bűnüldözési és nemzetbiztonsági szerveknél.
Módszertan: A kutatás jogszabály elemzést, összehasonlító jogi vizsgálatot és szakirodalmi áttekintést alkalmaz. A tanulmány az AI Act és az OECD definícióit, valamint a nemzeti jogszabályokat hasonlítja össze, hogy átfogó képet nyújtson az mesterséges intelligencia rendszerek jogi meghatározásáról és alkalmazásáról a bűnüldözés és nemzetbiztonság területén.
Megállapítások: Az AI Act technológia semleges megközelítést alkalmaz a mesterséges intelligencia rendszerek meghatározásában, hogy megfeleljen a gyors technológiai és piaci fejlődésnek. A tanulmány megállapítja, hogy az autonómia, az alkalmazkodóképesség és a következtetési képesség jogi meghatározása jelentős kihívást fog jelenteni a jogalkalmazók számára. Emellett a bűnüldözési szerveknek egyértelmű szabályokat állapít meg, míg a nemzetbiztonsági célú alkalmazások esetében az AI Act nem alkalmazandó. A tanulmány kiemeli a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepét, amely központi technológiai szolgáltatóként működik mind a bűnüldözési, mind a nemzetbiztonsági szervezetek számára. Az NBSZ-nek biztosítania kell, hogy szolgáltatásai megfeleljenek az AI Act követelményeinek, amikor azokat bűnüldözési célokra nyújtja.
Érték: A cikk hozzájárul a mesterséges intelligencia rendszerek jogi szabályozásának megértéséhez, különösen a bűnüldözési és nemzetbiztonsági hatály tekintetében. A tanulmány egyértelműsíti, hogy a bűnüldözés és nemzetbiztonsági mesterséges intelligencia technológia jogi megfelelőségére eltérő szabályrendszer vonatkozik. Kiemeli az NBSZ szerepét, amely kulcsfontosságú a technológiai és jogi megfelelőség biztosításában a bűnüldözési célú mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása során.
Hivatkozások
Drinóczi T. (2018). A tagállami identitás védelme. In Jakab A. & Fekete B. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. (EU-jog rovat, rovatszerkesztő: Varju M. & Horváthy B.). (pp. 1–14). ORAC Kiadó & TKJTI.
Bárd K. (1986). Legalitás és bűnüldözés. Jogtudományi Közlöny, 41(9), 402–409.
Fenyvesi Cs. (2004). A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány, 49(6), 757–764.
Erdős C., Téglási A., Takács A., Gáva K. & Smuk P. (2022). Alkotmány-és államtan. Széchenyi István Egyetem.
Dávid F. (2017). Nemzetbiztonság és szervezetrendszer. Nemzetbiztonsági Szemle, 5(1), 65–83.
Finszter G. (2009). Közbiztonság és jogállam. Jog Állam Politika, 1(3), 173–197.
Renda, A. & Engler, A. (2023). What’s in a Name? Getting the Definition of Artificial Intelligence Right in the EU’s AI Act. CEPS.
Smuha, N. A., Ahmed-Rengers, E., Harkens, A., Li, W., MacLaren, J., Piselli, R. & Yeung, K. (2021). How the EU can achieve legally trustworthy AI: a response to the European Commission’s proposal for an Artificial Intelligence Act. LEADS Lab @ University of Birmingham. https://doi.org/10.2139/ssrn.3899991
Smuk P. (2022). Politikai közösség és alkotmányos identitás. Jog-Állam-Politika, 14(Különszám), 107-128.
Tahin, S. (2023). A célszerű jogértelmezésről és határairól. Jogelméleti Szemle, 24(1), 44–60. https://doi.org/10.59558/jesz.2023.1.44
Zubek G. (2019). A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat helye a rendészeti igazgatásban. Belügyi Szemle, 67(1), 5–17. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.1.1
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle