Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a gyanúsított kihallgatása büntetőeljárás-jogi kereteinek bemutatása és elemzése, avégből, hogy támpontokat adjon a kihallgatási taktika törvényes határainak, valamint az egyes kihallgatástaktikai műfogások és az azok következtében létrejövő, vagy azok nyomán beszerezett bizonyítási eszközök jogszerűségének megítéléshez.
Módszertan: A hatályos jogszabályok értelmezése, a tárgyban született bírósági döntések bemutatása, valamint kritikája, a kriminalisztikai szakirodalom vonatkozó részének adaptálása a vizsgált témakörre.
Megállapítások: A kihallgatási taktika jelenlegi büntetőeljárás-jogi keretei nem teszik lehetővé a terhelti figyelmeztetés megtételét az alakszerű kihallgatáson kívüli más nyomozási cselekmények keretében, ezáltal szűkre szabva a nyomozók krimináltaktikai mozgásterét. Az úgynevezett informális beszélgetés formájában tett besimerő tartalmú nyilatkozatokkal és az azokról készült jelentés bizonyítékként való felhasználásával kapcsolatban fontos támpontokat és megszorításokat vázol fel a tanulmány, ahogy a kihallgatástaktikai okokból a gyanúsítottal közölt valótlan tényállításokra vonatkozóan is.
Érték: A tanulmány hasznos útmutatóként szolgálhat a büntető igazságszolgáltatásban különböző pozícióban dolgozó személyek (nyomozók, ügyészek, bírók) számára a gyanúsítotti kihallgatások végrehajtása, a kihallgatási taktika törvényes alkalmazása, valamint e nyomozási cselekmény jogszerűségének megítélésével kapcsolatban.
Hivatkozások
Bogdány Gy. (2016). Egy hármas gyilkosság margójára „A mérgezett fa gyümölcse” elvének felbukkanása egy hazai büntetőügyben. Belügyi Szemle, 64(7-8), 156-164. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.7-8.17
Elek B. (2018) A „mérgezett fa gyümölcsének elve” a hazai és a strasbourgi joggyakorlat tükrében. Magyar Jog, 65(2), 94-104.
Fenyvesi Cs. (2014a). A kriminalisztika tendenciái – A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2014b). Az új generációs bizonyítékok a kriminalisztika történeti mérföldköveinek tükrében. Magyar Jog, 61(7-8), 433-443.
Ibolya T. (2008). Kihallgatási taktika a nyomozásban. Szerzői kiadás. http://users.atw.hu/ibolyatibor/Sajat/3.pdf
Jungi E. (2011). A „Miranda-figyelmeztetés”, avagy a hallgatás joga a magyar büntetőeljárásban. Jog-Állam-Politika 3(1),49-60.
Mészáros B. (2026). A kihallgatási taktika megítélése a bírói gyakorlatban. In Mészáros B. (Szerk.), Verziók: Tanulmányok a 60 éves Dr. Anti Csaba László rendőr alezredes tiszteletére (pp. 110-117). Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete.
Szijártó E. (2013). A krimináltaktikai blöff. Belügyi Szemle, 61(5), 48-64. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2013.v61.i5.pp48-64
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle