Kulcsszavak
EJEB
internet
tájékoztatáshoz való jog
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a rabok internethasználatához és az internethez való hozzáférés jogának feltérképezése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát alapul véve. A tanulmány további célkitűzése az internethez való hozzáférés alapjogi aspektusainak vizsgálata, különös tekintettel a vonatkozó uniós jog keretrendszerében, illetve a digitális szakadék jelenség értelmezése a rabok vonatkozásában.
Módszertan: A tanulmány elsősorban a kapcsolódó szakirodalom és joganyagok elemzésén alapul. Ezen felül három esettanulmány is részét képezi a kutatásnak, többek között azért, hogy a szakirodalom által lefektetett megállapításokat a gyakorlat tükrében lehessen értelmezni.
Megállapítások: A kutatás során megállapításra kerül, hogy a rabok internethez való hozzáférését az alapjogok, ezen belül is az Emberi Jogok Európai Egyezségének 10. cikkével összhangban érdemes tanulmányozni. A digitális szakadék tekintetében a szerzők megállapították, hogy a rabok internethasználat-korlátozása a digitális szakadék kiszélesítéséhez vezethet, ezzel lehetségesen hátráltatva a rabok reintegrációját. Szintén kiemelt fontosságú a megállapítások kapcsán annak bemutatása, hogy a rabok internethez való hozzáférési jogát érintő polémiák területi szinten is behatárolhatóak – különösen a Baltikum országait és Törökországot érintik ezek az esetek.
Érték: A tanulmány hasznos hozzájárulás a digitális szakadék hazai szakirodalmának bővítéséhez, különösen a jelenség jogi recepciójához. A tanulmány elméletet és gyakorlatot ötvöző szemlélete mind a hazai jogalkalmazók számára, mind az európai uniós jogot és alapjogokat vizsgáló interdiszciplináris kutatások során hasznosítható.
Hivatkozások
Blanchard, M., Metcalf, A. & Burns, J. (2007). Bridging the Digital Divide: Creating opportunities for marginalised young people to get connected. Inspire Foundation – University of Melbourne.
Borges, J. L. (1986). Az elágazó ösvények kertje. In Borges, J. L., A titkos csoda (pp. 112–127). Európa Könyvkiadó.
Dickerson, H. K. (2004). Judging the Judges: The State of Judicial Reform in Eastern Europe on the Eve of Accession. International Journal of Legal Information, 32(3), 539–581. https://doi.org/10.1017/S073112650000442X
Gaál I. & Müller A. (2019). A büntetés-végrehajtási jogszabályok magyarázata. Wolters Kluwer. https://doi.org/10.55413/9789632958347
Gosztonyi G. (2022). Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. Gondolat Kiadó. https://doi.org/10.24362/cenzura.gosztonyi.2022
Harrison, L. (2014). Prisoners and Their Access to the Internet in the Pursuit of Education. Alternative Law Journal, 39(3), 159–162. https://doi.org/10.1177/1037969X1403900304
Hussain, S. T., Batool, S. H., ur Rehman, A., Zahra, S. K. & Mahmood, K. (2022). Examining the status of prison libraries around the world: A literature review. IFLA Journal, 49(1), 180–200. https://doi.org/10.1177/03400352221078032
Koch, A. (2014). Die Entwicklung des Strafrechts zwischen 1751 und 1813. In Koch, A., Kubiciel, M., Löhnig, M. & Pawlik, M. (Eds.), Feuerbachs Bayerisches Strafgesetzbuch (pp. 39–67). Mohr Siebeck.
Lupač, P. (2019). Beyond The Digital Divide: Contextualizing The Information Society. Emerald Publishing. https://doi.org/10.1108/9781787565470
Lythreatis, S., Singh, S. K. & El-Kassar, A-N. (2022). The digital divide: A review and future research agenda. Technological Forecasting & Social Change, 175(2), 530–544. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2021.121359
Magida, A. & Armstrong, B. (2022). The Third Level Digital Divide: Millennials and Post-Millennials Online Activities in South Africa. ICICTID.
McCowan, T. (2013). Education as a Human Right: Principles for a Universal Entitlement to Learning. Bloomsbury Publishing.
Mezey B. (2018). A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja. Gondolat Kiadó.
Mubarak, F. & Suomi, R. (2022). Elderly Forgotten? Digital Exclusion in the Information Age and the Rising Grey Digital Divide. Inquiry: The Journal of Health Care Organization, Provision, and Financing, 59(1), 907–921. https://doi.org/10.1177/00469580221096272
Nagy Á., Fekete M., Böcskei B. & Szabó A. (2023): „Az iskolában ennél jobb átlagom még soha nem volt: egyfolytában ötöst kaptam” – Az online oktatás a magyar fiatalok percepciói alapján. Új Pedagógiai Szemle, 72(1-2), 31–48.
Oster, J. (2015). Media Freedom as a Fundamental Right. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781316162736
Piazolo, D. (2001). The Digital Divide. CESifo Forum, 2(3), 29–34. https://doi.org/10.2139/ssrn.288963
Pulido, M. L. (2023). Challenges to the Educational „Digital Divide” in Spanish Prisons. European Journal on Criminal Policy and Research, 29(2), 263–281. https://doi.org/10.1007/s10610-021-09493-4
Scharff Smith, P. (2012). Imprisonment and internet-access: Human rights, the principle of normalization and the question of prisoners access to digital communications technology. Nordic Journal of Human Rights, 30(4), 454–482. https://doi.org/10.18261/ISSN1891-814X-2012-04-04
van Dijk, J. (2020). The Digital Divide. Polity Press.
Voorhoof, D. (2016). European Court of Human Rights: Kalda v. Estonia. IRIS, 4(2), 1–2.
Voorhoof, D. (2021). European Court of Human Rights: Ramazan Demir v. Turkey. IRIS, 9(4), 1–2.
Whitacre, B. & Mills, B. F. (2005). The Role of Infrastructure in the Rural – Urban Digital Divide. American Agricultural Economics Association.
Yu, P. K. (2002). Bridging the Digital Divide: Equality in the Information Age. Cardozo Arts & Entertainment Law Journal, 20(1), 1–52.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle