Állami vállalatok a magyar gazdaságban: milyen modell következik a jogszabályokból?

Absztrakt

Cél: A tanulmány az állam gazdasági szerepvállalásának és az állami tulajdonlás alapvető alkotmányos és törvényi szabályait vizsgálja. Célja annak megállapítása, hogy a jogi szabályokból milyen modell következik az állami vállalatok nemzetgazdaságban elfoglalt helyére és szerepére vonatkozóan, és a jogi szabályozás leképezi-e azokat a sokrétű és összetett megfontolásokat, amelyek a globális pénzügyi és gazdasági válságot követően az állami vállalati szektor működését befolyásolni kezdték Európában. Az utóbbi folyamatot vizsgáló politikai gazdaságtani kutatásokból tudjuk, hogy számos európai országban közérdekű küldetéseik és a rájuk terhelt közfeladatok megvalósításán túl az állami vállalatokat más, sok esetben stratégiai jellegű célok is vezérlik. A magyar piacgazdaság politikai gazdaságtani kutatásai hasonló magyarországi fejleményekre világítottak rá. Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan külön célunk volt annak vizsgálata, hogy a hatályos jogi szabályok rendszere vajon kifejezi-e ezeket a változásokat.

Módszertan: A szerzők kutatása alapvetően jogi dogmatikai kutatás volt, amelyet azonban a jogi szabályozás kontextusára, az állami vállalatok magyarországi piacán bekövetkezett változásokra figyelemmel valósítottak meg. A kutatás koncepcionális keretét a releváns politikai gazdaságtani kutatások következtetéseiből és eredményeiből állították fel. A felhasznált irodalom nagyobbik része az állami vállalatok helyét és szerepét vizsgálta az európai gazdaságokban a globális pénzügyi és gazdasági válság előtti és utáni időszakokban. A másik részbe a magyar piacgazdaság és benne az állami vállalatok a politikai mérföldkőnek számító 2010-es év előtti és utáni politikai gazdaságtani kutatásai tartoztak.

Megállapítások: A kutatás megállapította, hogy bár a magyar gazdaságban az állami szerepvállalás és az állami tulajdonlás alapvető alkotmányos és törvényi rendelkezései csak durva kereteket szabnak, a jogi szabályozási keret felállít egy viszonylag konkrét, preferált modellt, és ki is fejezi, hogy modellváltás történt. Mivel azonban a jogi szabályok csak a preferált modell általános kereteit határozzák meg, és a konkrét választást és a részletek kidolgozását a politikára és a szakpolitikai döntéshozatalra bízzák, értékelésüket alá kellett támasztani a magyarországi állami vállalati szektorban ténylegesen végbement változásokkal, konkrétan az elmúlt időszak államosításaira és visszaállamosításaira vonatkozó adatokkal. Mindazonáltal már a jogi szabályozás elemzése elegendő volt ahhoz, hogy megállapíthassuk, a magyar állami vállalatok működését a hagyományos közérdekű szerepükön túlmenően összetett, gyakran stratégiai érdekek és egyéb tényezők is befolyásolják.

Érték: A magyar gazdaságban az állami szerepvállalásra és az állami tulajdonlásra vonatkozó jogi szabályok vizsgálatával a kutatás fontos adalékot ad az állami vállalatokat, valamint a magyar gazdaságpolitika változásait vizsgáló politikai gazdaságtani kutatásokhoz. A szerzők következtetéseiket a vonatkozó jogi rendelkezések és azok változásainak elemzésére, valamint a piaci fejlemények kapcsolódó feltárására alapozták. Ezek összekapcsolása a magyarországi állami vállalatokkal kapcsolatos kutatásokban jelentős hozzáadott értékkel bír.