Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Az elmúlt évtizedek során a hétköznapokban alkalmazott újszerű technológiai eszközök elterjedése hatással volt a felsőoktatásban előforduló vizsgacsalások módszereire is. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a SANTOR HARP® SNR-UNG52-B típusú hangrögzítés-gátló eszköznek (hangrögzítés-gátló) a telekommunikációs eszközökkel végrehajtott vizsgacsalások megakadályozásában történő alkalmazhatósági vizsgálata volt.
Módszertan: 2024. június 10. és 2024. június 24. között alkalmazhatósági vizsgálatot végeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. A hangrögzítés-gátló eszköz vizsgacsalásokkal szembeni védelmi hatékonyságának vizsgálatára a kutatás keretében kidolgozott védelmi hatékonysági indexet (VHI%) alkalmazták. A VHI% kifejezi, hogy az Adó (vizsgázó) által, telekommunikációs eszközök útján továbbított információkat, milyen arányban volt képes kiközvetíteni a Vevő (segítő) részére a hangrögzítés-gátló eszköz alkalmazása mellett.
Megállapítások: Az alkalmazhatósági vizsgálat során összesen 203 mérésre került sor. A mérési távolság tekintetében a VHI% értékek között nem volt szignifikáns az eltérés (H = 0,690; p = 0,708). Az eszköz öt méteren belül azonos hatékonysággal volt képes megakadályozni a különböző telekommunikációs eszközök útján történő információátadást. Az adattovábbításra használt eszközök fajtája (mobiltelefon, headset, egyéb rádió) esetében a VHI% értékek mentén szignifikáns eltérések voltak (H = 55,318; p < 0,001). A különböző mobiltelefon márkák összehasonlítása alapján a VHI% érték tekintetében szintén szignifikáns mintázódás mutatható ki (H = 73,480; p < 0,001).
Érték: A kutatás egyedülálló módon vizsgálja az egyik piaci biztonságtechnológiai eszköz felsőoktatásban való alkalmazhatóságának lehetőségét. Ismereteink szerint ehhez hasonló vizsgálatra nem került sor Magyarországon.
Hivatkozások
Albert, W., & Tullis, T. (2013). Measuring the user experience: Collecting, analyzing, and presenting usability metrics (2nd ed.). Morgan Kaufmann.
Anderson, W. A. (1981). Cheating control on exams. Journal of Agronomic Education, 10(1), 13–16. https://www.agronomy.org/files/publications/nse/pdfs/jnr010/010-01-0013.pdf
Bastien, J. M. C. (2010). Usability testing: A review of some methodological and technical aspects of the method. International Journal of Medical Informatics, 79(4), e18–e23. https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2008.12.004
Belényesi E. (2023). Tudásmérés – értékelés. In Korpics M., Méhes T., & Domokos K. (Szerk.), Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz (pp. 75–94). Ludovika Kiadó.
Bernardi, R. A., Baca, A. V., Landers, K. S., & Witek, M. B. (2008). Methods of cheating and deterrents to classroom cheating: An international study. Ethics & Behavior, 18(4), 373–391. https://doi.org/10.1080/10508420701713030
Chong-White, N., Mejia, J., & Edwards, B. (2023). Evaluating Apple AirPods Pro 2 hearing protection and listening. Canadian Audiologist, 10(6). https://canadianaudiologist.ca/evaluating-apple-airpods-pro-2-hearing-protection-and-listening/?output=pdf
Curran, K., Middleton, G., & Doherty, C. (2011). Cheating in exams with technology. International Journal of Cyber Ethics in Education, 1(2), 54–62. https://doi.org/10.4018/ijcee.2011040105
Fox, J. E. (2015). The science of usability testing. In Proceedings of the 2015 Federal Committee on Statistical Methodology (FCSM) Research Conference (pp. 1–7).
Foudhaili, H., & Reithmeier, E. (2009). Concepts of active noise aircraft cockpits reduction employed in high noise level. In Variational Analysis and Aerospace Engineering (pp. 229–241). Springer Optimization and Its Applications. https://doi.org/10.1007/978-0-387-95857-6_13
Kertesi G., & Köllő J. (2006). Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, 53(3), 201–225.
Kocsis Zs. (2020). A hallgatói munkavállalás mint a lemorzsolódás egyik lehetséges tényezője. Educatio, 29(2), 295–304. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.9
Kozma T. (2013). A minőségbiztosítás szerepe és fejlesztése a felsőoktatási intézményekben és annak hallgatói értelmezése a gyakorlatban [Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem]. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.006
Központi Statisztikai Hivatal. (2024a). A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint [%]. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0027.html
Központi Statisztikai Hivatal. (2024b). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legmagasabb iskolai végzettség szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0057.html
Lewis, J. R. (2012). Usability testing. In Salvendy, G. (Ed.), Handbook of human factors and ergonomics (4th ed., pp. 1267–1312). Wiley.
Major, L., Francis, G. A., & Tsapali, M. (2021). The effectiveness of technology-supported personalised learning in low- and middle-income countries: A meta-analysis. British Journal of Educational Technology, 52(5), 1935–1964. https://doi.org/10.1111/bjet.13116
Merton, R. K. (1938). Social structure and anomie. American Sociological Review, 3(5), 672–682. https://doi.org/10.2307/2084686
McCabe, D. L., & Bowers, W. J. (1994). Academic dishonesty among males in college: A thirty year perspective. Journal of College Student Development, 35(1), 5–10.
McCabe, D. L., & Trevino, L. K. (1996). What we know about cheating in college: Longitudinal trends and recent developments. Change: The Magazine of Higher Learning, 28(1), 28–33. https://doi.org/10.1080/00091383.1996.10544253
McCabe, D. L., Trevino, L. K., & Butterfield, K. D. (2001). Cheating in academic institutions: A decade of research. Ethics & Behavior, 11(3), 219–232. https://doi.org/10.1207/S15327019EB1103_2
Noorbehbahani, F., Mohammadi, A., & Aminazadeh, M. (2022). A systematic review of research on cheating in online exams from 2010 to 2021. Education and Information Technologies, 27(6), 8413–8460. https://doi.org/10.1007/s10639-022-10927-7
Nsor-Ambala, R. (2020). Impact of exam type on exam scores, anxiety, and knowledge retention in a cost and management accounting course. Accounting Education, 29(1), 32–56. https://doi.org/10.1080/09639284.2019.1683871
Orosz S. (2001). Tudásmérés a XX. század utolsó évtizedében. In Báthory Z., & Falus I. (Szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001 (pp. 294–313). Osiris Kiadó.
Prince, M., & Wang, E. (2024). A model of academic dishonesty intentions: Mediating effects of Machiavellianism and differential association. Journal of Further and Higher Education, 48(6), 582–593. https://doi.org/10.1080/0309877X.2024.2375307
Pittas, E., & Adeyemi, A. (2019). Technology integration in education: Effectiveness, pedagogical use and competence: A cross-sectional study on teachers’ and students’ perceptions in Muscat, Oman. LUMAT: International Journal on Math, Science and Technology Education, 7(1), 101–123. https://doi.org/10.31129/LUMAT.7.1.396
Rettinger, D. A., Cullen, C., Perry, A. H., & McNally, D. (2023). Rebooting a legend: The ICAI/McCabe student survey. In Eaton, S. E. (Ed.), Handbook of academic integrity (pp. 1751–1766). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-287-079-7_160-1
Rubin, J., & Chisnell, D. (2008). Handbook of usability testing: How to plan, design, and conduct effective tests (2nd ed.). Wiley.
Santor Security Inc. (2022). SANTOR HARP manual.
Sayed, N., & Lento, C. (2015). The impact of technology on academic dishonesty: Perspectives from accounting faculty. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.2655615
Sims, R. L. (1993). The relationship between academic dishonesty and unethical business practices. Journal of Education for Business, 68(4), 207–211. https://doi.org/10.1080/08832323.1993.10117614
Srikanth, M., & Asmatulu, R. (2014). Modern cheating techniques, their adverse effects on engineering education and preventions. International Journal of Mechanical Engineering Education, 42(2), 129–140. https://doi.org/10.7227/IJMEE.0005
Tót É. (2008). Tanulási környezetek. Educatio, 17(2), 183–192.
Yee, K., & MacKown, P. (2009). Detecting and preventing cheating during exams. In Twomey, T., White, H., & Sagendorf, K. (Eds.), Pedagogy, not policing: Positive approaches to academic integrity at the university (pp. 141–148). The Graduate School Press, Syracuse University.
Unsvåg, H. M. (2018). Evaluation of technology and electronic devices for cheating on exams [Master's thesis, Norwegian University of Science and Technology].
Virzi, R. A. (1992). Refining the test phase of usability evaluation: How many subjects is enough? Human Factors, 34(4), 457–468. https://doi.org/10.1177/001872089203400407
Wildman, D. (1995). Getting the most from paired-user testing. Interactions, 2(3), 21–27. https://doi.org/10.1145/208666.208675
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle