Polgárőrség a 21. század harmadik évtizedében Önvédelmi csoportoktól a profi határvédelemig

Absztrakt

A polgárőrség az 1989–1990-es rendszerváltozás sikertörténete, akkor jött létre, amikor a lakosság legaktívabb része megelégelte a növekvő bűnözést, az emberek biztonságérzetének a romlását és a rendészeti szervek – az igazságszolgáltatás – alulműködését. A rendszerváltozáskor a megnövekedett bűnözési hullámmal szemben állt egy meggyengült, kisebb bűnözés kezelésére felkészített rendőrség, amely önmagát – új identitását – kereste, és így nem tudott elfogadható biztonságot teremteni. Törvényszerűen jöttek létre népi mozgalomként, lakossági kezdeményezésre az önvédelmi csoportok, széttagoltan, minden felkészítés és együttműködés nélkül. A szervezet első, alapító elnöke Kopácsi Sándor, 1956-os budapesti rendőrfőkapitány volt, aki kellő garanciát adott arra, hogy a polgárőrség nem fog politizálni, a bűnözés megelőzésére helyezi a küldetését.
Cél: A polgárőrök önkéntesek, elkötelezett lokálpatrióták, akik nemcsak a szabadidejüket áldozták fel a köz javára, hanem a keletkezett költségeket is fedezték. Az 1990-es évek közepén a polgárőrség fejlődéséről súlyos nézeteltérések keletkeztek. Az új polgárőr vezetők egyrészt szerettek volna politizálni, önkormányzati tisztségeket megszerezni, másrészt egyre inkább követelték a polgárőrök részére a hatásköröket – igazoltatást, kényszerítő eszközöket –, egy szóval megjelentek a militáns törekvések, amelyek személyeskedő vitáig fajultak. Ennek eredménye egy teljes körű tisztújítás lett az OPSZ felső vezetésében 1997-ben. A 2010-ben meghozott Közbiztonsági Koncepció nyertese az ország, és a polgárőrség. A polgárőrségről szóló törvény nonprofit helyzetbe hozta a polgárőrséget, és a közterületi, külterületi bűnmegelőzésből kitiltja a különböző politikai áramlatokhoz tartozó civil szervezeteket, amelyek megjelenése zavart keltett a közbiztonság védelmében.
Módszertan: A polgárőrségről szóló törvény megteremtette a polgárőrség hosszú távú működésének feltételeit, jogi kereteit és a polgárőrség fejlődésének alapjait.
Megállapítások: A törvény hatályba lépése után a polgárőrség látványosan fejlődött. A polgárőrök hihetetlen aktivitással vettek részt a bűnmegelőzésben. Az utóbbi évtizedben megkezdődött a polgárőrség szakosodása. Szakmai tagozatok alakultak, közlekedési, ifjúsági, lovas, környezetvédelmi és határvédelmi tagozat. Az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) elnöksége 2016 őszén létrehozta a Polgárőrség Határvédelmi Tagozatát. A tagozathoz 95 határmenti egyesület, 2050 fő polgárőrrel csatlakozott.
Érték: Magyarország Kormánya határozatában az OPSZ előzetes egyetértésével felkérte a polgárőrséget, hogy koordináltan, permanensen, kiszámítható tervszerűséggel vegyen részt Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyék szerb-magyar határszakasza védelmében. Az Országos Rendőr-főkapitányság elvárása szerint 2022-ben naponta 82 fő polgárőr teljesített szolgálatot az országhatáron. A polgárőrök szolgálatuk alatt 15 858 határsértőt fogtak el, illetve működtek közre az elfogásokban. Kiemelkedik a röszkei, ásotthalmi, mórahalmi és a többi vármegyei polgárőr szolgálata. Ténylegesen hétköznapi hősként szolgálnak hazánk déli határszakaszán a polgárőrök.