Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a confirmation bias (megerősítési torzítás) büntetőeljárásban betöltött szerepének vizsgálata, különös tekintettel annak megjelenési formáira a nyomozati, ügyészi és bírói döntéshozatal során, valamint annak bemutatása, hogy ez a kognitív torzítás miként járulhat hozzá téves ítéletek kialakulásához.
Módszertan: A kutatás elsősorban jogdogmatikai és interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely a büntetőeljárás-jog és a kognitív pszichológia eredményeit egyaránt integrálja. A tanulmány hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozására, valamint konkrét jogesetek elemzésére épül.
Megállapítások: A vizsgálat rámutat arra, hogy a confirmation bias a büntetőeljárás valamennyi szakaszában jelen lehet, és gyakran önmegerősítő mechanizmusokon keresztül torzítja a bizonyítékok értékelését. A torzítás hozzájárulhat az alternatív verziók figyelmen kívül hagyásához, a „tunnel vision” kialakulásához, valamint rendszerszinten is felerősödhet. Megállapítható továbbá, hogy a szakértői bizonyítás és a technológiai eszközök alkalmazása sem zárja ki a torzítás megjelenését.
Érték: A tanulmány hozzájárul a büntetőeljárás tisztességével kapcsolatos tudományos diskurzushoz azáltal, hogy a kognitív torzítások szerepét rendszerszinten elemzi. Eredményei elősegíthetik olyan eljárási garanciák és módszertani megoldások kialakítását, amelyek képesek mérsékelni a döntéshozatal torzulásait.
Hivatkozások
Anderson, C. A., & Kellam, K. L. (1992). Belief perseverance, biased assimilation, and covariation detection: The effects of hypothetical social theories and new data. Personality and Social Psychology Bulletin, 18(5), 555-563. https://doi.org/10.1177/0146167292185005
Arkes, H. R., & Blumer, C. (1985). The psychology of sunk cost. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 35(1), 124-140. https://doi.org/10.1016/0749 5978(85)90049 4
Bicsérdi A. (2012). A döntő tanúvallomás kettős szerepe a Móri ügy kapcsán. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Bicsérdi A. (2013). A döntő tanúvallomás kettős szerepe a Móri ügy kapcsán. Magyar Bűnüldöző, (1-2), 28-58.
Bieber, P. (2012). Measuring the impact of cognitive bias in fire investigation. Proceedings of the International Symposium on Fire Investigation Science and Technology. Presented at the International Symposium on Fire Investigation Science and Technology. University of Maryland.
Boston Bar Association (2009). Getting It Right: Improving the Accuracy and Reliability of the Criminal Justice System in Massachusetts (Task Force Report). Boston Bar Association, diciembre de 2009.
Brown, R., & Kulik, J. (1977). Flashbulb memories. Cognition, 5(1), 73-99.
Burke, A. S. (2006). Improving prosecutorial decision making: Some lessons of cognitive science. William & Mary Law Review, 47(5), 1587-1632. https://scholarship.law.wm.edu/wmlr/vol47/iss5/3
de Keijser, J. W., & van Koppen, P. J. (2007). Paradoxes of proof and punishment: Psychological pitfalls in judicial decision making. Legal and Criminological Psychology, 12, 189-205. https://doi.org/10.1348/135532506X11872
Dror, I. E. (2020). Cognitive and human factors in expert decision making: Six fallacies and the eight sources of bias. Analytical Chemistry, 92(12), 7998-8004. https://doi.org/10.1021/acs.analchem.0c00704
Dror, I. E. (2025). Biased and biasing: The hidden bias cascade and bias snowball effects. Behavioral Sciences, 15(4), 490. https://doi.org/10.3390/bs15040490
Dror, I. E., & Cole, S. A. (2010). The vision in “blind” justice: Expert perception, judgment, and visual cognition in forensic pattern recognition. Psychonomic Bulletin & Review, 17(2), 161-167. https://doi.org/10.3758/PBR.17.2.161
Dror, I. E., & Hampikian, G. (2011). Subjectivity and bias in forensic DNA mixture interpretation. Science & Justice, 51(4), 204-208. https://doi.org/10.1016/j.scijus.2011.08.004
Dror, I. E., & Kukucka, J. (2021). Linear Sequential Unmasking-Expanded (LSU-E): A general approach for improving decision making as well as minimizing noise and bias. Forensic Science International: Synergy, 3, 100161. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2021.100161
Dror, I. E., Charlton, D., & Péron, A. E. (2006). Contextual information renders experts vulnerable to making erroneous identifications. Forensic Science International, 156(1), 74-78. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2005.10.017
Dulai P. (2020). A médiaerőszak által belobbantott tűz – Egy szexuális indítékból elkövetett sorozatgyilkosság kriminálpszichológiai szemszögből. Belügyi Szemle, 68(2), 103-113. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.7
Fázsi L. (2023). Húsz év fegyház helyett felmentés – Avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben. Büntetőjogi Szemle, 15(2), 12-20.
Fenyvesi Cs. (2014). A justizmordhoz vezető kriminalisztikai hibák. Belügyi Szemle, 64(3), 30-59. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2014.v62.i3.pp30-59
Festinger, L. (1957). A theory of cognitive dissonance. Stanford University Press. https://doi.org/10.1515/9781503620766
Findley, K. A., & Scott, M. S. (2006). The multiple dimensions of tunnel vision in criminal cases. Wisconsin Law Review, 25(2), 291-397.
Fletcher, C. (2006). Every Contact Leaves a Trace: Crime Scene Experts Talk About Their Work from Discovery Through Verdict. St. Martin’s Press.
Herke Cs. (2021). Ártatlanul elítélve – A móri bankrablás tanulságai. Erdélyi Jogélet, (3), 77-85. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.06
Herke, Cs. (2025). In the trap of certainty: the role of confirmation bias in criminal justice. Anuario de la Facultad de Derecho, (41), 1-24. https://doi.org/10.17398/2695-7728.41.2383
Hirt, E. R., & Markman, K. D. (1995). Multiple explanation: A consider an alternative strategy for debiasing judgments. Journal of Personality and Social Psychology, 69(6), 1069-1086. https://doi.org/10.1037/0022 3514.69.6.1069
Kahneman, D., & Frederick, S. (2002). Representativeness revisited: Attribute substitution in intuitive judgment. In Gilovich, T., Griffin, D., & Kahneman, D. (Eds.), Heuristics and Biases: The Psychology of Intuitive Judgment (pp. 49-81). Cambridge University Press.
Kassin, S. M., Dror, I. E., & Kukucka, J. (2013). The forensic confirmation bias: Problems, perspectives, and proposed solutions. Journal of Applied Research in Memory and Cognition, 2(1), 42-52. https://doi.org/10.1016/j.jarmac.2013.01.001
Kerstholt, J. H. & Eikelboom, A. R. (2007). Effects of Prior Interpretation on Situation Assessment in Crime Analysis. Journal of Behavioral Decision Making, 20(5), 455-465. https://doi.org/10.1002/bdm.570
Klayman, J., & Ha, Y. W. (1987). Confirmation, disconfirmation, and information in hypothesis testing. Psychological Review, 94(2), 211-228. https://doi.org/10.1037/0033 295X.94.2.211
Kovács L. (2009). A Mór megtette. Korona.
Kunda, Z. (1990). The case for motivated reasoning. Psychological Bulletin, 108(3), 480-498. https://doi.org/10.1037/0033 2909.108.3.480
Lidén, M., Gräns, M., & Juslin, P. (2018). Self-correction of wrongful convictions: Is there a “system-level” confirmation bias in the Swedish legal system’s appeal procedure for criminal cases? Part I. Law, Probability and Risk, 17(4), 311-336. https://doi.org/10.1093/lpr/mgy018
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771-1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Mosteller, R. P. (2007). The Duke Lacrosse Case, Innocence, and False Identifications: A Fundamental Failure to “Do Justice. Fordham Law Review, 76, 1337-1412. https://ir.lawnet.fordham.edu/flr/vol76/iss3/6
Mullin, C. (1997). Error of Judgment: The Truth About the Birmingham Bombings. The Mercier Press.
Nakhaeizadeh, S., Dror, I. E., & Morgan, R. M. (2014). Cognitive bias in forensic anthropology: Visual assessment of skeletal remains is susceptible to confirmation bias. Science & Justice, 54(3), 208-214. https://doi.org/10.1016/j.scijus.2013.11.003
Neisser, U. (1976). Cognition and reality: Principles and implications of cognitive psychology. W. H. Freeman.
Nemeth, C. J., Brown, K., & Rogers, J. (2001). Devil’s advocate versus authentic dissent: Stimulating quantity and quality. European Journal of Social Psychology, 31(6), 707-720. https://doi.org/10.1002/ejsp.58
Nickerson, R. S. (1998). Confirmation Bias: A Ubiquitous Phenomenon in Many Guises. Review of General Psychology, 2(2), 175-220. https://doi.org/10.1037/1089 2680.2.2.175
O’Brien, B. (2009). Prime suspect: An examination of factors that aggravate and counteract confirmation bias in criminal investigations. Psychology, Public Policy, and Law, 15(3), 315-334. https://doi.org/10.1037/a0016908
Ross, L., Lepper, M. R., & Hubbard, M. (1975). Perseverance in self perception and social perception: Biased attributional processes in the debriefing paradigm. Journal of Personality and Social Psychology, 32(5), 880-892. https://doi.org/10.1037/0022 3514.32.5.880
Saks, M. J., Risinger, D. M., Rosenthal, R., & Thompson, W. C. (2003). Context effects in forensic science: A review and application of the science of science to crime laboratory practice in the United States. Science & Justice, 43(2), 77-90. https://doi.org/10.1016/S1355-0306(03)71747-X
Schmittat, S. M., Englich, B., Sautner, L., & Velten, P. (2021). Alternative stories and the decision to prosecute: an applied approach against confirmation bias in criminal prosecution. Psychology, Crime & Law, 28(6), 608-635. https://doi.org/10.1080/1068316X.2021.1941013
Szabó L. (1980). 13 bíró emlékezik. Táncsics.
Thompson, W. C. (2009). Painting the target around the matching profile: The Texas sharpshooter fallacy in forensic DNA interpretation. Law, Probability and Risk, 8(3), 257-276. https://doi.org/10.1093/lpr/mgp013
Tremmel F., Fenyvesi Cs., & Herke Cs. (2005). Kriminalisztika – Tankönyv és atlasz. Dialóg Campus.
Usher, G. (1990). UK Commentary: The Guildford Four: English Justice and the Irish Community. Race & Class, 31(3), 81-98. https://doi.org/10.1177/030639689003100305
Weinberg, S. (2012). Seeing is Believing, The American Prospect, 27 de noviembre de 2012. Accedido el 22 de enero de 2024. https://prospect.org/justice/seeing-believing/
Wells, G. L., Small, M., Penrod, S., Malpass, R. S., Fulero, S. M., & Brimacombe, C. A. E. (1998). Eyewitness identification procedures: Recommendations for lineups and photospreads. Law and Human Behavior, 22(6), 603-647. https://doi.org/10.1023/A:1025750605807
Wells, G. L., Wilford, M. M., & Smalarz, L. (2013). Forensic science testing: The forensic filler control method for controlling contextual bias, estimating error rates, and calibrating analysts’ reports. Journal of Applied Research in Memory and Cognition, 2(1), 53-55. https://doi.org/10.1016/j.jarmac.2013.01.004
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle