Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni.
Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése.
Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is.
Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme.
Hivatkozások
Balogh Á. & Tóth M. (Szerk.) (2010). Magyar büntetőjog általános rész. Osiris Kiadó.
Barna A. (2010). Törekvések a politikai bűncselekmények rendezésére Magyarországon a 18. század végén, és az 1795. évi büntető törvénykönyv tervezete. Jog-Állam-Politika, 2(2), 73–97.
Bihari O. (1973). Alkotmányreformunk jelentősége. Jogtudományi Közlöny, 28(2), 57–64.
Boehm K. (1833). A gyermekölésről orvostörvényi tekintetből. Tudományos Gyűjtemény 17(4), 57–84.
Faragó T. (2011). Bevezetés a történeti demográfiába. Budapesti Corvinus Egyetem.
Gyémánt R. & Katona T. (2014). Demográfia. Pólay Elemér Alapítvány.
Haldane, J. & Lee, P. (2003). Aquinas on Human Ensoulment, Abortion and the Value of Life. Philosophy, 78(2), 255–278. https://doi.org/10.1017/S0031819103000275
Harkányi E. (1905). A holnap asszonyai. Tanulmány a társadalomtudomány köréből. Politzer Zsigmond és Fia kiadása.
Horváth T. (1964). A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság IX. Kongresszusa a család és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények büntetőjogi szabályozásáról. Jogtudományi Közlöny, 19(12), 660–668.
Jobbágyi G. (1987). A terheség művi megszakítása – polgári jogi kérdőjelek. Jogtudományi Közlöny, 42(9), 487–493.
Kárpáti L. (1953). A magzatelhajtás büntetőjogi kérdései. Rendőrségi Szemle, 1(4), 310–321.
Kocsis P. (2016) "Aki ettől a naptól fogva abortuszt hajt végre, azt a legkeményebben büntetjük.": Abortuszellenes propaganda az ötvenes évek elején. Archivnet, 16(3), 915–995.
Kovács I. (1937). A néma forradalom. Cserépfalvi Kiadó.
Mezey B. (Szerk.) (2004). Magyar Jogtörténet. Osiris Kiadó.
Németh Gy. (1992). Volt-e Ratkó-törvény? Társadalmi Szemle 47(12), 81–92.
Pető A. (1999). Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle, 41(1-2), 85–107.
Petrik F. (1972). Az országgyűlés elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló törvényt. Magyar Jog, 18(4), 193–195.
Rakovszky I. (1866). Az őskor jogtörténelmi és nemzetközi viszonyai (Laurent F. után). Jogtudományi Közlöny, 1(36), 571–574.
Révai T. (1949). A magzatelhajtás büntetése a szovjet jogban. Jogtudományi Közlöny 4(19), 419–422.
Szabó A. F. (1991). Sorscsapás, vagy válságtünet? (A paraszttársadalom válsága és az egykekérdés Erdei Ferenc munkáiban). Társadalomkutatás, 9(4), 36–41.
Sz. N. (1915). In Révai Nagy Lexikona 13. kötet Lovas-Mons. Révai Testvérek Irodalmi Intézet.
Sz. N. (1946). Megdöbbentő mértékben emelkedett a magzatelhajtások száma. Világ, 36(285), 6.
Szilárd Ö. (1911). A magzatelhajtás jogi és szociális szempontból. Huszadik század, 12(1), 161–173.
Vastagh P. (2017). Alkotmányrevízió 1972: kitörési kísérlet vagy korrekcióspróbálkozás. Múltunk, 62(2), 203–244.
Zakariás K. (2019). Az élethez és az emberi méltósághoz való jog. In Schanda B. & Balogh Zs. (Szerk), Alkotmányjog – Alapjogok. (pp. 365–385). Pázmány Press.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle