Rendőri intézkedésekkel szembeni panasz jogintézményének fejlődése és aktuális kérdései

Absztrakt

A szerző a rendőri intézkedésekkel szembeni panasz jogintézményének fejlődését és 2020. évi jogalkotási folyamat eredményeként fellépő aktuális helyzetét vizsgálja. Jellegét tekintve történeti és jogtudományi elemző módszereket használ a vizsgálódás eszközeként. A rendőri intézkedésekkel szembeni panasz nem újkeletű jogintézmény Magyarországon sem. A panaszeljárások rendőrségen kívül történő lefolytatásának igénye már 1876-ban megfogalmazásra került. Ahhoz azonban, hogy ez ténylegesen is megvalósuljon szükség volt a 2006. őszi eseményekben játszott rendőri szerep miatt kialakuló társadalmi elégedetlenségre és bizalomvesztésre, mely jelenségek erősen motiválták a Független Rendészeti Panasztestület létrehozását. E testület 2020. február 27-ig folytathatta le a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszeljárásokat. Ez időtől kezdve szerepét átvette az alapvető jogok biztosa. A biztos rendelkezésére álló eszközök lényegesen erősebb kontrollmechanizmusok működését eredményezik, semmint, hogy azok a társadalmi kontroll keretei között értelmezhetők lennének. Abban az esetben, amikor a biztos rendőri intézkedéssel szembeni panaszt vizsgál, akkor a jogsérelem megállapításán túl megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket általános alapjogvédelmi feladatkörében eljárva is megtehet. Ezzel a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszjog intézménye roppant mód megerősödött ahhoz képest, mint korábban a panasztestület esetében látható volt.